Ugrás a tartalomhoz

Csatáry László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Csatári László.
Csatáry László
SzületettCsatári László Lajos
1915. március 5.
Mány
Elhunyt2013. augusztus 10. (98 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozásarendőrtiszt
Halál okatüdőgyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatáry László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Csatáry László körözésben kiadott adatai és személyleírása
Dr. Csatáry László M.kir. BM. rendőrség fogalmazó-gyakornoki kinevezése Kecskemétre 1940. január 5.
Dr. Csatáry László M.kir. BM. rendőr-segédfogalmazói kinevezési parancsa 1941. december
Dr. Csatáry László M.kir. BM rendőr-segédfogalmazó áthelyezési parancsa Kecskemétről - Zomborba 1942. március
Csatáry László Kassán 1943. augusztus 24-én kiállított útlevele személyleírással. Száma: 351/943. sorozat sz.:499073.
A Hódosy Pál ny.á. cs.alezredes alárendeltségébe tartozó "A Rendőrfelügyelőség névsora"
Csatáry László 1948-ban Németország, Münchenben kiállított személyi igazolványa
Csatáry László 2013. március 27-én a Kassai Kerületi Bíróság útján a Szlovák Legfelsőbb Bíróságnak benyújtott panasza postai tértivevénye
Csatáry Lászlót eredetileg Csatári László Lajos néven anyakönyvezték. Vezetéknevében az "i" betű a különféle adminisztrációk során "y"-ra változott. Születési dátumának napját a vele szemben eljárást indító hatóságok és szervezetek minden alkalommal március 4-ben jelölték, melyet a média is így közölt.
Csatáry László halotti anyakönyvi kivonata. 2013.

Csatáry László (anyakönyvezett neve: Csatári László Lajos; Mány, 1915. március 5. – Budapest, 2013. augusztus 10.[1]) a Magyar Királyi Rendőrség egykori segédfogalmazója.[2] Csehszlovákiában 1948-ban a kassai Népbíróság fasiszta megszállás és kollaboráció vádjával távollétében halálra ítélte.[3]

Csatáry László dr. neve és személye először 2012 áprilisában jelent meg a médiában, amikor a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Center igazgatója a The Jerusalem Post-ban arról nyilatkozott, hogy Budapesten él Kassa volt rendőrfőnöke, aki felelős 15 700 zsidó személy 1944 tavaszán történő auschwitzi koncentrációs táborba deportálásáért.[4]

Élete

[szerkesztés]

A második világháború előtt

[szerkesztés]

Csatáry László az általános iskolát 1926-ban Bánházpusztán fejezte be. Érettségi vizsgát 1933-ban tett a debreceni Római katolikus Calasanci Szent József Reálgimnáziumban. Jogi tanulmányait a debreceni m.kir. Tisza István Tudományegyetem jog- és államtudományi karán végezte, diplomáját 1937-ben védte meg. 1937-38 között Nyírbátorban a m. kir. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezredben szolgált, mint karpaszományos őrmester. Ezt követően diplomás munkanélküliként élt, majd rövid ideig egy ügyvédi irodában, később a m. kir. BM. Rendőrségéhez történt felvételéig Szolnokon malom-segédellenőrként dolgozott.

A második világháborúban

[szerkesztés]

Csatáry Lászlót a Magyar Királyi Rendőrség állományába 1940. január 5-én nevezték ki Kecskemétre, mint rendőrségi fogalmazó gyakornokot.[5] A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója büntető feljelentésében azt állította, hogy Csatáry is felelős az 1941-ben végrehajtott, kb. 300 Kassa környéki zsidó Kamenyec-Podolszkijba deportálásában, ahol meggyilkolták őket a német erők.[6] (Kassa ez időben – az első bécsi döntést követően – ismét Magyarországhoz tartozott.) Később ezen feltételezést a kirendelt szakértő megcáfolta, bebizonyítva, hogy Csatáry 1941-ben nem is tartózkodott Kassán, így nem vehetett részt a deportálásokban sem.[7] A szakértői véleményt támasztja alá a M-kir. BM. 1942 márciusában kelt Csatáry László r.segédfogalmazó áthelyezési parancsa Kecskemétről Zomborba.[8] Csatáryt később, 1942 őszén helyezték Kassára.

