Ferhád pasa dzsámija
| Ferhád pasa dzsámija | |
| műemléki védelem | |
 | |
| Ferhád pasa dzsámijának romjai 2016-ban | |
| Település | Pécs |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | iszlám |
| Építési adatok | |
| Típus | dzsámi |
| Építés befejezése | 16. század |
| Elhelyezkedése | |
 Ferhád pasa dzsámija
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 35″, k. h. 18° 13′ 54″46.076272°N 18.231652°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 35″, k. h. 18° 13′ 54″46.076272°N 18.231652°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferhád pasa dzsámija témájú médiaállományokat. | |
Ferhád pasa dzsámijának romjai Pécs belvárosában, a lebontott Kazinczy utca 4. szám alatti telken található. A régészeti feltárás során előkerültek egy ikerfürdő, egy lakóház és egy derviskolostor maradványai, valamint a dzsámi körül egykor elterülő muszlim temető. Jelenleg csak egy hatalmas gödör látható mindebből, a nagyközönség előtt nem áll nyitva a hely.
Története
[szerkesztés]„Ferhád budai pasa 1590-ben halt meg, gyilkosság áldozataként, fellázadt katonák feltehetően zsinórral megfojtották. Alapítványi szent kerülete 1570–1580 körül épülhetett meg Pécsett. A mai Király utcában a dzsámin kívül személyzeti lakóház, derviskolostor, ikerfürdő is állt, utóbbi a későbbi belvárosi áruház helyén, amelyet egy időben salétromfőzőnek használtak. Ferhád dzsámijának minaretje a 18. században még megvolt.”[1] 1724-ben dominikánus kolostor és templom alapkövét tették itt le, de az csak 1771-ben készült el.[2]
A dzsámi körül elterülő városrészt Ferhád pasa mahallénak nevezték. Evlija Cselebi szerint szép dzsámi volt, de kevesen látogatták, minaretjét magasnak és ólomtetejűnek mondja.[3]
A dzsámi telkén társasház épül. Az imaházat is szerették volna újjáépíteni 2010-re, mikor Pécs Isztambullal egy időben lesz Európa kulturális fővárosa, ám ez nem valósult meg. Egy étterem épületének elbontásával láthatóvá váltak az egykori dzsámihoz kapcsolódó építmények alapfalai, illetve még álló egyik fala. Sajnos a fennmaradt falszakaszt a török kort követően többször áttörték, így csak nehezen vehetőek ki a jellegzetes szamárhátíves ablakok.
A legújabb hírek szerint egy török kulturális idegenforgalmi központot tervez itt a város. Bemutatva a rekonstruált falmaradványokat. Lenne itt működő török fürdő, hotel és bolt is, alapvető török élelmiszerekkel, kézműves termékekkel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Társasházak a 19. századi épületek helyén. BAMA.hu, 2008. március 5. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
- ↑ Pécsi Kulturális Központ (Dominikánus Ház). PORT.hu. [2014. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 15.)
- ↑ Evli Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664 (Gondolat, Budapest, 1985)
- ↑ Belvárosi török központ?. BAMA.hu, 2013. február 6. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
Források
[szerkesztés]- Rados, Jenő. Magyar építészettörténet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 161-168. o. (1961)
- szerk.: Fülep Lajos: A magyarországi művészet története I-II.. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 371-372. o. (1964)
- Goldziher, Ignác. Az iszlám kultúrája. Budapest: Gondolat Könyvkiadó (1981). ISBN 963-280-607-7
- Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
- Stierlin, Henri. Türkei: von den Seldschuken zu den Osmanen (német nyelven). Taschen (1998). ISBN 382287857X
- Stierlin, Henri. Iszlám művészet és építészet. Pécs: Alexandra Kiadó (2003). ISBN 9633681278
