Ugrás a tartalomhoz

Bögellő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bögellő (Boheľov)
Bögellő zászlaja
Bögellő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
PolgármesterBögi Ferencz
Irányítószám929 01 (pošta Dunajská Streda 1)
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség343 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület8,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 12″, k. h. 17° 41′ 40″47.920000°N 17.694444°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 12″, k. h. 17° 41′ 40″47.920000°N 17.694444°E
Bögellő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögellő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bögellő (szlovákul: Boheľov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre található.

Élővilága

[szerkesztés]

Bögellőn egy gólyafészket tartanak nyilván, 2013-ban két fiókát számoltak össze.[2]

Története

[szerkesztés]

1475-ben említik először. A falu első iskoláját 1905-ben alapították.

Vályi András szerint "BÖGELLŐ. vagy Bögölő. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, más neve Kis Padány, fekszik Csalóköz Szigetében, Alistálhoz nem meszsze, mellynek filiája, ’s hozzá hasonlító."[3]

Fényes Elek szerint "Bögellő, magyar falu, Pozson vármegyében, Bőshöz 1 mfd. Lapályos mocsáros határát lakja 73 katholikus, 135 református, 13 zsidó. Rétje sok, de nem igen jó szénát terem; vizenyős lapályai nádat, sásat, gyéként szolgáltatnak, s vizi madarakkal bővölködnek; a szarvasmarhatartás és kolompér-tenyésztés nagy divatban van. F. u. Hegedüs, Bittó, s mások. Ut. p. Somorja."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Bögellő nevét a Bögi nemesi családról kapta nevét és maga a falu is a családé volt.[forrás?]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 336, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 351 lakosából 333 magyar volt.

2021-ben 343 lakosából 289 (+4) magyar, 48 (+5) szlovák, (+1) cigány és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A csallóközi falu nevezetességei a határában levő halastavak, melyek gazdag állat- és növényvilággal rendelkeznek.
  • Református temploma 1991-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk No. 134. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 11.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ma7.sk

További információk

[szerkesztés]