Ugrás a tartalomhoz

Ciklohexén

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ciklohexén
IUPAC-név Ciklohexén
Más nevek Tetrahidrobenzol, 1,2,3,4-tetrahidrobenzol, benzol-tetrahidrid, ciklohex-1-én, hexanaftilén, UN 2256
Kémiai azonosítók
CAS-szám 110-83-8
PubChem 8079
EINECS-szám 203-807-8
ChEBI 36404
RTECS szám GW2500000
SMILES
C1C=CCCC1
InChI
1/C6H10/c1-2-4-6-5-3-1/h1-2H,3-6H2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H10
Moláris tömeg 82,15 g/mol
Megjelenés folyadék
Sűrűség 0,8111 g/cm³
Olvadáspont −103,7 °C
Forráspont 82,8 °C
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan
(0,21 g/l 20 °C-on)[1]
Gőznyomás 8,93 kPa (20 °C)

11,9 kPa (25 °C)

Veszélyek
EU osztályozás Tűzveszélyes (F)
Ártalmas (Xn)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
3
1
0
 
R mondatok R11, R22, R51/53, R65[1]
S mondatok S9, S16, S24/25, S61, S62[1]
Lobbanáspont −12 °C
Öngyulladási hőmérséklet 244 °C
Robbanási határ 1–5%
LD50 1950 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A ciklohexén egy színtelen átlátszó folyékony cikloalkén, melynek átható kellemetlen szaga egy olajfinomítóéra emlékeztet.

Hosszabb ideig napfénynek és levegőnek kitéve nem stabil és használat előtt ajánlatos átdesztillálni, hogy eltávolítsuk belőle a szerves peroxidokat.

Felhasználás

[szerkesztés]

A ciklohexént az adipinsav, a hexahidrobenzoesav, maleinsav, ciklohexanol és a ciklohexén-oxid gyártásakor használják. Ezen kívül oldószerként is alkalmazzák.

Források

[szerkesztés]
  1. a b c d e A ciklohexén vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 21. (JavaScript szükséges) (angolul)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclohexene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.