Bandi Dezső
| Bandi Dezső | |
| Született | 1919. október 7.[1] Magyarsáros |
| Elhunyt | 2005. június 23.[2] (85 évesen) Békéscsaba |
| Gyermekei | Bandi Katalin |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bandi Dezső (Magyarsáros, 1919. október 7. – Békéscsaba, 2005. június 23.) iparművész, művészeti író, népművelő, Bandi Árpád bátyja, Bandi Kati textilművész apja.
Életpályája
[szerkesztés]A kolozsvári Unitárus Kollégiumban érettségizik 1941-ben.[3] A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferencnél tanult szobrászatot. Első jelentősebb művei a helybeli ácsokkal közösen faragott és felállított abásfalvi és ravai háborús emlékművek (1943-44).
A II. világháború után Marosvásárhelyen rajzot tanított, majd az MNSZ[4] művelődési aktivistájaként, 1957-től több mint egy évtizeden át a Népi Alkotások Háza, majd a kisipari szövetkezetek Maros tartományi, illetve megyei népművészeti szakirányítójaként működött. Művészi kerámiával foglalkozott, s a hagyományos háziipari mesterségek és a falusi ember művészi készségeinek serkentésével – tanfolyamok, kiállítások és metodikai levelezés útján – új alapokra helyezte hatáskörében az öntevékeny műkedvelő mozgalmakat. A jelenlegi Maros-, Hargita- és Kovászna megyékben 1963-ban már 170 népi alkotási kört irányított több mint ezer taggal.
Művészeti tömegmozgalmának célja a korszerű otthonkép kialakítása és az ember művészi alkotókészségeinek ápolása a korabeli feltételek közt. Ezért falun a még ma is eleven szövés-, fonás-, kötés- és varrástechnikákat igyekezett új funkcióval és tartalommal telíteni, majd a fazekas- és faragóközpontok mestereinek munkáiban jelentkező giccses ízléssel szállt harcba; a városon ugyanekkor a különböző képzőművészeti műfajokkal foglalkozó műkedvelést igyekezett utánzó dilettantizmus helyett eredeti alkotássá fejleszteni.
Legutóbb a naiv művészeti ágak – festészet, szobrászat – és a szellemi néprajz hagyományainak felkarolására és felfrissítésére vállalkozott. Tevékenységének elméleti indoklását egy cikksorozatban is kifejtette,[5] 1970-től kezdve pedig a Maros Megyei Művelődési Bizottság füzeteiben[6] egy-egy község népi kultúrájának teljes bemutatásával kísérletezett, szerves keretbe foglalta a vidék művészetének tárgyi és szellemi megnyilvánulásait. Cikkeit A Hét, az Utunk, az Előre és a Művelődés közölte.
Önálló iparművészeti munkái a népi motívumkincsre alapozó kerámiák és szőnyegek.[7] 2004-ig foglalkozott fiatal fafaragó mesterjelöltekkel és keramikusokkal, életének utolsó évében gyenge egészségi állapota miatt költözött leányához, Békéscsabára, ott érte a halál 2005. július 23-án.[8]
Egyéni kiállításai[9]
[szerkesztés]- 1954 – Kerámia, Bukarest
- 1957, 1958, 1963 – Kolozsvár
- 1965, 1967 – Csíkszereda
- 1968 – Nagyszalonta
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Magyarsáros díszpolgára (2002. december 18.)[10]
- Magyar Köztársaság Aranyérme 80. születésnapján
- Szülőfalujának iskolája Bandi Dezső nevét viseli
- Csittszentivánban Bandi Dezső Kulturális Egyesület tevékenykedik
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ Elhunyt Bandi Dezső. Népújság (Marosvásárhely), 2005. június 24.
- ↑ https://kolozsvarivendiakok.blue-l.de/hometable?classid=743
- ↑ Magyar Népi Szövetség (MNSZ) 1944-1953.
- ↑ Vörös Zászló, 1969. január 3. – szeptember 5.
- ↑ A falu nótája; Tiszta búzából,
- ↑ Artportal.hu szócikke nyomán, i.m.
- ↑ Kántor Emese írása, i.m. Természet Világa, 2006/8. sz.
- ↑ artportal.hu i.m. nyomán
- ↑ b.d. szignóval Bölöni Domokos: Új hajlék Nagysármáson, In: Népújság, 2002. december 18.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
További információk
[szerkesztés]- Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017: Bandi Dezső
- Banner Zoltán: Modern népi iparművészet. Korunk 1965/3
- Banner Zoltán: Bandi Dezső iskolája. Kritika, Budapest 1971/4
- Banner Zoltán: Csillagfaragók, 1972, 51-94. o.
- Bene József: Csíkszeredai levél, Utunk, 1967/19
- Bölöni Sándor: A romantikán túl, Interjú Bandi Dezső népnevelővel, Bihari Napló, 1973. október
- Tófalvi Zoltán: "Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni", Látogatás Bandi Dezsőnél, A Hét Évkönyve, 1978
- Murádin Jenő: Bandi Dezső iparművész, artportal.hu
- In Memoriam Bandi Dezső, 2005
- Kántor Emese: A megszállott: Bandi Dezső, Természet Világa, 137. évfolyam, 8. szám, 2006. augusztus Archiválva 2007. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bandi Dezső nyomdokain a szovátai táborban, 2008
- Bandi Kati textilművész tárlata nyílt meg Marosvásárhelyen, 2009. november 24 – december 8.
.svg){kind=small}
