Ugrás a tartalomhoz

Fjordlandi pingvin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fjordlandi pingvin
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Alcsalád: Spheniscinae
Nem: Eudyptes
Vieillot, 1816
Faj: E. pachyrhynchus
Tudományos név
Eudyptes pachyrhynchus
G. R. Gray, 1845
Szinonimák
  • Szélescsőrű pingvin
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú médiaállományokat és Fjordlandi pingvin témájú kategóriát.

A fjordlandi pingvin vagy szélescsőrű pingvin (Eudyptes pachyrhynchus) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.[1] Maori neve „tawaki”.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Antarktiszon, Argentína, Ausztrália és Új-Zéland partjainál és a környező szigeteken fészkel.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 40–60 centiméter, testtömege 3-4 kilogramm. Feje, háta és szárnyai sötétkék színűek, hasa fehér. Fején sárga bóbitát visel, csőre a többi pingvinhez képest széles.

Életmódja

[szerkesztés]

Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik.

Szaporodása

[szerkesztés]

A hím trombitaszerű hanggal hívogatja a tojót, az udvarlás bólogatással és a fejük összedörzsölésével folytatódik. A párválasztás gyakran egy életre szól. A hím madár júliusban kezdi el építeni a fészket, melyet gyakran fák törzsébe, vagy egy kiemelkedésre rak, hogy megvédje az esőzésektől. Fészekalja két tojásból áll, a második nagyobb és fejlettebb, általában csak ezt tudják felneveli, az első csak amolyan biztonsági tartalék. A költő párnak egy tenyérnyi helyen a toll kihullik és ezzel melegítik a tojásokat és a kikelt fiókákat. A tojások lerakása után a tojó visszatér a tengerbe, addig a hím kotlik, közben testsúlyának akár 25%-át is elveszítheti, mire a tojó visszatér. A fiókát november végére nevelik fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]