Ugrás a tartalomhoz

Erzsébet tér (Miskolc)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Erzsébet tér
A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi református templommal
A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi református templommal
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésMiskolc
VárosrészBelváros
NévadóWittelsbach Erzsébet magyar királyné
Korábbi neveiPapmalom tér, Fürdő tér, Szabadság tér
Nevezetes épületeiErzsébet fürdő
Arany Szarvas Gyógyszertár
Irányítószám3530
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Erzsébet tér (Miskolc)
Erzsébet tér
Erzsébet tér
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 46′ 46″48.102481°N 20.779533°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 46′ 46″48.102481°N 20.779533°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet tér témájú médiaállományokat.

Az Erzsébet tér (korábban: Papmalom tér, Fürdő tér, Szabadság tér) egy tér Miskolc belvárosában. A Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az Erzsébet fürdő és a műemlék Arany Szarvas Gyógyszertár. Közvetlenül a szomszédságában található az avasi református templom és a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. Az Erzsébet téren áll Kossuth Lajos legrégebbi egész alakos köztéri szobra.

A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, lebontott malom helyén rálátás nyílt a zöld lombok borította Avasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szinva patak vizére.

A Széchenyi utca, illetve a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusban épültek, a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, egyre természetközelibb hatást mutatva. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre.[1]

Létrejötte

[szerkesztés]

Az 1878-as árvizet követően rendeletek születtek arra, hogy a Szinvára épített malmokat lebontsák, illetve hogy a malomárkot feltöltsék. A mai tér területén álló úgynevezett Pap-malom azonban a rendelet ellenére még 1890-ben is működött. 1891-ben már komoly igényként merült fel a malom lebontásának és az idetelepült cserzőmesterek kitelepítésének igénye; ugyanebben az időben a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet.[2]

A tér nem a főutca, hanem a Szinva felől kezdett beépülni. A város közgyűlése Papmalom térnek nevezte el a lebontott malom helyét, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták. A közfürdő kupolás épületét 1892-ben kezdték építeni, és egy év múlva már állt is az épület; vele szemben körülbelül ugyanebben az időben épült fel a Diószeghy-ház, amelynek homlokzati oldala tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; ezt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült látvány szempontjából korrigálni.[3] A szemmel észrevehetetlenül, de szűkülő tér a főutca felől nézve optikai hatásként nagyítja az Avast.[1]

A fürdőépület és a főutca közt ekkor még úgy tervezték, fürdőparkot építenek, majd egy városi vásárcsarnok építése merült fel, de mivel emelkedtek a belvárosi telekárak, a város eladta ezt a területet, ahol így egy ház épült fel, Soltész Nagy Kálmán polgármesteré. Földszintjén a 19. század vége óta működik az Arany Szarvas Gyógyszertár.[4]

A Diószeghy-ház és a főutca között álló pékség helyére épült fel 1894–1895 között az az épület, mely ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székhelye. A Széchenyi utca melletti sarokház 1898-ra épült fel. Ugyanebben az évben állították fel a téren azt a szobrot, Róna József művét, mely Kossuth Lajos legelső egész alakos köztéri szobra volt az országban. A térre kiépülése után először juhar-, majd vadgesztenyefákat ültettek, de egyik sem aratott sikert, látvány szempontjából ma törekednek a kis növésű fák (például japáncseresznye) ültetésére, ami nem erősíti a szűk tér utca jellegét.[5]

Tervezték a térnek a főutcán túlnyúló, északi irányú bővítését is. 1893-ban, a régi Korona Szálló épületének lebontásakor felmerült, hogy a telket nem építik be, hanem teret alakítanak ki rajta, ezt azonban elvetették, és már 1894-re felépült az új Korona Szálló épülete.[6]

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című képes enciklopédia, amit Rudolf főherceg támogatásával és közreműködésével kezdtek el kiadni, így ír a térről a Felső-Magyarország című kötetében: „A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdő-tér a Széchenyi-útcza nyugati végén, a város kellő közepén. Három oldalon palotasorok zárják, negyedik oldalát a Szinva s az ennek partjánál emelkedő Avasnak azon része zárja, a hol az ódon ref. templom áll komor méltósággal a hegy oldalán levő temető közepén, lombos fák és fenyűligetek által övezve.”[7]

1913–1914-ben új terveket készítettek, ekkor alakítottak ki szökőkutat, a virágágyásokat és a tér világítását. A patakon túl álló Rossenwasser-házat lebontották, helyét parkosították, padokat állítottak. Ekkor már tervezték a Szinva lefedését, amire nem sokkal később sor is került, így a tér egészen az Avas aljáig terjedt. 1928-ban terv született az Avasra felmenő siklóvasút építésére, ez azonban, bár évtizedeken át foglalkoztatta a szakembereket, nem valósult meg.[5]

