Ugrás a tartalomhoz

Bárány Péter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárány Péter
Született1763. szeptember 8.
Gagy, Udvarhely vármegye
Elhunyt1829. július 10. (65 évesen)
Arad, Arad vármegye
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró,
titkár
SablonWikidataSegítség

Debreczeni Bárány Péter (Gagy, Udvarhely vármegye, 1763. szeptember 8.Arad, Arad vármegye, 1829. július 10.) író, Széchényi Ferenc gróf titkára.

Élete

[szerkesztés]

A nemesi származású debreczeni Bárány család sarja. Tanulmányait a privigyei piarista kollégiumban, majd a pesti egyetemen végezte, ahol bölcsészdiplomát szerzett. 1787-től tanított Kanizsán, 1790-től pedig gróf Széchényi Ferenc titkára lett Pesten. Itt vonta magára a figyelmet 1791. január 22-én annak a 30 magyar arany jutalomnak az elnyerésével, amelyet Görög és Kerekes Bécsben, a magyar nyelven készítendő legjobb pszichológiai munkára kitűztek. E munkája azonban kéziratban maradt. 1793-tól tiszttartója volt Széchényi Ferenc iványi birtokának. Az ő nevéhez fűződik az első magyar pszichológiai munka, melyet 1790-ben írt, a Jelenséges lélek-mény, amit sokáig elveszettnek hittek. 1803-tól 1813-ig Miskolcon volt vármegyei tisztviselő, majd a Bretzenheim hercegnél a sárospataki és regéci uradalmak gazdasági igazgatójaként alkalmazták. Végül a báró négyesi Szepesy Ignác-féle püspöki javak prefektusa volt.

Művei

[szerkesztés]
  • Jutalom felelet a magyar tudós társaság felállítása iránt című értekezése megjelent a Hadi s más Nev. Tört. 1791-es mellékletében. A Tudományos Gyűjteménynek volt munkatársa.
  • A magyar anyáknak az országgyűlésére egybegyült ország nagyjai s magyar atyák elejébe terjesztett alázatos kérések. (Pest), 1790. (Névtelenül. Következő évben Neustädternek német fordításában is megjelent.)
  • A köznép megvilágosodásáról. Ewald I. L. után németből ford. Bécs, 1791. (Némelyek Nagy Mihálynak tulajdonítják a ford.)
  • A talált gyermek. Vigj. 5 felv. szabadon ford. gr. Brühl Fr. után németből. Pest, 1792. (Magyar Játékszin I. kötet. 1. darabja. Először adatott Budán 1792. máj. 5.; ez volt akkor ott az első színi előadás; még 1793–94, 1810. és 1833. nov. 26. is előadták Budán.)
  • Ének mélt. gr. Batthyány Miklósnak és mélt gr. Széchenyi Francziska k. a. menyegzői örömnapjára. Sopron, 1802.
  • 'Korvinus Mátyás, egy vitéz nemzeti szomorúval elegyes vígjáték 5 szakaszban, tört. jegyzetekkel együtt. Kézirat. Vertesz Frigyes után magyarul kidolgozta (1790. Censurai példány, ezen utóirattal: „non admittitur”, az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.)

Források

[szerkesztés]