Fuldai kolostor

Fuldai kolostor
Település	Fulda
Építési stílus	barokk építészet
Építész(ek)	Johann Dientzenhofer
Hasznosítása
Felhasználási terület	székesegyház
Elhelyezkedése
Fuldai kolostor Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 33′ 14″, k. h. 9° 40′ 19″50.553992, 9.672008
A Wikimédia Commons tartalmaz Fuldai kolostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Fuldai kolostor egy benedekrendi kolostor volt Németországban, melyet szent Bonifác és tanítványa szent Sturm, alapított 744-ben, Zachariás pápa pedig minden püspöki joghatóság alól kivonta.

Története

A kolostor első főnöke szt. Sturm volt, és már alatta a kolostor annyira felvirágzott, hogy Pipin és Nagy Károly számos birtokadományozással gazdagították.

A rendtagok a földműveléssel, művészetekkel és tudományokkal foglalkoztak; iskoláikból az akkori világ leghíresebb egyházi és világi férfiai kerültek ki. XIII. János pápa I. Ottó kérésére a fuldai apátot Németország és Gallia prímása címmel ruházta fel, IV. Károly pedig a császárné kancellári méltóságát adományozta nekik.

A 10. század elején azonban a szerzetesi fegyelem sokban meglazult, birtokviszonyaikban pedig olyan hanyatlás állt be, hogy földterületeik egy részét vagy elvették tőlük, vagy maguk zálogosították el.

1752. I. Ferenc császár kieszközölte XIV. Benedek pápától a fuldai apátság püspökségre való emeltetését. A püspökválasztási jogot a káptalan gyakorolta kizárólag, a pápa utólagos megerősítése mellett. Ezek birodalmi hercegi rangot viseltek s világi joghatósággal is bírtak egész 1820-ig, mikor erről le kellett mondaniok.

A freiburgi érsekségnek 1811-ben VII. Piusz pápa által történt alapításakor a fuldai püspökséget is alárendelték és joghatósága a weimari nagyhercegségre és az úgynevezett Churstaatra terjedt ki.

• 
  Szt. Bonifác életének ábrázolása egy régi kódexből
• 
  Fulda egy 1655-ös képen
• 
  A Fuldai kolostor adományozásáról szóló okirat 802-ből (RATGAR apát uralkodása)

Források

• Pallas Nagy Lexikona
• Magyar Katolikus Lexikon
• [1]