Dzsentrifikáció

20. század eleji sérült épületek egy új tetőtéri lakótorony mellett Mexikóvárosban

A dzsentrifikáció (angolul: gentrification) a modern nagyváros fejlődésével, változásával kapcsolatos szociológiai jelenség, a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése. A fogalom tényleges tartalma eltérhet a meghatározó társadalmi környezet és jelentős, a városfejlődésre hatással levő állami intézkedések igen eltérő súlya függvényében. Amerikában döntően spontán folyamatok indítják meg a városközpontok gettósodását, majd dzsentrifikációját: itt az 1950–1960-as években gazdagodó középrétegek a magasabb életszínvonalat a kertvárosokba költözéssel tudták megvalósítani, helyükre pedig a belvárosba szegény, szociális támogatásokra szoruló, olcsón fenntartható lakást kereső rétegek költöztek. Ezzel szemben Európában számos állami intézkedés együttes hatása is jelentkezik a spontán folyamatok mellett. Magyarországon és Közép–Európában az 1990-es rendszerváltások társadalmi-gazdasági átalakulása hozta létre azt a környezetet, amely a ma dzsentrifikációként körülírható jelenséget felerősítette. Tipikus hazai példa Budapesten a 2010-es évek közepétől, a válsági pangás elmúltával az ingatlanpiacon beindult albérletárak drasztikus növekedésének következményeként, az alacsonyabb szociális-társadalmi osztályok kiszorulása a belvárosi kerületekből.

Források

• Kovács Zoltán: A posztfordizmus hatása a nagyvárosok társadalmára (1990)
• Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve (1994)
• Bedőcs Bernadett: A IX. kerületi tömbrehabilitáció szociálgeográfiai szempontú vizsgálata (1999)

Irodalom

• Brown-Saracino, Japnica. A Neighborhood That Never Changes: Gentrification, Social Preservation, and the Search for Authenticity. Chicago: University of Chicago Press (2010) —Sociological study of newcomers' attitudes toward preserving community character based on fieldwork in the Chicago neighborhoods of Andersonville and Argyle; as well as in Dresden, Maine, and Provincetown, Massachusetts.
• Cash, Stephanie. Landlords put the squeeze on Brooklyn artists, 39–40. o. 
• (1991) „The Restless Urban Landscape: Economic and Sociocultural Change and the Transformation of Metropolitan Washington, DC”. Annals of the Association of American Geographers 81 (2), 181. o. DOI:10.1111/j.1467-8306.1991.tb01686.x. 
• Ley, David (1986). „Alternative explanations for inner-city gentrification: a Canadian assessment”. Annals of the Association of American Geographers 76 (4), 521–535. o. DOI:10.1111/j.1467-8306.1986.tb00134.x. 
• Ley, David (1987). „Reply: the rent-gap revisited”. Annals of the Association of American Geographers 77 (3), 465–468. o. DOI:10.1111/j.1467-8306.1987.tb00172.x. 
• Maag, Christopher. „In Cincinnati, Life Breathes Anew in Riot-Scarred Area”, New York Times , 2006. november 25. 
• Mele, Christopher. Selling the Lower East Side: culture, real estate, and resistance in New York City. Minneapolis: University of Minnesota (2000). ISBN 978-0-8166-3182-7 
• Moore, Keith. „From redline to renaissance”, Salon.com, 1999. augusztus 2.. [2011. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Papayis, Marilyn Adler (2000). „Sex and the revanchist city: zoning out pornography in New York”. Environment and Planning D: Society and Space 18 (3), 341–353. o. DOI:10.1068/d10s. 
• Rose, Demaris (1984). „Rethinking gentrification: beyond the uneven development of marxist theory”. Environment and Planning D: Society and Space 2 (1), 47–74. o. DOI:10.1068/d020047. 
• Maciag, Mike: Gentrification in America Report. Governing.com . Governing Magazine, 2015. február 1.