Bráz Lajos
Bráz Lajos | |
Született | 1920. február 16.[1] Rudabánya[1] |
Elhunyt | 1944. november 4. (24 évesen)[2] Sopron[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Halál oka | halálbüntetés |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bráz Lajos (Rudabánya, 1920. február 16. – Sopron, 1944. november 4.) magyar bányász, partizán.
Élete
[szerkesztés]Rudabányai munkáscsaládba született. Az elemi iskola elvégzése után a helyi vasércbányánál lakatos szakmát tanult, majd bányalakatosként dolgozott. 1941-ben hívták be katonának, majd a 19. tábori tüzérosztály őrvezetőjeként a keleti frontra vezényelték. 1943 januárjában szovjet hadifogságba esett és a krasznogorszki táborba került. Hadifogságának időszakában Rovnóban partizán kiképzésben vett részt. Ezt követően került Szőnyi Márton tizenhárom tagú ejtőernyős partizáncsoportjába, amelyet 1944 augusztusában a Bükkben dobtak le.[3] Bráz Lajos kiválasztásánál fontos szempont volt az, hogy alapos helyismerettel rendelkezett.[4]
A földet érést követően a csoport többször is tűzharcba keveredett a nagyszámú magyar fegyveres erőkkel, amely következtében az egység szétszóródott. Egy héttagú csoport Bráz Lajos parancsnoksága alatt pár napig még a környéken maradt, majd Bráz és egy társa, Molnár István elszakadt a többiektől. A két partizán ekkor Rudabányára ment, ahol Bráz Lajos szüleinek házában bújt el. A szülők az enyhe büntetés reményében rávették őket, hogy önként jelentkezzenek a helyi csendőrségen, illetve a rudabányai katonai parancsnokságon, amit ők meg is tettek.[5][4]
Az elfogottakat Miskolcra, a huszárlaktanyába szállították. Szeptember elején más partizán társaikkal együtt esküszegés, hűtlenség, hazaárulás, a fennálló rend elleni fegyveres támadás címén hadbíróság elé állították, de ítélethirdetés helyett Sopronba, a sopronkőhidai börtönbe szállították őket. 1944. november 4-én itt ítélkeztek felettük. Bráz Lajost három másik társával együtt még aznap agyonlőtték.[5][6][7]
Emlékezete
[szerkesztés]- Az Északmagyarországi Vegyiművek KISZ-alapszervezetét Bráz Lajosról nevezték el.[8]
- Emlékére Rudabányán a művelődési ház homlokzatán található, nagyméretű dombormű alatt márványtáblát helyeztek el. Az emléktáblát az Országos Érc- és Ásványbányák Vasérc Művek dolgozói állították, 1970. április 4-én avatták fel. A rendszerváltoztatás után a táblát a községi temető szélén található beton urnafal oldalára helyezték át. A tábla felirata: A FASIZMUS ELLEN VÍVOTT HARCBAN ELESETT BRÁZ LAJOS ÉS NAGY JÓZSEF BÁNYÁSZAINK EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁN / ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK VASÉRC MŰVEK DOLGOZÓI / 1970. ÁPRILIS 4.[9][10]
- Neve megtalálható a rudabányai háborús áldozatokat felsoroló, a római katolikus templom oldalán található márványtáblán is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_06/?query=%22br%C3%A1z%20lajos%22&pg=378&layout=s
- ↑ a b https://www.szivk.hu/mi-tortent-november-4-en-2/
- ↑ Jancsenkov, Nyikolaj: A magyar-szovjet nemzetközi partizánmozgalom úttörői. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6., Miskolc, 1966, 355-376. o.
- ↑ a b Bükki partizánokat végeztek ki Sopronkőhidán (magyar nyelven). bomie.hu, 2021. szeptember 5. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
- ↑ a b Kocsi Tamás (1964. május 31.). „A bükki partizánok története. Gyilkosság a Macskás-tanyán”. Magyar Nemzet, 7. o.
- ↑ Dömölki Lajos (1997. augusztus 16.). „A „Magyar Front”” (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 7. o.
- ↑ (1964. szeptember 6.) „Egy ejtőernyős partizán emlékére”. Népszabadság, 4. o.
- ↑ Borsodi Vegyész. 1985. június 13., 8. o.
- ↑ Hadobás Pál: Szobrok, emlékművek, emléktáblák Edelény környékén. Edelényi Füzetek 52., Edelény, 2018, 322-323. o.. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
- ↑ Bányász emlékhelyek - Rudabánya. users.atw.hu. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
Források
[szerkesztés]- Jancsenkov, Nyikolaj: A magyar-szovjet nemzetközi partizánmozgalom úttörői. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6., Miskolc, 1966, Herman Ottó Múzeum.
További információk
[szerkesztés]- Olasz Lajos: A rendvédelmi erők harca a szovjet ejtőernyős partizánok ellen (1943. augusztus – 1944. augusztus). Rendvédelem-történeti Füzetek (56). 71-96. o.[1]
- Kerékgyártó Mihály: Hetven éve született Szőnyi Márton. Honismeret, 1988/6. sz., 50-51.o. [2]
- Mi történt november 4-én?[3]
- Katonahőseink – Bráz Lajos.
- Szovjet táborok magyar foglyai – Broz Lajos.