1944-ben a Kassán létesített két gettó egyikét, az úgynevezett privilegizált zsidók gyűjtőtáborát felügyelte. Miután a két gettót összevonták, Csatáry mintegy két-három hétig volt a komplexum parancsnoka, majd a téglagyár élére került. Mindezeket cáfolja a jeruzsálemi Yad Vashem - Jad Vasem - intézet 2003-ban az interneten közzétett kutatása[9] (expulsions c. fejezet), amely szerint az 1944. április 20-án létrehozott téglagyári gyűjtőtábor parancsnoka Szoó Tibor rendőrtiszt volt. A tanulmány "Expulsions" fejezetében megemlíti Csatáryt, mint csendőr tisztet, aki valójában rendőrségi segédfogalmazó volt. A 0Tk 358/1948. számú Kassán zajló népbírósági perben ellene valló 17 tanú kegyetlen, szadisztikus és szigorú embernek írta le, azonban a megadott személyleírás nem fedi Csatáry László valós személyleírását. A megadott személyleírás egy 176 cm magas, gesztenyebarna hajú és gesztenyebarna szemöldökű, vékony gyenge testalkatú férfit jelöl,[10] Csatáry Kassán kiállított útlevele és Németországban kiállított személyi igazolványa adatai szerint 182–183 cm magas, szőke hajú, arányos testalkatú volt.[11]

Egyes újságcikkek szerint, az ő irányításával történt a Kassa és Kassa környéki zsidóság Auschwitzba történő deportálása, amely nem felel meg a valóságnak. A Kassáról történő deportálásokért egyik felelős személy dr. Horváth György vidéki rendőrfőkapitány-helyettes volt, aki ellen a Kassán történő jogsértések miatt 1945-46-ban a Budapesti Népbíróság folytatott eljárást.[12] A második világháború során a Magyarországról történő deportálásokért magyar felelősök: Endre László államtitkár, Jaross Andor belügyminiszter, Baky László államtitkár, Ferenczy László csendőr ezredes ellen a népbírósági eljárásokat lefolytatták.[13]

Csatáry Lászlót 1944 október végén Kassáról Budapestre helyezték, ahol a november 1-től a m. kir. rendőrség felügyelője Hódosy Pál nyá. csendőrezredes közvetlen alárendeltségében a Henkey János vezérkari ezredes[14] által vezetett ellátó csoportban végezte feladatait.[15] A háború végét családjával együtt a németországi Simbach am Inn-ben érte meg, amely az USA katonai övezetében volt. Később Münchenbe költöztek.

Elítélése

[szerkesztés]

A visszaállított Csehszlovákiában 1948-ban távollétében fasiszta megszállás és kollaboráció vádjával halálra ítélték,[16] azonban maga az ítélet nem volt megtalálható az állami archívumban a peranyagok között,[17] csupán a Nemzeti Emlékezet Intézetének archívumában. Az ítélet alapján a halálbüntetés mellett 15 évre megfosztották politikai jogaitól és elkobozták a vagyonát.[18]

A háború után

[szerkesztés]

1949-ben családjával együtt elhagyta Németországot és Kanadában telepedett le. Mind németországi tartózkodása idején, mind a kivándorlás, mind a honosítás során saját nevén és magyar származásúként szerepelt.[19] 1955. december 21-én kapta meg a kanadai állampolgárságot,[20] hat évvel azután, hogy Európából a kelet-kanadai Új-Skóciába vándorolt. Először egy repülőgépgyárban dolgozott, később saját céget alapított, majd évekkel később galériát nyitott. A Kanadai Szövetségi Bíróság felhívására a Kanadai Lovasrendőrség az RCMP 1993-ban nemzetközi nyomozást kezdeményezett Csatáry László a háború során Kassán történő tevékenysége megállapítása céljából és amely eljárás 1996-ig tartott.[21] A Szlovákiára, Izraelre, Magyarországra, Szlovéniára az Egyesült Államokra és Kanadára kiterjedő nyomozás során kihallgatott túlélő szemtanúk közül senki sem tudta azonosítani az őket bántalmazót, mivel mindegyikük a Tk 358/1948. számú Csehszlovákiában kiadott személyleírású férfira emlékezett, akinek személyleírása merőben eltérő volt Csatáry Lászlóétól.

Kanadai állampolgársága megszűnése és Magyarországra történő települése

[szerkesztés]

A médiában több alkalommal is tényként közölték, hogy Csatáry Lászlótól megvonták kanadai állampolgárságát és az országból kiutasították. A Department of Justice Canada – Kanadai Igazságügyi Minisztérium – 2015. április 13-i levele azonban arról tájékoztat, hogy nem tudják mi motiválta állampolgárságáról való lemondásában, melyet ő maga kért[forrás?]. Ezzel egyértelművé vált, hogy állampolgársága megfosztásával kapcsolatban tett különböző nyilatkozatok nem felelnek meg a valóságnak.

