Ugrás a tartalomhoz

Beodra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beodra (Ново Милошево / Novo Miloševo)
A Szent Mária Magdolna római katolikus templom
A Szent Mária Magdolna római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségTörökbecse
Rangfalu
Irányítószám23273
Körzethívószám+381 (0) 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség6020 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Terület171,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″45.719722°N 20.301944°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″45.719722°N 20.301944°E
Beodra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beodra témájú médiaállományokat.

Beodra (szerbül Ново Милошево / Novo Miloševo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben. Két település, Beodra és Karlova egyesülésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykikindától délnyugatra, Törökbecsétől északnyugatra, Bocsár, Basahíd és Töröktopolya közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]
A Karátsony család egykori kastélya
Beodra. Gróf Karátsonyi Jenő kastélya 1900 körül
Beodra: Gróf Karátsonyi Andor kastélya 1900 körül
A szerb ortodox templom
Magtár

Beodra nevét 1331-ben említették az oklevelekben Böldre (Beldre) néven. A 15. században több birtokosa is volt: 1414-1448. között a berekszói Hagymás családé, 1434-1451 a Beldrei Himfieké, később pedig a Dócziaké volt, akik 1482-ben Böldrén kívül Szentesen és Szeg településen is birtokosok voltak.

1461-ben és 1482-ben már két Böldre helység is létezett, melyek egyike Böldreszeg, a mai Karlova helyén volt.

1572-ben Telegdi Miklós birtoka volt, akitől testvére Mihály és annak leszármazottai örökölték.

Beodra a török hódoltság alatt is lakott maradt.

1695-ben Frigyes Ágost szász herceg seregét a Peadrán át akarta vezetni a török ellen, de a környező mocsarakon nem tudott átjutni, ezért kénytelen volt más utat választani.

A 18. század elején a település elpusztult, hiányzott az 1717-es összeírásból, és Mercy gróf, katonai kormányzó térképén is a lakatlan helységek között jelölték.

Később Aracs, Kerektó és Somogy településekről magyarok és szerbek telepedtek le itt, majd 1740 körül újabb szerb betelepülők érkeztek a faluba.

1781-ben Karátsonyi Bogdán vásárolta meg a kincstártól a beodrai uradalmat, 1794-ben, 1796-1805 között németek telepedtek le itt.

1805-ben mezőváros lett és évenként három országos vásár tartására is kiváltságot nyert.

1910-ben 4680 lakosából 1691 magyar, 598 német, 2325 szerb volt. Ebből 2240 római katolikus, 2364 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott, majd az új délszláv államhoz került.

1946-ban a magyar többségű falut összevonták a szomszédos szerb többségű Karlovával, és a közös település neve Miloš Klima kommunista partizán után Novo Miloševo lett.

Akács-puszta

[szerkesztés]

A település közelében feküdt Akács-puszta is, mely a középkorban Csanád vármegyéhez tartozott, eredeti birtokosa nem ismert. A 14. század első felében az örökös nélkül maradt birtok Károly Róbert királyra szállt, aki a birtokot Becsei Imre bácsi főispánnak és lévai várnagynak adományozta hűséges szolgálataiért.

1334-ben Becsei Imre fiainak Tőttösnek és Vesszősnek birtoka volt. Becsei Imre fiai a 14. század közepén a birtokot a Csanád nemzetségnek adták el, akik 1360-ban osztoztak meg ősi birtokaikon, Akács a Lőrinczfiaknak jutott.

1495-ben a Csanád nemzetségbeli Telegdy András Beodrai birtokrészét Bodófalvi Ferenc deáknak zálogosította el.

1508. május 22-én Telegdy István új adománylevelet kapott II. Ulászló királytól itteni birtokaira, és a Telegdyeké volt még 1568-1570-ben is.

1611-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelem Akácsot, mely akkoriban néptelen puszta volt, Egri Monojlónak adományozta.

1717-ben a becskereki kerületbe osztottak be a falut s ekkor az összeírás szerint, 13 házból állt. 1731-ben a falu lakosai rác hajdúk voltak, akik külön kapitány alatt álltak.

A török hódoltság után e vidéken útonállók, rablók telepedtek meg itt. Báró Engelshofen Ferenc Lipót (1742-53) az útonállók, s rablók eme fészkét katonai karhatalommal feloszlatta és lakosságát Beodrára telepítette át. Akács ekkor újra puszta lett.

1826-ban jászsági és nagykunsági magyarok telepedtek le a pusztára. Az 1890. évi népszámláláskor már feloszlott községként írták össze.

Paktó puszta

[szerkesztés]

Paktó (Pataktó) puszta is ide tartozott egykor.

1285-ben a Csanád nemzetségbeli Tamás birtoka volt. Károly Róbert király még 1319 előtt elvette a hűtlenségbe esett Csanád nemzetségtől és a királyi birtokokhoz csatolta, 1319-ben pedig Lampert országbírónak adta cserébe, némely Temes vármegyei birtokokért.

A 14. században valószínűleg a kunok pusztították el, többé nincs adatunk róla.

Akács-Szent-Miklós

[szerkesztés]

Beodra határában feküdt egykor Akács-Szent-Miklós falu is, melyről 1323-ból van először adat, ekkor Becsei Imre birtoka volt, majd a Telegdyek birtoka lett.

1360-ban Lőrincz fiai Tamás és János birtoka volt.

1366-ban még említették, később azonban már nincs róla adat, valószínűleg árvíz következtében pusztult el és jobbágyai átköltöztek Akácsra.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
9536 9356 9276 8548 7805 7309 6763[2] 6020[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 5146 76,09
Magyarok 986 14,57
Cigányok 361 5,33
Jugoszlávok 88 1,30
Horvátok 18 0,26
Macedónok 14 0,20
Montenegróiak 9 0,13
Oroszok 5 0,07
Németek 4 0,05
Muzulmánok 4 0,05
Románok 2 0,02
Szlovének 1 0,01
Szlovákok 1 0,01
Bolgárok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Bűnbánó Szent Mária Magdolna római katolikus temploma 18381842 között épült
  • Traktormúzeum (Muzej Žeravica)[4]
  • Karátsony-kastély (nem látogatható)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]