Dél-Dakota kongresszusi delegációinak listája
Dél-Dakota kongresszusi delegációja | |
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa | |
Alapítva | 1789 |
Szenátorok osztálya: | 2,3 |
Képviselők száma: | 1 |
Az Amerikai Egyesült Államok politikai élete |
---|
Szövetségi kormány |
Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere |
Politikai pártok |
Tagállamok kormányzata |
Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Dél-Dakota államának szenátorait, illetve képviselőházi képviselőit sorolja föl. 1803-ban az Egyesült Államok megvásárolta a területet Bonaparte Napóleon Első Konzultól, és az új elnök, Thomas Jefferson egy expedíciót szervezett az új területek feltérképezésére (Lewis és Clark expedíciója). 1817-ben egy prémkereskedő megalapította az első állandó amerikai települést, a Fort Pierre-t (Pierre erőd). 1855-ben az Egyesült Államok hadserege megvásárolta az erődöt, de a következő évben magára hagyták azt (ahogyan délebbre a Randall erődöt is). A következő években gyorsan nőtt az európai települések száma, majd 1858-ban a sziúk az 1858-as egyezmény aláírásával átengedték a területet az Egyesült Államoknak.
Napjaink két legnagyobb települését, Sioux Falls-t és Yanktont telekspekulánsok alapították 1856-ban és 1859-ben. 1861-ben a kormány megalapította a Dakota területként ismert részt, ami a mai Észak-, és Dél-Dakotát, valamint Montana és Wyoming állam egyes területeit fedte le. Miután a transzamerikai vasútvonal keleti szárnya elérte Yankton városát, megnőtt az európai telepesek beáramlása, ami tovább fokozódott amikor egy George A. Custer által vezetett katonai expedíció 1874-ben aranyat talált a Black Hills-ben. Ennek következményeként született meg a Fort Laramie-i egyezmény (1868), melyben a sziúk átadták a még birtokukban lévő területeket a telepeseknek. Miután a sziúk megtagadták a Black Hills-beli bányászat jogát, háború tört ki köztük és az Egyesült Államok hadserege között (ugyanis a hadsereg nem bírta meggátolni a bányászok beözönlését a területre). Végül a sziúk vereséget szenvedtek, és csak pár településük maradt meg Észak- és Dél-Dakotában.
A térség Észak- és Dél-Dakotára való kettészakadását az egyre növekvő népesség okozta (mint Montana és Washington állam esetében). Az ezt megerősítő tárgyalások 1889. február 22-én kezdődtek Grover Cleveland vezetése alatt, akitől később Benjamin Harrison vette át a feladatot, aki 1889. november 2-án beléptette a két államot az unióba. Ez alapján Dél-Dakota lett az Egyesült Államok 40. tagállama.
A képviselőt két évente választják meg, a szenátorok közül az egyik a 2., a második pedig a 3. osztály tagja.
Jelenlegi delegáció
[szerkesztés]Szenátorok
[szerkesztés]Képviselő
[szerkesztés]Az USA 115. kongresszusa képviselőházi tagja | |||||
---|---|---|---|---|---|
Kép | Képviselő | Párt | Körzet térképe | Hivatali idő kezdete | Képviselő születési éve |
Kristi Noem[1] | 2011 | 1971 |
Dél-Dakota korábbi szenátorai
[szerkesztés]A képviselőház korábbi tagjai
[szerkesztés]Jelmagyarázat
[szerkesztés]Életben lévő volt szenátorok
[szerkesztés]Képviselő | Hivatali idő | Osztály | Születési idő és életkor |
---|---|---|---|
James Abourezk | 1973–1979 | 2 | 1931. február 24. (93 éves) |
Larry Pressler | 1979–1997 | 2 | 1942. március 29. (82 éves) |
Tom Daschle | 1987–2005 | 3 | 1947. december 9. (76 éves) |
Tim Johnson | 1997–2015 | 2 | 1946. december 28. (77 éves) |
Életben lévő volt képviselők
[szerkesztés]Képviselő | Hivatali idő | Születési dátum és életkor |
---|---|---|
James Abourezk | 1971–1973 | 1931. február 24. (93 éves) |
Larry Pressler | 1975–1979 | 1942. március 29. (82 éves) |
Tom Daschle | 1979–1987 | 1947. december 9. (76 éves) |
Clint Roberts | 1981–1983 | 1935. január 30. (89 éves) |
Tim Johnson | 1987–1997 | 1946. december 28. (77 éves) |
John R. Thune | 1997–2003 | 1961. január 7. (63 éves) |
Stephanie Herseth Sandlin | 2004–2011 | 1970. december 3. (54 éves) |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Congressman Kevin Cramer. Congressman Kevin Cramer. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
Források
[szerkesztés]- U.S. Senate: Biographical Directory. www.senate.gov. (Hozzáférés: 2016. november 4.)