Ugrás a tartalomhoz

Bráz Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bráz Lajos
Született1920. február 16.[1]
Rudabánya[1]
Elhunyt1944. november 4. (24 évesen)[2]
Sopron[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okahalálbüntetés
SablonWikidataSegítség

Bráz Lajos (Rudabánya, 1920. február 16.Sopron, 1944. november 4.) magyar bányász, partizán.

Élete

[szerkesztés]

Rudabányai munkáscsaládba született. Az elemi iskola elvégzése után a helyi vasércbányánál lakatos szakmát tanult, majd bányalakatosként dolgozott. 1941-ben hívták be katonának, majd a 19. tábori tüzérosztály őrvezetőjeként a keleti frontra vezényelték. 1943 januárjában szovjet hadifogságba esett és a krasznogorszki táborba került. Hadifogságának időszakában Rovnóban partizán kiképzésben vett részt. Ezt követően került Szőnyi Márton tizenhárom tagú ejtőernyős partizáncsoportjába, amelyet 1944 augusztusában a Bükkben dobtak le.[3] Bráz Lajos kiválasztásánál fontos szempont volt az, hogy alapos helyismerettel rendelkezett.[4]

A földet érést követően a csoport többször is tűzharcba keveredett a nagyszámú magyar fegyveres erőkkel, amely következtében az egység szétszóródott. Egy héttagú csoport Bráz Lajos parancsnoksága alatt pár napig még a környéken maradt, majd Bráz és egy társa, Molnár István elszakadt a többiektől. A két partizán ekkor Rudabányára ment, ahol Bráz Lajos szüleinek házában bújt el. A szülők az enyhe büntetés reményében rávették őket, hogy önként jelentkezzenek a helyi csendőrségen, illetve a rudabányai katonai parancsnokságon, amit ők meg is tettek.[5][4]

Az elfogottakat Miskolcra, a huszárlaktanyába szállították. Szeptember elején más partizán társaikkal együtt esküszegés, hűtlenség, hazaárulás, a fennálló rend elleni fegyveres támadás címén hadbíróság elé állították, de ítélethirdetés helyett Sopronba, a sopronkőhidai börtönbe szállították őket. 1944. november 4-én itt ítélkeztek felettük. Bráz Lajost három másik társával együtt még aznap agyonlőtték.[5][6][7]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Az Északmagyarországi Vegyiművek KISZ-alapszervezetét Bráz Lajosról nevezték el.[8]
  • Bráz Lajos és Nagy József emléktáblája Rudabányán
    Emlékére Rudabányán a művelődési ház homlokzatán található, nagyméretű dombormű alatt márványtáblát helyeztek el. Az emléktáblát az Országos Érc- és Ásványbányák Vasérc Művek dolgozói állították, 1970. április 4-én avatták fel. A rendszerváltoztatás után a táblát a községi temető szélén található beton urnafal oldalára helyezték át. A tábla felirata: A FASIZMUS ELLEN VÍVOTT HARCBAN ELESETT BRÁZ LAJOS ÉS NAGY JÓZSEF BÁNYÁSZAINK EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁN / ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK VASÉRC MŰVEK DOLGOZÓI / 1970. ÁPRILIS 4.[9][10]
  • Neve megtalálható a rudabányai háborús áldozatokat felsoroló, a római katolikus templom oldalán található márványtáblán is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_06/?query=%22br%C3%A1z%20lajos%22&pg=378&layout=s
  2. a b https://www.szivk.hu/mi-tortent-november-4-en-2/
  3. Jancsenkov, Nyikolaj: A magyar-szovjet nemzetközi partizánmozgalom úttörői. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6., Miskolc, 1966, 355-376. o.
  4. a b Bükki partizánokat végeztek ki Sopronkőhidán (magyar nyelven). bomie.hu, 2021. szeptember 5. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  5. a b Kocsi Tamás (1964. május 31.). „A bükki partizánok története. Gyilkosság a Macskás-tanyán”. Magyar Nemzet, 7. o.  
  6. Dömölki Lajos (1997. augusztus 16.). „A „Magyar Front”” (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 7. o.  
  7. (1964. szeptember 6.) „Egy ejtőernyős partizán emlékére”. Népszabadság, 4. o.  
  8. Borsodi Vegyész. 1985. június 13., 8. o.
  9. Hadobás Pál: Szobrok, emlékművek, emléktáblák Edelény környékén. Edelényi Füzetek 52., Edelény, 2018, 322-323. o.. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  10. Bányász emlékhelyek - Rudabánya. users.atw.hu. (Hozzáférés: 2022. február 9.)

Források

[szerkesztés]
  • Jancsenkov, Nyikolaj: A magyar-szovjet nemzetközi partizánmozgalom úttörői. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6., Miskolc, 1966, Herman Ottó Múzeum.

További információk

[szerkesztés]