Fitos Sándor
| Fitos Sándor | |
 | |
| Született | 1817. március Nagykőrös[1] |
| Elhunyt | 1850. október 2. (33 évesen)[2][3] Pest[2][3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | gümőkór |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fitos Sándor (Nagykőrös, 1817. március 22. (keresztelés)[4] – Pest, 1850. október 2.)[5][6] táncművész, táncmester.
Pályafutása
[szerkesztés]Fitos József és Balog Sára fiaként született.[4] Előbb vidéki színész volt, mint a Dunántúli Színjátszó Társaság tagja 1840-ben Győrött és 1841-ben Székesfehérvárott lépett színpadra. 1843-ban táncművészetre adta magát és csatlakozott Veszter Sándor tánctársaságához. Velük a Nemzeti Színházban is fellépett, s vendégszerepelt Bécsben, Németország nagyvárosaiban és Londonban is. Magán magyar-táncát Párizsban »tündérek táncá«-nak nevezték. 1848. február 10-én ő is kinn volt Párizsban, a Havi—Szabó-féle magyar népdaltársulattal. A Regélő 1843. évi 7. számában ezeket írja róla: »Geniálisabb magyar táncost még soha nem látánk. Minden lépése, minden mozdulata arra mutat, hogy e fiatal hazánkfiát a művészet istene magyar táncunk egyik leglelkesebb, legművészibb mesterévé választá ki. Az ő nem igénytelen lejtésmódjának legerősebb oldala az, hogy a nemzeti bélyeget mondhatatlan sajátsággal viseli magán.« (220. oldal.) 1844. március 17-én Kolozsvárott is vendégszerepelt. 1848 februárjában részt vett a párizsi forradalomban, majd hazatért. 1848 nyarán Mieczyslaw Woroniecki herceg önkéntes vadászcsapatához csatlakozott, részt vett a délvidéki harcokban. Október 17-én hadnagy lett a 38. honvédzászlóaljnál. A bánsági harcokban megsebesült, majd 1849. március 30-án nyolchetes egészségügyi szabadságot kapott, ezt június 21-én újabb négy héttel meghosszabbították. Augusztus 17-én már újból alakulatánál szolgált Soborsinban. Elhunyt 1850. október 2-án gümőkórban Pesten, a Szent Rókus Kórházban.[5][6]
A Magyar színházművészeti lexikon szerint: "Az egyik legkiválóbb 19. századi magyar táncos, akinek mértéktartó stílusban, elegánsan és virtuózan előadott verbunkos tánca hosszú időre meghatározó eszmény maradt."
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Fitos Sándor. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 43. o.
- Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara / Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ a b Nagykőrösi református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1817. év.
- ↑ a b Pest-Kálvin téri református egyházközség halotti anyakönyve, 1850. év.
- ↑ a b Pest-Szent Rókus római katolikus kápolna halotti anyakönyve, 1850. év.
További információk
[szerkesztés]- Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Varga István: Híressé vált nagykőrösiek. = Az Arany János Társaság Évkönyve XXIII. (1992-1999). Nagykőrös, 1999. Pende-Print Nyomdaipari Kft.