Ugrás a tartalomhoz

Gárdonyi Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gárdonyi Lajos
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
SzületettGrünberger Lajos
1896. október 27.
Budapest
Elhunyt1945 (48-49 évesen)
Bor
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdonyi Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gárdonyi Lajos névvariáns: Grünberger Lajos[1] (Budapest, 1896. október 27.Bor, 1945) színész.

Élete

[szerkesztés]

Grünberger Móric és Rosenberg Fanni fia. Egyik testvére Pap Géza festőművész volt. Iskoláit Budapesten végezte. 1920-tól Rákosi Szidi színiiskolájába járt, az év végi vizsgán feltűnt a Nebántsvirág című operett Loriot őrmester szerepében. 1920-ban még mint növendék a Belvárosi Színház szerződtette. 1925-ben a Vígszínház színésze lett, ahol szeptember 25-én mutatkozott be John Galsworthy Úriemberek című színművének Ricardos szerepében. Ettől kezdve karrierje felfelé ívelt, 1938-ig a Vígszínház tagja maradt. Közben több színházban is fellépett, leghosszabb ideig, 1926 és 1937 között a Teréz körúti Színpadon. 1929-ben vette fel a Gárdonyi nevet (261488/1929. BM. eng. szám). 1929. július 1-jén Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála öt évvel fiatalabb, ceglédi születésű Fodor Annát, Fodor Gyula és Pláget Mária lányát.[2]

1939-től a zsidó vagy zsidónak minősülő színészek legnagyobb része nem lehetett színház tagja. Ezért 1940-től Gárdonyi Lajost is csak az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) rendszeres színielőadásain láthatta a közönség. Miután behívták munkaszolgálatra, a szerbiai Borba vezényelték, ott érte a halál.

Visszaemlékezéseit Véletlenül történt címmel adták ki (Budapest, 1942).

„Epizodista volt, hivatalos elkönyvelés szerint komikus. De nem emlékszem egyetlen alakításra sem, amelyben csak a humort és kacagást szolgálta volna. Minden jellemalakjának, amelyet színpadra vitt, valami különös háttere volt, olyan légköre, amely a legkacagtatóbb figurával is a meghatottság és szánalom érzését tudta kiváltani.”[3]

Színházi szerepeiből

[szerkesztés]

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • 1938 A falu rossza – Kocsmáros
  • 1937 Hetenként egyszer láthatom – Iliczky úr
  • 1936 Dunaparti randevú – Bellák
  • 1936 Szenzáció – Főszerkesztő (Keretjáték)
  • 1936 Sárga csikó – Zinger Ficzek
  • 1936 Ember a híd alatt – Mandl
  • 1936 Café Moszkva – Izsák, a csempész
  • 1936 Barátságos arcot kérek – Mary apja
  • 1935 Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Fodor
  • 1935 Budai cukrászda – Sakkozó
  • 1935 Szent Péter esernyője – Münz Móric
  • 1935 Köszönöm, hogy elgázolt
  • 1934 Az iglói diákok – Gyémánt Adolf
  • 1933 Iza néni
  • 1932 Tavaszi zápor – Vendég a kávéházban
  • 1931 Hyppolit, a lakáj
  • 1931 A kék bálvány – Heckmann, Big Tom's Friend
  • 1930 Kacagó asszony
  • 1930 Csak egy kislány van a világon – Ügynök
  • 1923 Arsène Lupin utolsó kalandja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gárdonyi Lajos. Magyar Életrajzi Index
  2. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. állami házassági akv. 935/1929. folyószáma alatt.
  3. Bálint Lajos: Művészbejáró. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964. [2014. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
  • Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8