Ugrás a tartalomhoz

Arzin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arzin

arzin
IUPAC-név arzin
Szabályos név arzán
Más nevek arzén-hidrogén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7784-42-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AsH3
Moláris tömeg 77,95 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 3,5198 kg/m³ (0 °C, gáz)[1]
1,4613 kg/dm³ (folyadék, forrásponton)[1]
Olvadáspont −116,9 °C[1]
Forráspont −62,48 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 200 mg/l (20 °C)[1]
Kristályszerkezet
Molekulaforma trigonális piramis
Dipólusmomentum 0,20 D
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+),
Nagyon gyúlékony (F+),
Veszélyes a környezetre (N)[2]
NFPA 704
4
4
2
 
R mondatok R12, R26, R48/20, R50/53[2]
S mondatok (S1/2), S9, S16, S28, S33, S36/37, S45, S60, S61[2]
Lobbanáspont gyúlékony gáz
Rokon vegyületek
Rokon hidridek Ammónia; Foszfin; Sztibin; Bizmutin
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arzin vagy arzén-hidrogén egy szervetlen vegyület, az arzén hidridje. Összegképlete AsH3. Az ammóniához és a foszfinhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, fokhagymára emlékeztető szagú gáz. Erősen mérgező.

Szerkezete

[szerkesztés]

Az arzin molekulája az ammóniához és a foszfinhoz hasonlóan trigonális piramis alakú. A molekulában található arzénatomhoz egy nemkötő elektronpár tartozik. Mivel az arzénatom nagyobb térigényű, a molekula kötésszöge (92°) kisebb, mint az ammóniában és a foszfinban.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Az arzin instabil vegyület, könnyen elemeire bomlik. Ezt a tulajdonságát az arzén kimutatására használják az analitikában (Marsh-féle próba). Redukáló tulajdonságú. Meggyújtva elég, az égésekor vízgőz és arzén(III)-oxid keletkezik. Az ezüst-nitrátot redukálja, fémes ezüstöt szabadít fel belőle.

Előállítása

[szerkesztés]

Különböző arzénvegyületekből állítható elő, naszcensz hidrogénnel végzett redukcióval. Például:

Arzenidekből (például magnézium- vagy cink-arzenidből) savak hatására szintén arzin szabadul fel.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az arzint szerves arzénvegyületek előállítására, illetve a félvezetőiparban használják fel.

Néhány, az arzinból levezethető szerves vegyületet az első világháborúban hadi célokra használtak.

Források

[szerkesztés]
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk

[szerkesztés]