Felmerült a lefedett Szinva újbóli kibontásának ötlete is, mellyel itt – akárcsak a 2005-ben átadott Szinva terasznál – a víz fontos szerepet tölthetne be a tér hangulatának kialakításában.[1] A terv megvalósulásának első lépéseként rövid szakaszon kibontották a patakot, és 2010-ben új (a régi, egykor más helyen állt Rákóczi-híd mintájára) Erzsébet-hidat építettek felette.[8]

  • A tér, háttérben az Erzsébet fürdő kupolája
    A tér, háttérben az Erzsébet fürdő kupolája
  • Az avasi templom a térről
    Az avasi templom a térről
  • A mai Erzsébet híd
    A mai Erzsébet híd

A Kossuth-szobor

[szerkesztés]

Kossuth Lajos mindössze kétszer járt Miskolcon, 1840-ben például a Három Rózsa Szállóban szállt meg, de több szál is fűzte a városhoz, száműzetése során pedig miskolci küldöttség több alkalommal is felkereste. Kossuth 1879-ben elveszítette magyar állampolgárságát, erre több magyar város is úgy reagált, hogy díszpolgárává választotta, Miskolc 1886-ban (abban az évben, amikor Ferenc József a városba látogatott). 1887-ben leleplezték Kossuth arcképét a Városházán. Miskolciak 1890-ben és 1891-ben is kérték küldöttség útján Kossuth engedélyét, hogy utcát nevezhessenek el róla, ő azonban szerényen kitért a válaszadás elől.[9]

A szobor állításának ötlete az 1848-as forradalom kitörésének 50. évfordulóján rendezett ünnepségen merült föl, 1898. március 15-én. A közgyűlés április 12-én határozott úgy, hogy közadakozásból szobrot emeltet. Róna József szobrász (aki később Szemere Bertalan szobrát is alkotta) így nyilatkozott: „Gyermeki fantáziám alkotta már ezt meg 30 évvel ezelőtt, ifjúkori rajongásom ékesítette szépségekkel már réges-régen, amit ma mint érett művész hozzáadtam, az csak technika, csak művészi tudás.” A szobor leleplezésén jelentős politikusok mellett részt vettek a Kossuth család tagjai – Kossuth testvére, Lujza és fia, Ferenc is.[10] A szobor Pünkösd hétfőjén történt leleplezésén jelen volt még Lévay József, Herman Ottó és Szemere Bertalan fia, Attila. A patinával bevont bronzszobor egy négy méter magas, szemcséskőből faragott talapzaton áll, amely Kiss István budapesti építész terve szerint készült.[11]

  • A szobor 1898-as felavatása
    A szobor 1898-as felavatása
  • A szobor még talpazata nélkül
    A szobor még talpazata nélkül
  • Magyarország első köztéri egész alakos Kossuth-szobra
    Magyarország első köztéri egész alakos Kossuth-szobra
  • Kossuth szobra ma
    Kossuth szobra ma
  • A szobor a MAB-székházzal a háttérben
    A szobor a MAB-székházzal a háttérben