1997-ben az egyik kanadai nagyváros magyar konzulátusához fordult azzal a kérdéssel, hogy van-e akadálya annak, hogy Magyarországra települhessen? A nemleges választ követően magyar állampolgárként, magyar személyi igazolvánnyal, valamint magyar útlevéllel a birtokában elhagyta Kanadát és Magyarországon telepedett le. Ezt követően 15 éven keresztül háborítatlanul élt Budapesten.[22]

Eljárás Csatáry László ellen 2011-13 közt

[szerkesztés]

A 2011-ben indult eljárás Magyarországon, a Kassai Népbíróság 1948-ban hozott halálos ítéletének megváltoztatása, a Chicagóban indult holokauszt túlélők és leszármazottaik kontra MÁV perbe történő bevonása és a háborús bűncselekmények vádjával 2013 júniusában befejezett nyomozás vádemelési indítványa:

2011. szeptember 21-én a Budapesti Ügyészség nyomozást indított a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója által tett büntetőfeljelentés alapján.[23] Csatáry a Központ 2012 áprilisában kiadott éves jelentésében Ladislaus Csizsik-Csatary néven szerepelt a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös között.[24][25] 2012. július 18-án a Budai Központi Kerületi Bíróság – a szökés, elrejtőzés veszélye miatt – elrendelte a 97 éves férfi házi őrizetét.[26][27] A kassai kerületi bíróság 2013 márciusában a korábbi népbírósági halálos ítéletet életfogytiglan tartó szabadságvesztésre változtatta. Csatáry ezen döntés elleni panaszát a panaszjog határidejének lejárta előtt a Kassai Kerületi Bíróságon történő benyújtása ellenére a szlovák legfelsőbb bíróság elutasította.[28] Az ítélőszék a zárt ülésen meghozott döntést ennek ellenére azzal indokolta, hogy Csatáry késve adta le a panaszt.

2013 júniusában Csatáry Lászlót a Chicagóban indult holokauszt túlélők és leszármazottaik kontra MÁV perben beidézték a Budai Központi Kerületi Bíróságra tanúként történő meghallgatásra, ahol gyenge egészségi állapota miatt nem tudott megjelenni, azonban az ügyben írásbeli tanúnyilatkozatot tett.[1].

A Csatáry László ellen 2011 őszén indult nyomozás 2013 júniusában befejeződött és az ügyet vádemelési javaslattal megküldték a Fővárosi törvényszéknek. A 2011 és 2013 között eltelt időszakban a médiában közreadott vádakból mindössze egy vádpont maradt meg, a kegyetlenkedéssel elkövetett háborús bűncselekmény. A vád azon alapult, hogy Csatáry László 1944. június 2-án a 4. Auschwitzba induló transzport zárt vagonjain megtiltotta az ablakok kivágását.[29] Az erre vonatkozó tanúvallomás a 197/1946. számú Budapesti népbírósági eljárás során Balkányi Sándor túlélő szemtanú vallomásán alapult és aki ugyanebben az eljárásban később azt vallotta, hogy kivételezettsége ellenére őt az első transzporttal vitték el.[30] Az első transzport Kassáról 1944. május 15-én indult.

Ennek a vádnak mond továbbá ellen a Tk 358/1948. számú Kassai Népbírósági eljárás során az utolsó, 1944. június 2-án indított transzport zsidó orvosának dr. Jónap Sámuel tanúvallomása, amely szerint a magyar rendőri vezetéstől engedélyük volt arra, hogy a betegek számára a vagonokban priccseket helyezzenek el.[31]

Karsai László holokauszt-kutató meglátása (2012. július)

[szerkesztés]

Karsai a HVG írásban feltett kérdéseire a következőket válaszolta: a „bíróság előtt azt lehet bizonyítani, hogy Csatáry szadista, kegyetlen gettó-parancsnok volt, de azt már nem, hogy tudta, a gettóból Auschwitzba viszik a rabokat, azt pedig pláne nem lehet bizonyítani, hogy tudta, mi folyik Auschwitzban.” Karsai László szerint az 1945-ös tanúvallomások alapján az bizonyítható, hogy Csatáry „parancsokat végrehajtva részt vett a gettó megszervezésében és ott kegyetlenkedett, valamint részt vett a deportálás megszervezésében, azonban ha ennél többet akarnak bizonyítani, például azt, hogy meg is ölte, vagy ki is rabolta a zsidókat, akkor már nem áll meg a vád.’’[32]

