Fehérfarkú lilebíbic

Fehérfarkú lilebíbic
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Lilefélék (Charadriidae);
Alcsalád:	Bíbicformák (Vanellinae);
Nem:	Vanellus;
Faj:	V. leucurus;
Tudományos név
	Vanellus leucurus; Lichtenstein, 1823
Szinonimák
	Chettusia leucura
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fehérfarkú lilebíbic témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérfarkú lilebíbic témájú médiaállományokat és Fehérfarkú lilebíbic témájú kategóriát.

A fehérfarkú lilebíbic (Vanellus leucurus) a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezése

A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német zoológus írta le 1823-ban, a Charadrius nembe Charadrius leucurus néven. Sorolják a Chettusia nembe Chettusia leucura néven^[2] és a Hoplopterus nembe Hoplopterus leucurus néven is.^[3]

Előfordulása

Fészkelő területei Közép-Ázsiában vannak, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó környékén. Foltszerűen előfordul a Közel-Keleten is. Az ázsiai egyedek Afrika északkeleti részére és Indiába vonulnak, a közel-keletiek nem vonulnak. Kóborlásai során eljut Európa nyugati részére is.

Természetes élőhelyei a sekély tavak vagy lassú folyók, de ritkábban előfordul sós tavak partján is.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka kóborló.^[5]

Megjelenése

Testhossza 29 centiméter, szárnyfesztávolsága 67–70 centiméter, testtömege pedig 107–198 gramm.^[6]

Életmódja

Rovarokkal, pókokkal, puhatestűekkel és férgekkel táplálkozik.^[5]

Szaporodása

Telepesen a vízpart közelébe, a földön lévő mélyedésbe készíti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák a kikelés után nem sokkal elhagyják a fészket és 30 nap múlva válnak önállóvá.^[5]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.^[7]

Jegyzetek

↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
↑ 2001. évi 13/2001. (V. 9.). KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről (Hozzáférés ideje: 2022. május 3.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[B-1] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

[C-2] Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

[A-3] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

[F-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

[E-6] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

[7] 2001. évi 13/2001. (V. 9.). KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről (Hozzáférés ideje: 2022. május 3.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]