Bodorfalva

	Bodorfalva
	; Bodorfalva zászlaja
	; Bodorfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Rang	község
Polgármester	Ján Fábry
Irányítószám	038 45 (pošta Malý Čepčín)
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TR
	Népesség
Teljes népesség	240 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	465 m
Terület	5,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 18″, k. h. 18° 50′ 58″48.905000°N 18.849444°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 18″, k. h. 18° 50′ 58″48.905000°N 18.849444°E
	Bodorfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bodorfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Bodorfa.

Bodorfalva (szlovákul Bodorová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Kevice tartozik hozzá.

Fekvése

Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.

Története

A falu akkor keletkezett, amikor IV. Béla király Turócdivék és Deákfalu között földet adományozott turóci nemesek számára. Bodorfalva települést 1265-ben „Vida” alakban említik először. 1340-ben „Vidusfelde”, 1364-ben „Bodor”, 1378-ban „Viaffelde”, 1381-ben „Wydasteleke”, 1384-ben „Vidasfalva” néven találjuk. A 15. századig a Vida család birtoka volt, később a Thurócziaké, majd a 16. század közepétől a Nyáry családé volt. 1534-ben „Bodarfalwa”, 1548-ban „Bodorowawez” néven szerepel a különböző írásos forrásokban. 1720-ban 11 háztartása volt. 1785-ben 16 házában 132 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODORFALVA. Bodorova. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Ura Gróf Nyáry Uraság, hajdan Vida földgyének neveztetett, régi Vida nevű birtokosáról, határbéli földgye középszerű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője tsekély, fája tűzre, és épűletre elég; piatzozása Mosótzon; van a’ községnek is egy réttye, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 18 háza volt 128 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodorofalva, (Bodowa), tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez egy patak mellett. Táplál 9 kath., 119 evang. lakost. – Földje róna és termékeny; rétjei igen jók. F. u. többen. Utolsó postája Rudnó.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A mai község eredetileg három faluból, Kevicéből, Bodorfalvából és Parstinából állott. Előbb Parstinát, majd 1951-ben Kevicét csatolták hozzá.

Népessége

1910-ben 180, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 252 lakosából 245 szlovák volt.

2011-ben 244 lakosából 222 szlovák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Lásd még

Kevice

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]