Az eljárás befejezése

[szerkesztés]

Csatáry László 2013. augusztus 10-én egy néhány nap alatt lezajló tüdőgyulladás következtében elhunyt. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján a bíróság a vádlott halála miatt az eljárást megszüntette.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Halotti anyakönyvi kivonat száma: ME 0572522.
  2. ↑ Csatáry L.-t 1941 decemberében nevezték ki M.kir. BM. rendőrségi segédfogalmazónak. Parancs sz. 226.836/1941. MNL. OL. "K" szekció.
  3. ↑ Kassai Népbíróság 0Tk/358/1948. számú ítélete
  4. ↑ http://www.jpost.com/Jewish-World/Jewish-News/Group-Hungary-must-try-alleged-Nazi-collaborator.
  5. ↑ Kinevezési parancs száma M.kir. BM. 366.620/1939. VI-a
  6. ↑ Mi bizonyítható Csatáry háborús bűneiből?. HVG, 2012. július 17. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  7. ↑ Alaptalan az egyik Csatáry elleni feljelentés, Index.hu, 2012. augusztus 6.
  8. ↑ Áthelyezési parancs száma: M.kir. BM. 153.570/1942. MNL. OL. "K" szekció
  9. ↑ http://www.jewishgen.org/yizkor/Pinkas_Slovakia/Slo495.html
  10. ↑ Tl'ud 735/47. sz. "Popis osoby 13.373 Tk 358/48. Kassa Állami Levéltár
  11. ↑ Csatáry 1943. aug. 24-én Kassán kiállított 351/943. sz. útlevele, 1948-ban Münchenben kiállított B.XXVI/23453. sz. német személyi igazolványa, a Kanadában kiállított 1-028239. sz. honosítási adatlap.
  12. ↑ Budapesti Népbíróság 197/1946. Budapest Főváros Levéltára
  13. ↑ Népbírósági eljárások Endre L. és társai 1947/1946. Ferenczy L 1655/1946. MNL. OL.
  14. ↑ Dr. Szakály Sándor "A magyar katonai felső vezetés 1938-1945" 132-133. oldal. Ister kiadó.
  15. ↑ A Rendőrfelügyelőség névsora. Hadtörténelmi Levéltár, HM HIM HL köv. naplószám 52/2010.
  16. ↑ Kassai Állami Levéltár, Kassai Népbíróság 0Tk 358/1948. szám peranyag
  17. ↑ Hiányzik a kassai állami archívumból Csatáry László perének ítélete, az ÚPN-ben viszont megvan. parameter, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  18. ↑ Pozsonyban megvan a Csatáry-ítélet. Origo, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  19. ↑ 1.) Simbach am Inn tartózkodási bejelentő lap, 2.) 1948-ban Münchenben készült B.XXVI/23453, sz. német személyi igazolvány, 3.) Kanadai állampolgár 1-028239. számú azonosítási lap adatai.
  20. ↑ Kanadai állampolgár azonosító lap száma:1-028239.
  21. ↑ Federal Court of Canada: T-2399-96. Ladislaus Csizsik-Csatary
  22. ↑ Csatáry László 15 éve menekült el Kanadából. Nol, 2012. július 17. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  23. ↑ Budapesti Nyomozó Ügyészség, ügyszám: Nyom.1795/2011.
  24. ↑ „Importance of Demjanjuk Conviction as Precedent for the Prosecution in Germany of Additional Nazi War Criminals; Three New Names on Center’s Latest Most Wanted List”, wiesenthal.com, 2012. április 18.. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.) 
  25. ↑ SWC Annual Status Report on the Worldwide Investigation and Prosecution of Nazi War Criminals (pdf). wiesenthal.com. wiesenthal.com, 2012. április 18. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  26. ↑ Magyar háborús bűnöst keres a Wiesenthal Központ – index.hu, 2012. április 19.
  27. ↑ Házi őrizetbe került Csatáry László – index.hu, 2012. július 18.
  28. ↑ Elutasította Csatáry panaszát a szlovák legfelsőbb bíróság - index.hu, 2013. április 24.
  29. ↑ Budapest Főváros Levéltár 197/1946. 46. oldal
  30. ↑ Budapest Főváros Levéltára 197/1946. 141. oldal
  31. ↑ Kassa Állami Levéltár Tk 358/1948. Tl'ud 735/47. tanúkihallgatási jegyzőkönyv
  32. ↑ Mi bizonyítható Csatáry náci háborús bűneiből? HVG, 2012. július 17. lásd forrásokban i.m.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csatáry_László&oldid=26706173”