Bulgária uralkodóinak listája
Az alábbi táblázat Bulgária uralkodóinak névsorát tartalmazza. A bolgár történelem egyes szakaszaiban másképpen nevezték a balkáni birodalom vezetőjét. A korai időkben, a bolgár állam megszületésének idején az uralkodók a baltavar címet vették fel, amely magyarra fordítva körülbelül azt jelenti, hogy az avarok ura. Később a kán, majd a kagán címet vették fel Bulgária urai.
I. Simeon vette fel a bolgár uralkodók legtovább érvényben maradó címét, a cári címet. Ezt a magas rangot jelző uralkodói címet Szimeon akkor vette fel, amikor 913-ban győzelmet aratott az örök rivális Bizánc felett. A bolgár történelem felosztása alapján a bolgár uralkodók három korban ülhettek trónra. A Római Birodalom bukása után a mai Bulgária területén fennállt Moesia és Trákia területén több nép is átvonult. A hunokat a szlávok követték, akik olyan jelentős számban jelentek meg a félszigeten, hogy a 7. században a Duna folyása mellé érkező ősbolgárok uralma ellenére, megtartották nyelvüket, amelyet a hódítók is átvettek. Az Első Bolgár Birodalom megalakulása a ősbolgár törzsek Balkánba vezetőjével, Aszparuhhal köthető össze. Ő volt az a fejedelem, aki 681-ben elismertette a bizánci császárral a szuverén Bolgár Birodalmat. A birodalom egészen 1018-ig fennmaradt, amikor Bizáncnak sikerült meghódítania a szomszédos államot.
A sorozatos felkelések és lázadások sokáig nem vezettek eredményre az idegen hatalom ellen. Azonban 1185-ben két nemesi származású ifjú, Péter és Iván Aszen állt a fegyveres felkelők élére, akik felszabadították a hajdani birodalom északi részét. Ezzel megvetették a Második Bolgár Birodalom alapjait. A tatárjárást ez a birodalom is elszenvedte, de sokkal komolyabb következményekkel járt az északi szomszéd, Magyarország hódítópolitikája. A magyar hadjáratok anarchiába süllyesztették Bulgáriát, amely az 1393-ban támadó Oszmán Birodalom ellen nem tudta megvédeni magát, és ezzel közel ötszáz évre török fennhatóság alá került.
Csak 1878-ban sikerült megszabadulni a félhold uralmától, és ekkor térhettek vissza Bulgária trónjára az elűzött cárok. A 20. század viharos éveiben nem ingott meg a bolgár trón, de 1946-ban a Szovjetunió támogatta kommunista párt végül elűzte az utolsó cárt a bolgár trónról.
A középkori Bulgária uralkodói (680–1396)
[szerkesztés]Uralkodó | Uralkodása | Megjegyzés |
---|---|---|
bolgárul: Аспарух (k. 640–701) |
||
bolgárul: Тервел (k. 675–721) |
||
bolgárul: Кормесий (8. század–738) |
||
bolgárul: Винех (8. század–753) |
||
bolgárul: Севар (8. század) |
||
bolgárul: Телец (k. 731–764) |
||
bolgárul: Сабин (8. század) |
Kormeszij bolgár kán rokona. | |
bolgárul: Умор (8. század) |
||
bolgárul: Токту (8. század–767) |
Szevar bolgár kán leszármazottja. | |
bolgárul: Паган (8. század–768) |
||
bolgárul: Телериг (k. 706–777) |
||
bolgárul: Кардам (k. 735–803) |
Toktu bolgár kán testvére. | |
bolgárul: Крум (k. 755–814) |
Kardám bolgár kán unokaöccseként jelölik. | |
bolgárul: Омуртаг (8. század–831) |
||
bolgárul: Омуртаг (8. század–836) |
||
bolgárul: Пресиян (9. század–852) |
||
bolgárul: Борис I (k. 828–907) |
||
bolgárul: Владимир (k. 850–893 után) |
||
bolgárul: Симеон I (k. 864–927) |
||
bolgárul: Петър I (k. 912–970) |
||
bolgárul: Борис II (k. 931–977) |
||
bolgárul: Самуил (k. 958–1014) |
||
bolgárul: Гаврил Радомир (k. 970–1015) |
||
bolgárul: Иван Владислав (10. század–1018) |
||
bolgárul: Петър II (12. század–1197) |
||
bolgárul: Иван Асен I (12. század–1196) |
||
bolgárul: Петър II (12. század–1197) |
||
bolgárul: Калоян (k. 1168–1207) |
||
bolgárul: Борил (12. század–1218 után) |
||
bolgárul: Иван Асен II (k. 1190–1241) |
||
bolgárul: Калиман I (k. 1234–1246) |
||
bolgárul: Михаил II (k. 1239–1256) |
||
bolgárul: Калиман II (12. század–1257) |
||
bolgárul: Константин (13. század–1277) |
||
bolgárul: Ивайло (13. század–1281) |
||
bolgárul: Иван Асен III (k. 1259–1303) |
||
bolgárul: Георги I (13. század–k. 1309) |
||
bolgárul: Смилец (13. század–1298) |
||
bolgárul: Чака (k. 1250–1300) |
||
bolgárul: Тодор Светослав (k. 1270–1322) |
||
bolgárul: Георги II (13. század–1323) |
||
bolgárul: Михаил III (1280 után–1330) |
||
bolgárul: Иван Стефан (14. század–1376) |
||
bolgárul: Иван Стефан (14. század–1371) |
||
bolgárul: Иван Шишман (k. 1350–1395) |
Tarnovóból uralkodott fivérével párhuzamosan. | |
bolgárul: Иван Срацимир (k. 1328–1397) |
Vidinből uralkodott fivérével párhuzamosan. | |
Az újkori Bulgária uralkodói (1879–1946)
[szerkesztés]Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
bolgárul: Александър I (1857–1893) |
– 1886. szeptember 7. |
131 nap |
második fia. 1879-ben választották fejedelemmé, 1886-ban egy katonai puccsal trónfosztották. | ||
bolgárul: Фердинанд I (1861–1948) |
– 1918. október 3. |
88 nap |
és Marie Clémentine d’Orléans másodszülött fia. 1887-ben választották bolgár fejedelemmé, majd 1908-ban lett az újkori Bolgária első cárja. | ||
bolgárul: Борѝс III (1894–1943) |
– 1943. augusztus 28. |
329 nap |
fejedelemasszony elsőszülött fia. 1943-ban, tisztázatlan körülmények között hunyt el. | ||
bolgárul: Симеон II (1937–) |
– 1946. szeptember 15. |
18 nap |
1946-ban trónfosztják és kikiáltják a népköztársaságot. 2001 és 2005 között Bulgária miniszterelnöke. |
A Dulo nemzetség teljes tagjai
[szerkesztés]- Bendegúz (Mundzuk)
- Rua (Ruga)
- Bleda (Buda)
- Atila
- Irnik (Ernák)
- Bolah
- Boarkis királynő
- Krumbat
- Askal
- Gostun
- Kubrat (Kuvrát)
- Batbaján
- Asparuh
- Tervel
- Sevar
[1] Archiválva 2020. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9
- (A középkori részhez) Európa ezer éve: A középkor. Szerkesztette Klaniczay Gábor, Osiris Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-389-821-8 és ISBN 963-389-819-6 Ö, II. kötet, 519-520. oldal
- http://sitemaker.umich.edu/mladjov/files/bulgarian_rulers.pdf