Füzérnádaska

	Füzérnádaska (Trsťany)
	; Füzérnádaska zászlaja
	; Füzérnádaska zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1288
Polgármester	Rudolf Pupala
Irányítószám	044 45
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	302 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	39 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249 m
Terület	6,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 21° 24′ 21″48.758333°N 21.405833°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 21° 24′ 21″48.758333°N 21.405833°E
	Füzérnádaska weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Füzérnádaska (szlovákul: Trsťany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 13 km-re északkeletre, az Ósva-patak jobb oldalán, annak egyik mellékágának partján fekszik.

Története

1288-ban az Aba nembeli Dénes mester végrendeletében említik „Felnadasd” néven először, akkori birtokosa az Aba nemzetség volt. Következő említése 1332-ben „Nadazd” alakban történik, amikor Budun fia Mihály tiltakozik amiatt, hogy Mikcs szlavón bán és Pál fia Imre elfoglalták itteni birtokát. 1335-ben apja, Domonkos halála után fia az abaújnádasdi László birtokát Drugeth Vilmosnak adományozta. 1427-ben 14 portát számláltak a „Kys Nadasd” néven említett faluban, amely mintegy 70 lakost jelent. 1477-ben az abaújnádasdi László fia Domokos birtoka. 1553-ban „Nadaska” falunak hat portája volt mintegy 30 lakossal, a falu birtokosa Losonczi István. 1565-ben 18 család lakott itt, közülük 12 paraszt és 6 zsellércsalád volt. A 16. században lakói reformátusok lettek. 1598-ban 21 háza állt. 1696-ban említik lutheránus templomát, ebben a feljegyzésben megjegyzik azt is, hogy a 16. század második felétől a faluban főként szlovákok éltek. A 18. századra a falu lakossága visszaesett, 1715-ben csak 3, 1720-ban 4 család lakta. 1773-ban ismét szlovák többségű faluként említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NÁDASKA. Treszecani. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Felső Oltsvához nem meszsze, és annak filiája, határja sovány, és réttyeiben az áradások károkat okoznak.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótára szerint: „Nádaska, Treszcany, tót falu, Abauj vmegyében, az Osva mellett, 102 kath., 88 evang., 19 ref., 8 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csákánytól nyugatra Abauj-Nádaska és Györgyi házait látjuk fehérleni, az Osva peremét alkotó fensikon. Az előbbinek 26 háza és 168 tót lakosa van; az utóbbinak 28 háza 213 lakossal, kik szintén tótok. Postája mindkettőnek Bődön van.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1851-ben 102 katolikus, 88 lutheránus, 19 kálvinista és 8 zsidó lakta.

1910-ben 218, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 236 lakosából 235 szlovák volt.

2011-ben 260 lakosából 254 szlovák volt.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. május 28.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. május 28.)

[1]

[2]

[3]

[4]