Ugrás a tartalomhoz

Beniczky Emil

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beniczky Emil
Beniczky Emil, Marastoni József rajza
Beniczky Emil, Marastoni József rajza
Élete
Született1838. december 2.
Alsómicsinye
Elhunyt1864. november 30. (25 évesen)
Törtel
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Benicei és micsinyei Beniczky Emil (Alsómicsinye, 1838.[1] december 2. – Törtel, 1864. november 30.) újságíró, költő, író, fordító, jogász.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja Beniczky Attila (1809–1867), édesanyja született Prónay Zsuzsanna (1811–1883) volt. Testvérei Beniczky Emma férjezett Sivó Miklósné és Beniczky Antal voltak.[2][3][4]

Kilencéves korában szüleivel Heves megye Réde falujába költözött. 1850-ben Gyöngyösre ment tanulni s ott tudományosan művelt nagybátyja Prónay Károly házánál lakott négy évig, majd az 5. és 6. gimnáziumi osztályt Egerben végezte és itt írta első megjelent verseit. 1856-ban a budai főreáliskola növendéke lett szülei akarata szerint, azonban nagybátyja Beniczky Ágoston császári és királyi tanácsos ösztönzésére azon év végén a papi pályára lépett és a nagyszombati papnevelőben tanult, amit azonban szívbajai miatt volt kénytelen abbahagyni. Visszatért szüleihez, ahol ismét az írás fele fordult, majd kitűnő eredménnyel fejezve be papi tanulmányait a bécsi Pázmáneumba került. Mégis 1858-ban inkább Pesten lett joghallgató, egyszersmind egy magán intézetben tanított, szabadidejében pedig írt, fordított és színjátékokban szerepelt. Mulatságok, bálok lelkes rendezője, táncosa volt.

A Nemzeti kör választmányi tagja és könyvtárnoka volt.[5]

1859-től a Nép újsága szerkesztőségének tagja volt. A Pesti Hölgydivatlapnak volt 1860–61-ben segédszerkesztője, majd lapvezetője;[6] 1862-ben a Magyarország és 1863-ban a Független politikai napilapoknak külföldi rovatvezetője volt.

1863. október 31-én jegyezte el,[7] majd 1864. február 8-án vezette oltárhoz Frombach Berta úrhölgyet,[8] akivel Törtelre költözött. Első, de egyben utolsó regényét még befejezte, de annak kiadása már szüleire maradt. Családja gyászjelentése szerint 1864. november 30-án agyszélhűdés végzett vele[2] (azonban egyes helyeken december 1-e és májlob jelent meg). Temetése december 3-án volt.

Művei

[szerkesztés]
  • Nefelejtsek a honvéd-életből rajzfüzet Pest, 1861.
  • Életképek beszélygyűjtemény, Lauffer és Stolp bizományában, kiadta Bartalics Imre. 1862. (A 257 lapra ter­jedő kötet Karácsonyi Istvánnak ajánlotta, tartalma: „Az első regény.“ „Az igazán szerető szívek.“ „Futó csillagok.“ „Csak az Isten tudja.“)[9]
  • Tündérfi Kálmán ur kalandjai regény; Rohn és Grund nyomt., 1865. (Vadnai Károly írt hozzá életrajzot. Itt megjelent arcképét Marastoni József rajzolta kőre)

Fordításai:

  • Dumas Sándor: Egy szerelmi Kaland 1861. Lauffer és Stolp bizománya.[10]
  • Pulszky Ferencz A magyar Jacobinusok. Történelmi regény, 1861. Két kötet. (2. kiadás: 1872.)

1860-ban Urváry Lajos jogásztársával szerkesztette és kiadta A magyar ifjúság évkönyve első kötetét, ami bevételét a leendő magyar írói segélyegyletre ajánlották fel.[11]

Verseket és beszélyeket (elbeszéléseket) írt a következő lapokba: Szegedi Hiradó (1859.), Népujság (1859–60.), Családi Kör (1860–62.), Divatcsarnok (1860. 1863.), Hölgyfutár (1860–61. 1863.), Napkelet (1860.), Nefelejts (1863.), Koszorú (1864.) és a Fővárosi Lapok közölte hátrahagyott beszélyét (1865.); irt még a Tavasz c. szépirodalmi zsebkönyvbe (1861.) és a Császárfürdői Albumba (1863.); Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára (1862, amiben Damjanics, Kiss Ernő és Leiningen életéből közölt rajzokat jelent meg „A munkácsi várban“ írása[12])

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Hazánk s a Külföld, 1869. december 2-ai (5. évfolyam 48.) számában 1839-et írt.
  2. ↑ a b Boldogult barátunk Beniczky Emil kora elhunytáról, Szegedi Híradó 6. évfolyam 100. szám, 1864. december 14. (adt.arcanum.com)
  3. ↑ Halálozások, Vasárnapi Ujság - 30. évfolyam, 19. szám, epa.oszk.hu - 1883. május 13.
  4. ↑ Zsuzsanna Karolina Petronella Prónay, geni.com (hozzáférés: 2022. március 5.)
  5. ↑ Gustav Emich: A nemzeti kör évkönyve 1862/63-ra, books.google.hu - 1863.
  6. ↑ IV. Divatlapok, Kritikai Lapok a magyar tudományosság, szépirodalom és művészet érdekében, 2. évfolyam 8. szám, 1863. február 22. (adt.arcanum.com)
  7. ↑ Beniczky Emil, Szinházi Látcső 1. évfolyam 207. szám, 1863. november 2. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Nász, Szegedi Híradó 6. évfolyam 15. szám, 1864. február 20. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ Irodalmi mozgalmak, Nefelejts 4. évfolyam 5. szám, 1862. április 4. ([1])
  10. ↑ Szilágyi Sándor: Irodalmi Ritkaságok, Új Magyar Muzeum 10/2 - 1860. (adt.arcanum.com)
  11. ↑ Megjelent, Vasárnapi Ujság 7. évf. 35. sz., epa.oszk.hu - 1860. augusztus 26.
  12. ↑ Emich Gusztáv 1862-i naptára e napokban adatott sajtó alá. Pesti Napló 12. évfolyam 3404. szám, 1861. június 18. (adt.arcanum.com)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Beniczky Emill, Írók, emlékhelyek, Szlovákiai Magyar Írók Társasága, szmit.hu
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beniczky_Emil&oldid=27445509”