Épületei

[szerkesztés]
Az Erzsébet tér térképe
  • Az Arany Szarvas Gyógyszertár (Erzsébet tér 2.) műemlék patika, a Széchenyi utca–Erzsébet tér sarkán. Egyike volt Miskolc két első patikájának, amelyek 1762-ben nyíltak meg. 1897-ben került mai épületébe. Nevét az aranyszarvasos cégérről kapta, melyet az első patikus, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés borsod vármegyei főorvos az egri kanonoktól kapott. A gyógyszertár 19. századvégi bútorzata változatlanul megmaradt.[12] A 2000-es évek elején tulajdonjogi viták miatt éveken át zárva tartott a gyógyszertár, végül 2004 végén ismét kinyitott.[13]
  • Az Erzsébet fürdő (Erzsébet tér 4.) eklektikus stílusban épült 1892–1893 között. Uszodaként és gyógyfürdőként üzemelt, saját termálforrása van.[14] Jogi huzavonák miatt évek óta zárva tart, átalakítása folyamatban van.[15]
  • A Steinfeld-ház (Széchenyi utca 2.) a tér keleti oldalának északi saroképülete, melyet a tizenkilencedik század végén épített fel Steinfeld Zsigmond a Szirmay család egykori kúriája helyén. Az eklektikus stílusú kétemeletes épület két homlokzatából a hosszabb a térre a rövidebb a „főutcára” néz. A földszinten egy kellemes kávézó várja az arra járó vendégeket.[16]
  • A Pataky–Argay-ház (Erzsébet tér 1.) kétemeletes eklektikus épületét Pataky Sándor – a magyar királyi hadsereg századosa, Miskolc város rendőrkapitánya és a Ferenc József-rend kitüntetettje – építtette 1894-ben.[16]
  • A Miskolci Akadémiai Bizottság székháza (Erzsébet tér 3.) 1896-ban épült a Kereskedelmi és Iparkamara részére, szintén eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. 1920-ban 10 hónapig lengyel konzulátus működött az épületben.[17] 1945 után több intézmény (Megyei Tanács, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Herman Ottó Múzeum) is használta. A Miskolci Akadémiai Bizottságnak 1979-es megalapítása óta székháza.[18]
  • A Diószeghy-ház (Erzsébet tér 5.) 1880 és 1890 között épült korábbi, a tűzvész és az árvíz során megrongálódott épület alapjaira. Üzletként és lakóházként is funkcionált. A 20. század elejéről származó fényképeken homlokzata klasszicizáló eklektikus stílusú. Az 1930-as évekre a négyaxisos homlokzat egységét megtörte az átépítés, a bal oldali axisban bejáratot alakítottak ki, és a földszintet is átépítették. Utoljára 1989-ben alakították át a belső tereit.[4]
  • Az Arany Szarvas Gyógyszertár épülete
    Az Arany Szarvas Gyógyszertár épülete
  • Az Erzsébet fürdő
    Az Erzsébet fürdő
  • A Steinfeld-ház a Széchenyi utcára van számozva
    A Steinfeld-ház a Széchenyi utcára van számozva
  • A Pataky–Argay-ház
    A Pataky–Argay-ház
  • A Miskolci Akadémiai Bizottság épülete
    A Miskolci Akadémiai Bizottság épülete
  • A Diószeghy-ház
    A Diószeghy-ház

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Az akadémiai székház homlokzatán látható magyar nagycímeren Dalmácia és Horvátország címerét tévedésből felcserélték.
  • A tér Erzsébet magyar királyné nevét viseli, akinek a férje, I. Ferenc József annak idején halálra ítélte Kossuthot, és akinek szobrot emeltek a téren. Erzsébet királyné a másik történelmi személyiség, akinek először Miskolcon emeltek köztéri szobrot (a Népkertben).[19]
  • Az Erzsébet fürdő üvegkupoláját, amellyel a korábbi bádogkupolát cserélték le, Viszlai József tervezte. Az ő műve a városban a Szinvapark bevásárlóközpont is, amelyben szintén nagy szerep jut az üvegnek, mint építőanyagnak.[15]
  • Kossuth Lajos szobrát évtizedeken át egy magánember tisztította meg a március 15-i ünnepségek előtt, erről a helyi újság is írt cikket.

Közlekedés

[szerkesztés]

Az MVK Zrt. buszjáratai közül többnek megállója volt, melyek közül ma már csak a 21-es és a 101B jelzésű autóbusz érinti.

Korábban itt állt meg a 21A, 21B, 21T, 33-as, 36-os, 39-es autóbusz is. A 37-esnek viszont végállomásként szolgált (azonban megszűnése után a 36-os végállomása volt egy ideig).

Az 1-es, 1A és 2-es villamosjárat megáll a tér közelében, a Városház téren.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Szunyogh – 2006
  2. ↑ Makánné – 2004 72. o.
  3. ↑ Makánné – 2004 73–74. o.
  4. ↑ a b Minap online – 2013
  5. ↑ a b Makánné – 2004 74–75. o.
  6. ↑ Makánné – 2004 75. o.
  7. ↑ Hidvégi – 2006
  8. ↑ Borsod online – 2011
  9. ↑ Dobrossy – 1994-Kossuth 160–162. o.
  10. ↑ Makánné – 2004 14–18. o.
  11. ↑ Dobrossy – 1994-Kossuth 163–164. o.
  12. ↑ Dobrossy – 1996 193–197. o.
  13. ↑ Borsod online – 2012
  14. ↑ Dobrossy – 1994-Efürdő 106–108. o.
  15. ↑ a b Építészfórum – 2000
  16. ↑ a b Dobrossy – 1994-Etér 121–124. o.
  17. ↑ Kárpáti Béla (2001). „Miskolci várostörténeti kalendárium 1300–1960”. Borsodi Levéltári Füzetek, Miskolc (39.), 55. o, Kiadó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. ISSN 1236-7009. (Hozzáférés: 2023. július 7.) 
  18. ↑ Dobrossy – 1994-MAB 114–117. o.
  19. ↑ Dobrossy – 1994-Kossuth

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erzsébet_tér_(Miskolc)&oldid=26708170”