Csánk Rottmann Elemér
| Csánk Rottmann Elemér | |
| Születési neve | Rottmann Elemér Ferenc József László |
| Született | 1897. július 11. Budapest |
| Elhunyt | 1969. február 3. (71 évesen) Budapest |
| Házastársa | Osvald Erzsébet (h. 1925–1969) |
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Kútvölgyi Úti Oktatókórház, Ciszterci Szent István Gimnázium |
Csánk Rottmann Elemér, születési nevén Rottmann Elemér Ferenc József László (Budapest, Józsefváros, 1897. július 11.[1] – Budapest, Józsefváros, 1969. február 3.)[2] magyar építész, Császár Ferenc (1807–1858) jogász, költő dédunokája.
Pályafutása
[szerkesztés]Rottmann József (1867–1945) orvos, egyetemi tanár és kolgyári Császár Aranka (1874–1941) gyermekeként született. 1923-ban a Magyar Királyi József Műegyetemen építészmérnökként diplomázott. Pogány Móric és Tőry Emil építészek irodájában készült tervei alapján bővítették a belügyminisztérium épületét 1925–26-ban. Az 1920-as évek végéig főleg nagyobb építkezések művezetését végezte, így a Korb Flóris és Kappéter Géza által tervezett pécsi Erzsébet Tudományegyetem és a szegedi Ferenc József Tudományegyetem, a szolnoki Bábaképző Intézet, a budapesti MÁV Kórház épületein, 1932-ben. Az 1930-as évek végéig és a negyvenes évek elején több kórházat és egészségügyi intézmény terveit készítette el, amelyek közül a Kútvölgyi Úti Oktatókórház kiemelkedik a modern homlokzatkiképzés és a belső térelosztás korszerű megoldásával. Több tervpályázaton és kiállításon szerepelt sikeresen. 1949-ig magánirodát vezetett, Később a Középülettervező Intézet (majd Vállalat), a (KÖZTI) Magasépítési Tervezőcsoport vezetője lett. Ezután főként lakóházak, kultúrházak és ipari épületek tervezésével foglalkozott. Szakcikkei jelentek meg a kórházépítés témájában.
Felesége Osvald Erzsébet volt, akit 1925. november 6-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[3] Gyermekei Elemér, István, Veronika, János és Eszter.[4]
A zebegényi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Fontosabb épületei
[szerkesztés]- Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet (1938)
- Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium
- Zebegényi nyaralók (1934)
- A Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Kúria) épületének második világháború utáni helyreállítása
Irodalom
[szerkesztés]- Györgyi Dénes: Új magyar építőművészet (Perspektíva, 1935. 7–8. sz.)
- Az állami alkalmazottak kórháza (Tér és Forma, 1943. 12. sz.)
- Kultúrház a Magdolnavárosban (Tér és Forma, 1948)
- Major Máté: Cs. R. E. (Magy. Építőművészet, 1969. 3.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 3724/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 379/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 756/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
- ↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3