Büsingen
| Büsingen am Hochrhein | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás |
| ||
| Polgármester | Gunnar Lang | ||
| Irányítószám | 78266 (Németország), 8238 (Svájc) | ||
| Körzethívószám | 07734 | ||
| Rendszám | BÜS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1621 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 212,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 395 m | ||
| Terület | 7,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 41′ 49″, k. h. 8° 41′ 25″47.696944°N 8.690278°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 49″, k. h. 8° 41′ 25″47.696944°N 8.690278°E | |||
 Büsingen am Hochrhein
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Büsingen am Hochrhein weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Büsingen am Hochrhein témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Büsingen am Hochrhein egy német város, melyet teljes egészében a svájci Schaffhausen, délen, a Rajnán túl, pedig Zürich és Thurgau kantonok határolják. Lakossága nagyjából 1450 fő. A 19. század eleje óta az exklávét egy a legszűkebb részén 700 méteres szárazföldi terület választja el Németország legnagyobb részétől. Ezen a területen fekszik Dörflingen svájci falu.
Közigazgatásilag Büsingen Németország, azon belül pedig a Baden-Württemberg tartomány Konstanz járásához tartozik. Gazdaságilag a svájci vámterület részét képezi, mint ahogy a független Liechtensteini Fejedelemség is. Mióta 2008-ban Svájc teljes jogú tagja lett a Schengeni egyezménynek, az ország és Büsingen között nincs határellenőrzés.
Büsingent elsősorban nyaralások célpontjának tekintik, nyáron mind a svájci, mind a német környékbeli vendégek száma magasnak mondható. A város adott helyet évtizedeken át az Európai Názáreti Főiskolának, a Názáreti Egyház egyik teológiai felsőoktatási intézményének.
Érdekességek
[szerkesztés]Hivatalosan az euró az egyetlen hivatalos fizetőeszköz Büsingenben; azonban a svájci frank sokkal népszerűbb, mivel a legtöbb bevásárlást a közeli Schaffhausenben végzik el, s nem mennek át a határ másik oldalára Németországba.
Szokatlan földrajzi helyzetéből fakadóan mindkét ország közszolgáltatásaiban részesül. Egymás mellett működik a két tömegközlekedés, postai és telefonos szolgáltatások.
Büsingenbe mind svájci, mind német címzéssel lehet levelet küldeni. A svájci változat:
- Junkerstrasse 86
- 8238 Büsingen
- Schweiz
míg a német:
- Junkerstraße 86
- 78266 Büsingen
- Deutschland
Ehhez hasonlóan Büsingen lakosai elérhetőek belföldi hívással mindkét ország telefonos hálózatán keresztül. Német részről +49 7734, míg svájci részről +41 52 a terület előhívószáma.
Azok a németek, akik több mint tíz éve hivatalosan Büsingenben élnek, Alt Büsingerek, és a svájci állampolgárokéhoz hasonló jogokkal rendelkeznek. Minden büsingeni vásárolhat ingatlant és vállalhat munkát, még akkor is, ha nem rendelkezik svájci állampolgársággal.
Sürgős esetekben mind a német, mind a svájci rendőrséget lehet riasztani, de a közelség miatt a svájciak gyorsabban kiérkeznek. Házkutatást szabályszerűen a német és a svájci rendőrök csak együtt végezhetnek.
Az általános iskola elvégzése után Büsingenben a gyermekek szabadon dönthetnek, hogy tanulmányaikat Svájcban vagy Németországban folytatják. Majdnem 70%-uk Svájcot választja.
Az FC Büsingen nevű helyi labdarúgócsapat Németország egyetlen olyan csapata, mely Svájcban játszik.
Németország legnagyobb részével ellentétben az exklávé nem a kezdetektől tagja a Schengeni Szerződésnek. Ez akkor változott meg, mikor Svájc 2008. december 12-től elkezdte teljes egészében alkalmazni a megállapodást.
Története
[szerkesztés]
1918-ban Büsingenben népszavazást tartottak, melyen a szavazók 95%-a úgy döntött, Svájchoz akarnak tartozni. Azonban mivel Svájc nem ajánlott fel semmi megfelelő ellenszolgáltatást, Büsingen mind a mai napig Németország Svájcba ékelt exklávéja. A későbbi próbálkozásokat Svájc utasította el.
1967-ben nyilvánították hivatalosan is exklávénak Büsingent. Erre a Nyugat-Németország és Svájc között zajló tárgyalásokon került sor. Ugyanakkor a csupán három házból és kevesebb mint egy tucat lakosból álló Verenahof Svájc része lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
