Bakody Tivadar

Bakody József
Született	Bakody Tivadar József 1825. május 4. Győr
Elhunyt	1911. március 29. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	két gyermek: Bakody József
Szülei	Bakody József
Foglalkozása	orvos pedagógus egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (bölcsészettudomány) Lipcsei Egyetem (1845–1848, bölcsészettudomány, jogtudomány) Bécsi Egyetem (1850–1854, orvostudomány) Lembergi Egyetem (–1860)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakody József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakody Tivadar József (Győr, 1825. május 4. – Budapest, 1911. március 29.) magyar orvos, pedagógus, egyetemi tanár.

Családja

Apja Bakody József (1791–1845) orvos. Két gyermeke született: Bakody Amanda, akinek második férje Csiky Gergely (1842–1891) író, az MTA tagja volt. Fia Bakody Árpád (1858–1887) orvos.

Élete

A Budapesti Egyetemen bölcseletet tanult, majd a Lipcsei Egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott 1845 és 1848, külföldi tanulmányútja után kiadott egy 98 német nyelvű költeményt tartalmazó kötetet 1846-ban. 1846-47-ben Petőfivel jó barátságba keveredett, aki egyik versét kifejezetten jónak tartotta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Görgei Artúr főhadiszállásán honvéd kapitány volt.

Orvosi tanulmányait csak 1850-ben kezdte meg és 1854-ben fejezte be a Bécsi Egyetemen. Külföldi egyetemeken folytatott tanulmányútja után Lembergben telepedett le, ahol a Lembergi Egyetemen 1860-ban a „természet-gyógytan” magántanárává képesítették, és ott saját költségén svéd gyógytorna-csarnokot építtetett. Atyjához híven a homeopátia irányát követte. 1861-ben visszatért Magyarországra. 1873-1905 között a „hasonszenvészet” (homeopátia) rendkívüli tanára volt a Budapesti egyetem orvosi karán; a Bethesda és az 1798. május 28-án megnyitott budapesti Szent Rókus Kórház főorvosa volt. Semmelweis Ignác tanainak propagátora volt. Sokat tett az elhanyagolt testgyakorlás felkarolása érdekében. 1863-ban kezdeményezte az első magyarországi nyilvános tornacsarnok létrehozatalát, 1865-ben pedig kezdeményezte a Pesti Torna Egylet megalapítását. Az Egyesség a hazában szabadkőműves páholy főmestere, később a nagypáholy főfelügyelője volt. 1873–1875 között szerkesztette a Hasonszenvi Lapokat.

Művei

• Traumbilder. Gedichte. Pesth, 1846.
• Lilien und Rosen. Gedichte. 2. Aufl. Wien. 1854.
• Országos testgyakorlat. Pest, 1861. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
• A tüdőhólyagcsák hámja feletti vita. Uo. 1865.
• A hasonszenvészet jogigényei a tudomány és emberiség érdekében. Uo. 1868.
• Die Katarrhalische Pneumonie vom pathol.-histol. Standpunkte. Bpest, 1873.
• A hurutos tüdőlob kór-szövettanilag tekintve. Uo. 1874.
• Emlékbeszéd dr. Almási Pál fölött. Uo. 1876. (Ism. Kelet Népe 1876. 34. 35. sz.)
• Eine psychologisch-philosophische Reflexion. Uo. 1876.
• A hasonszenvi iskola természettudományi módszere. Uo. 1877.
• Zur Verständigung noch einmal: Noumenorum non datur scientia. Leipzig, 1877.
• Retorsion. Berlin. 1882.
• Zur Reform der medicinischen Therapie. Uo. 1882.
• Hahnemann redivivus. Leipzig, 1883.
• A Karyomitosis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve Bpest, 1884. (Ugyanez németül. Berlin, 1884.)
• Az orvosszeres tüneti antipyresis birálata. Uo. 1884. (Különnyomat a Gyógyászatból. Ugyanez németül a Pester Med. Chirurg. Presseből 1885.)

A Hasonszenvi Lapoknak 1866-tól főmunkatársa és 1873 márciustól 1874 végéig szerkesztője volt.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Kozák Péter: Bakody Tivadar József. Névpont, 2013. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.  
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Egy eddig ismeretlen emberi kapcsolat , epa.oszk.hu