Ferganai-medence
Ferganai-medence | |
Elhelyezkedés | Kirgizisztán Tádzsikisztán Üzbegisztán |
Földrajzi adatok | |
Terület | 22 000 km² |
Folyóvizek | Szir-darja |
Térkép | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 54′ 03″, k. h. 71° 45′ 28″40.900833°N 71.757778°EKoordináták: é. sz. 40° 54′ 03″, k. h. 71° 45′ 28″40.900833°N 71.757778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fergánai-medence témájú médiaállományokat. |
A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy (üzbégül: Farg‘ona vodiysi, kirgizül: Фергана өрөөнү, tádzsikul: водии Фaрғонa, oroszul: Ферганская долина [Ferganszkaja dolina], perzsául: دشت فرغانه [Dašt-e Farġâne]) régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.
Közép-Ázsia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott régiója.
Földrajza
[szerkesztés]A nyugatról nyitott, 110 km széles medence 300 km hosszan nyúlik kelet-nyugati irányban. Délről az Alaj határolja, északnyugatról a Csatkal-hegység.
Legfontosabb része egy 400–500 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, délnyugati irányba nyíló völgy. Termékenységét a völgy a Narin és a Kara-darja folyóknak köszönheti, amelyek itt találkoznak, Namangan közelében. létrehozva a Szir-darja folyót. A patakok nagy mennyiségű homokot hordanak le a hegyekből és ezt a folyók, különösen a Szir-darja szétteríti folyása mentén.
Éghajlata
[szerkesztés]A völgy éghajlata száraz és meleg. Márciusban a hőmérséklet eléri a 20 °C-ot, majd a nyári hónapokra 35 °C-ra kúszik fel. Az áprilist követő öt hónapban nem esik az eső és csak októberben van újra csapadék. Decemberben és januárban havazik és fagy és a hőmérséklet -20 °C-ig süllyedhet.
Történelme
[szerkesztés]Kr. e. 329-ben Nagy Sándor Alexandria Eszkháte („a legtávolabbi Alexandria”) néven alapított várost a Fergánai-völgy délnyugati részén, a Szir-darja partján, a mai Hudzsand városnál.
250 után a városnak valószínűleg kapcsolatai voltak a baktriai központú Görög-Baktriai Királysággal, különösen miután I. Euthüdémosz görög-baktriai király kiterjesztette hatalmát a Szogdföldre is. Kr. e. 220 környékéig a görög-baktriai seregek a hszincsiangi Kasgarig és Ürümcsiig hatolhattak. Ha így volt, ez volt a nyugati kultúra és Kína első ismert érintkezése. A Tien-san hegységtől északra, Kína határvidékén görög katonák számos korabeli ábrázolására bukkantak, ezeket ma Ürümcsi múzeuma őrzi.
Erre haladt a selyemút.
Települések
[szerkesztés]Település | Ország | Lakosság (fő) |
---|---|---|
Andizsán | Üzbegisztán | 403 900 (2014) |
Dzsalalabad | Kirgizisztán | 109 200 (2019) |
Fergana | Üzbegisztán | 264 900 (2014) |
Hudzsand | Tádzsikisztán | 181 600 (2019) |
Kokand | Üzbegisztán | 254 700 (2020) |
Konibodom | Tádzsikisztán | 211 100 (2020) |
Margilan | Üzbegisztán | 215 400 (2014) |
Namangan | Üzbegisztán | 484 921 (2019) |
Os | Kirgizisztán | 299 500 (2019) |
Özgön | Kirgizisztán | 49 410 (2009) |
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Fergana Valley című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Encyclopedia Britannica