Ugrás a tartalomhoz

Fehér Ipoly Kálmán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér Ipoly Kálmán
Életrajzi adatok
Születési névFehér Kálmán
Született1842. április 11.
Ipolyvisk
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1909. október 27. (67 évesen)
Pannonhalma
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Tisztség
  • apát
  • pannonhalmi főapát

Hivatalpannonhalmi főapát
Hivatali idő1892-1909
Felszentelés1865. szeptember 24.
ElődjeVaszary Kolos
UtódjaHajdu Tibor
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Ipoly Kálmán témájú médiaállományokat.

Fehér Ipoly Kálmán (Ipolyvisk, 1842. április 11.Pannonhalma, 1909. október 27.) bencés szerzetes, tanár, pannonhalmi főapát, helytörténész, természettudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1896).

Élete

[szerkesztés]

A "Fehér Kálmán László" név alatt született, Fehér János, uradalmi tiszttartó és Darányi Anna gyermekeként.[1] Komáromban járt gimnáziumba, majd annak elvégzése után 1858-ban – Lipót néven – belépett a bencés rendbe. 1865-ben szentelték áldozópappá, 1864 és 1874 között a magyar történelem tanára a pannonhalmi főapátsági líceumban, majd 1874 és 1882 között az esztergomi főgimnázium igazgatója, majd 1882 és 1892 között a szegedi tankerület főigazgatója. 1885-ben miniszteri megbízásból nagyobb tanulmányutat tett Bajorországban, 1889-ben Szerbiában és Bulgáriában. 1892-től haláláig pannonhalmi főapát volt. 1893-tól az Országos Közoktatási Tanács másodelnöke. Megíratta és kiadta a bencés rend történetét.

Matematika-, fizika-, kémiatankönyveket írt, továbbá számos tanulmányt a középiskolák szervezeti és tantervi problémáiról, a tanügyigazgatás reformjáról. Az 1870-es évek elejétől évtizedeken át használták középiskolai kísérleti fizikai és kémiai tankönyveit. Főigazgatóként pedagógiai és oktatásszervezeti, győri vonatkozású értekezéseket publikált. 1874-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók győri nagygyűlésére szerkesztésében jelent meg a Győr megye és város egyetemes leírása című monográfia, melyben több tanulmánya szerepel. Egyes tanulmányait a nagy rendtörténet fontos előzményének és előtanulmányának tekinti a rendi felfogás.

Művei

[szerkesztés]
  • A bajor középiskolák szervezete és eljárása. Győr, 1888
  • Győr megye és város egyetemes leírása. szerk. Győr, 1874
  • Győr, Pannonhalma, Hédervár. Győr, 1874
  • Kísérleti természettan. Pest, 1871–1873
  • A vegytan rövid vázlata. Pest, 1872

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]