Ugrás a tartalomhoz

Claire Martin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Claire Martin
Aarhus Jazz fesztivál, 2011
Aarhus Jazz fesztivál, 2011
Életrajzi adatok
Született1967. szeptember 6. (57 éves)
Wimbledon
Származásangol
Pályafutás
Híres dalWeaver Of Dreams
Be Cool
Hangszerénekhang
DíjakBrit Birodalom Rendjének tisztje
Tevékenység
  • énekes
  • rádiós műsorvezető
  • dzsesszzenész
KiadókLinn Records
Hangminta
Be Cool

Claire Martin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Claire Martin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Claire Martin (Wimbledon, 1967. szeptember 6. –) angol dzsesszénekesnő. Londonban született. Egy zenével teli házban nőtt fel a dzsesszt szerető szüleinek köszönhetően. A Great American Songbook volt a legfontontosabb könyve.

Pályafutása

[szerkesztés]

Claire Martin a londoni Doris Holford Stage School-ban, valamint New Yorkban tanult. Egyszer meglátta Betty Cartert Ronnie Scott klubjában, ami nagy hatással volt pályájára. Szakmai karrierje tizenkilencéves korában indult el, amikor egy a Savoy Hotelban kezdett egy meghallgatás után énekelni. Két évig a RMS Queen Elizabeth tengerjáró hajó fedélzetén dolgozott. 21 évesen megalakította saját dzsesszkvartettjét. 1991-ben szerződtette a skót Linn Records. Debütáló albuma, a „The Waiting Game” 1992-ben jelent meg. Ugyanebben az évben Tony Bennett mellett lépett fel a Glasgow-i Nemzetközi Dzsesszfesztiválon. Egészen annak 2012-ben bekövetkezett haláláig Richard Rodney Bennettel lépett fel egy meghitt kabaréduóban Angliában és Amerikában, Európában és szerte Ázsiában. Teltházakban játszottak olyan helyszíneken, mint például a New York-i Algonquin Hotel.

Claire Martin a Halle Orchestra, a Royal Liverpool Philharmonic, az RTÉ Concert Orchestra, a BBC Big Band és a BBC Koncertzenekar szólistája volt. 2000 óta közreműködött a BBC Radio 3 Jazz Line Up műsorában. Számos zenei hősével készített interjút, például Pat Metheny-vel, Michael Breckerrel, Brad Mehldau-val és André Previnnel. Dolgozott Martin Taylorral, John Martynnal, Stéphane Grappellivel, Kenny Barronnal, Richard Rodney Bennettel, Jim Mullennel, Nigel Hitchcockkal. Sokat turnézott az Egyesült Királyságban, Skandináviában, Oroszországban és Kínában, fellépett a Royal Liverpool Philharmonic-kal. 2011-ben a New York-i Lincoln Centerben lépett fel Bill Charlap zongoristával.

Kenny Barron dzsesszzongoristával együtt rögzítette a „Too Much in Love to Care” című dalt (2011). 2013-ban turnézott a „The Two of U” című műsorával, együtt dolgozott John Wilson karmesterrel, Joe Stilgoe-val, Mark McGannal és a Royal Liverpool Filharmonikusokkal ünnepelte Paul McCartney és John Lennon zenéjét.

Együttműködött a Montpellier csellónkvartettel − Rodney Bennett, Mark Anthony Turnage és Django Bates feldolgozásait adta elő.

2020 augusztusában Martin több dalt is énekelt a BBC Radio 2 műsorában, és a „Sunday Night is Music Night (Sinatraland)” című műsorban, (amelyet Frank Sinatra zenéjének szenteltek).

  • Claire Martin a BBC Jazz Awards(wd) ötszörös győztese. Az egyik legismertebb brit dzsesszénekesnő.

Lemezek

[szerkesztés]
  • The Waiting Game (Linn, 1992)
  • Devil May Care (Linn, 1993)
  • Old Boyfriends (Linn, 1994)
  • Off Beat (Linn, 1995)
  • Make This City Ours (Linn, 1997)
  • Take My Heart (Linn, 1999)
  • Perfect Alibi (Linn, 2000)
  • Too Darn Hot! (Universal, 2002)
  • Secret Love (Linn, 2004)
  • Girl Talk with Barb Jungr, Mari Wilson (Linn, 2005)
  • When Lights Are Low (Linn, 2005)
  • He Never Mentioned Love (Linn, 2007)
  • A Modern Art (Linn, 2009)
  • Witchcraft (Claire Martin and Richard Rodney Bennett album) (2010)
  • Too Much in Love to Care (Linn, 2012)
  • Say It Isn't So (2013)
  • Bumpin' with Jim Mullen (Stunt, 2018)
  • Believin' It (Linn, 2019)

Díjak

[szerkesztés]
  • Best Vocalist, British Jazz Awards, 2009, 2010
  • Best New Recording: Too Much in Love to Care, BBC Jazz Awards(wd)
  • Officer of the Order of the British Empire, 2011

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]