Dunky Fivérek Fényképészete
Dunky Fivérek Fényképészete | |
A Wass-ház ma | |
Típus | cég |
Alapítva | 1886 |
Megszűnt | 1910-es évek |
Székhely | Kolozsvár |
Iparág | fényképészeti stúdió |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Dunky Fivérek Fényképészete Kolozsváron 1886-tól mintegy három évtizeden át működő fényképészeti műhely.
A Dunky testvérek
[szerkesztés]Idős Dunky Ferenc asztalosmester volt. Első házasságából három fiúgyermeke született: Kálmán (1858–1935. február 5.), Ferenc (1860–1944. április 3.)[1] és Béla. Második házasságából szintén három fia volt: Károly, Elek és Sándor. Dunky Kálmán és Ferenc közös fényképészeti műhelyt hoztak létre, míg Elek később kezdett el fényképészettel foglalkozni. Ő kerékpárversenyek ismert résztvevője is. Dunky Béla órás volt,[2] 1922-ben részt vett a Magyar Nemzeti Párt megalakításában.[3] Dunky Sándor bankigazgató volt.[4]
Tulajdonosok és tevékenységek
[szerkesztés]Dunky Ferenc és Kálmán 1886 júniusában nyitotta meg műtermét a Főtér 10. (ma 11.) szám alatti Wass-ház[5] udvarában Dunky Fivérek Fényképészete néven. Portrékat, tájképeket, épület- és riportfotókat készítettek. Rendszeresen készítettek portrékat kolozsvári arisztokrata családok tagjairól. Fényképezték Munkácsy Mihályt is, aki 1891-ben meglátogatta műhelyüket. Ők fényképezték az erdélyi hivatásos színészet centenáriumán tartott ünnepségek élőképeit 1892-ben,[6] illetve Ferenc József király kolozsvári látogatásának főbb mozzanatait 1895-ben. Az 1896-os milleniumi kiállításon elismerő oklevélben részesültek.[7] 1898-ben megkapták az udvari fényképész címet.1900-ban részt vettek a Párizsban megrendezett világkiállításon, 1901-ben a londoni iparkiállításon elnyerték annak nagydíját. 1902-ben ők voltak a Mátyás király szobra leleplezésének hivatalos fényképezői. Nemcsak Kolozsváron, hanem Erdély minden nagyobb városában készítettek képeket. A miskolci Városház téren,[8] Sátoraljaújhelyen és Désen is voltak műhelyeik.
Alkalmuk volt Janovics Jenő színházigazgató, rendező 1913-ban alapított kolozsvári filmstúdiójában is dolgozni.[9] Egyes vélemények szerint a forgatásokon készült fényképeikkel ők tekinthetők a magyar werkfotózás megteremtőinek.[10][11] Ezirányú munkásságukat az Óbudai Múzeum 2012-es, „A Dunky Fivérek és a film, avagy a kolozsvári némafilm aranykora” című kiállítása mutatta be.[12]
Erdélyi Kárpát-egyesületi fényképészként a Kolozsvár környéki kirándulóhelyekről készített fényképeket is árusítottak.[13]
Műhelyük az 1910-es évek közepéig működött, de később is készítettek képeket.
1917-ben a cég mintegy 50 000 üvegnegatívját az Erdélyi Nemzeti Múzeum könyvtárába helyezték letétbe.[14]
Dunky Elek szintén foglalkozott fényképészettel, az ő műterme a Wesselényi Miklós u. 15. szám alatt, a postapalota közelében volt.[15]
Reklámok
[szerkesztés]A sajtóban folyamatosan reklámozták magukat és a kor szokása szerint a portréfelvételek hátlapján (verzóján) fő- és fiókműtermeik adatait, valamint elnyert kitüntető címeiket, kiállítási érmeiket igényes grafikai tervezéssel megadták.
A huszadik század második évtizedében Dunky Kálmán a Nagyszebeni Földhitelintézet rövidebb lejáratú kölcsöneit népszerűsítette, címként a fényképészeti műhely címét adva meg. Később ingatlanügyekkel is foglalkozott (adás-vétel, bérbeadás) ugyanezen a címen. Még az 1920-as évek közepén is jelentetett meg reklámokat.[16]
A Dunky fivérek fényképeiből
[szerkesztés]-
Brassai Sámuel, 1890 körül
-
Az első magyar színház, 1896
-
Szilvássy Karola és a férje, 1896
-
Petőfi-szobor Segesváron, 1897
-
Bartók György püspök, 1899
-
A kolozsvári Mátyás-szobor avatása 1902-ben
-
Ismeretlenek, Sátoraljaújhely, 1903
-
Hettyey Aranka színművésznő. 1909
-
Szentgyörgyi István Tiborc szerepében, 1910 körül
-
Ravasz László püspök felesége (Bartók Margit) és nővére, 1910-es évek
-
Várkonyi Mihály katonaruhában, 1917
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ellenzék, 1944. április 6. Online hozzáférés Archiválva 2022. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Hirdetés, Kolozsvár, 1891. febr. 17. Online hozzáférés Archiválva 2022. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Ellenzék, 1922. július 16. Online hozzáférés
- ↑ Ellenzék, 1941. március 31. Online hozzáférés Archiválva 2022. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Fő tér 11. sz. (Wass Ottília egykori háza), Kolozsvár
- ↑ Szabó-Reznek Eszter: Az arisztokrácia önreprezentációja az erdélyi hivatásos színjátszás centenáriumi ünnepségén. Korall, XVIII. évf. 69. sz. (2017)
- ↑ Varga Katalin: Egyszer és azóta sem: Önkéntes fényképész szövetkezet a Millenniumi Kiállításon. Budapesti Negyed, V. évf. 1. sz. (1997)
- ↑ Tarcai Béla: A miskolci fotográfia múltjából: egy polgárcsalád a századfordulón. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 30-31. évf. 1. sz. (1993)
- ↑ Bán András: A Dunky fivérek és a film. Fotóművészet, LIII. évf. 4. sz. (2010. április)
- ↑ Zágoni Bálint: Mint béka a miskolci kocsonyában: Elkezdődött a 7. Cinefest filmfesztivál Miskolcon. www.filmtett.ro (2010. szeptember 13.) (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Felhangosítják a némafilmeket. www.filmtett.ro (2011. augusztus 5.) (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Időszaki kiállítások az Óbudai Múzeumban. Óbuda Újság, XVII. évf. 24. sz. (2012. december 15.)
- ↑ Kolozsvári kalauz. Szerk. és kiad. az Erdélyrészi Kárpátegyesület kolozsmegyei osztálya. Kolozsvár: Gámán. 1894. 51. o.
- ↑ Sipos Gábor: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárának története. In Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményei. Szerk. Sipos Gábor. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2009. 42–43. o. ISBN 978-973-8231-96-2
- ↑ pinterest.com
- ↑ Ellenzék, 1925. január 4. Online hozzáférés Archiválva 2022. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Újvári Dorottya: Élet a fotográfia bűvkörében. A fotográfia (h)őskora Kolozsváron – a Dunky fivérek. Szabadság, 2015. április 8. Online hozzáférés Archiválva 2022. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Utazás az udvari fényképész Dunky fivérekkel a 19-20. századforduló Kolozsvárjára, Szabadság, 2020. szeptember 25. Online hozzáférés[halott link]
- A kolozsvári Szent Mihály-plébánia anyakönyvei