Ugrás a tartalomhoz

Art Buchwald

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Art Buchwald
SzületettArthur Buchwald
1925. október 20.[1][2][3][4][5]
Mount Vernon
Elhunyt2007. január 17. (81 évesen)[6][1][2][3][4]
Washington[7]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaAnn Buchwald[8]
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • USC Annenberg School for Communication and Journalism
  • Forest Hills High School
  • Jamaica High School
Kitüntetései
  • Evelyn F. Burkey Award
  • Pulitzer Prize for Commentary (1982)
  • Horatio Alger-díj (1989)[9]
  • a Dél-Karolinai Egyetem díszdoktora (1993)[10]
Halál okaveseelégtelenség
A Wikimédia Commons tartalmaz Art Buchwald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Art Buchwald (eredetileg: Arthur Buchwald; New York, 1925. október 20. – Washington, 2007. január 17.) Pulitzer-díjas amerikai író, újságíró, publicista, „a politikai humor nagy öregje”.[11]

Élete

[szerkesztés]

A monarchiából származó zsidó családban született New York-ban, apja, Joseph Buchwald függönygyártó volt.[12] A nagy gazdasági világválság idején szülei intézetbe adták, ahonnan nevelőszülőkhöz került, s csak később tudott a család ismét egyesülni. 17 éves korában eljött otthonról, a középiskolát is otthagyva hamis gyámigazolással csatlakozott a tengerészgyalogsághoz, ahol 1945-ig szolgált és őrmesterként szerelt le.

Beiratkozott a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kommunikáció és újságírás szakára. Az egyetemet nem végezte el, mert kiderült, hogy nincs érettségije. Ugyan maradhatott volna amolyan külső hallgatói státuszban, ő mégis hátat fordított a felsőoktatásnak, késői elégtétel volt, hogy évtizedekkel később az USC-n díszdoktorrá avatták.[13] 1949-ben Párizsba utazott, ahol előbb a Variety magazint tudósította, majd a New York Herald Tribune európai kiadásának szerkesztőségéhez csatlakozott, ahol különleges hangulatú, Párizs éjszakai életéről szóló írásaira egy hasábot kapott. Ennek az időszaknak az egyik legismertebb írása az volt, amikor a franciáknak próbálta elmagyarázni az amerikai hálaadás ünnepét.[14] Párizsban találkozott későbbi feleségével, a divattervező Ann McGarryvel is.

1962-ben költöztek vissza az Egyesült Államokba, Washingtonba. Itt kezdett írni a The Washington Postba, ahol saját rovata lett. Humoros, szatirikus írásait emellett több lapnak is beküldte, amik igen népszerűek voltak: fénykorában volt, hogy 550 lapban jelentek meg írásai.[15] Írásaiban jellemzően valamilyen teljesen hétköznapi, egyszerű jelenség alapján hívta fel a figyelmet az amerikai közélet, gazdaság vagy éppen a külpolitika visszásságaira. Kíméletlenül – kíméletlen humorral – támadta a vietnámi háborút és a kormányt. Humoros támadásai miatt egyes kormányok nem szerették, amikor azonban Richard Nixon emberei összeállították az elnök ellenségeinek listáját, ő nem volt rajta Emiatt felháborodottan tiltakozott, mondván: nála nagyobb ellensége nincs is Nixonnak.[16] Utóbb kiderült: a Nixon-adminisztráció nagyon is számontartotta, ugyanis rajta volt a Nemzetbiztonsági Ügynökség által megfigyeltek listáján.[17]

A Pulitzer-díjat 1982-ben a Los Angeles Times tárcaírójaként kommentárjaiért kapta.[18] Bár ő alapvetően publicista volt, aki a szatíra eszközével dolgozott, az esetet úgy kommentálták: az amerikai sajtó történetében először fordul elő, hogy Pulitzer díjat kap egy humorista[19]

Buchwald számos film forgatókönyvírója volt, és talán még több meg nem valósult ötlete volt a filmipar számára. Emlékezetes esete volt a Paramount Pictures-szel folyt vitája. Az Eddie Murphy főszereplésével 1988-ban készült Amerikába jöttem c. vígjátékról Murphy úgy nyilatkozott, hogy a saját ötlete alapján készült, Buchwald azonban emlékeztette a filmstúdiót, hogy a sztorira kísértetiesen emlékeztető ötletét ő már 1982-ben átadta nekik. A vita a bíróságon folytatódott ami Buchwaldnak adott igazat, a Paramount pedig 900 ezer dollárt fizetett, hogy elejét vegye egy precedensértékű ítéletnek.[20]

Egészségi állapota folyamatosan romlott, veseelégtelenségtől szenvedett, bal lábát 2006-ban térd alatt amputálták,[21] felhagyott a dialízissel, és elvonult, hogy meghaljon. Elbúcsúzott családjától és barátaitól, ám ekkor veséje ismét elkezdett rendesen működni, ezért újra írni kezdett. Ebben az időben kezdték úgy emlegetni a hospice otthonban, hogy "a pasas, aki nem hal meg".[15] 2007 elején azonban mégis legyűrte rosszul működő veséje, családja körében, Washingtonban hunyt el.

Könyvei

[szerkesztés]
  • Paris After Dark (Imprimerie du Centre 1950. Also Published by Herald Tribune, European Ed., S. A., 1953)
  • Art Buchwald's Paris (Lion Library, 1956)
  • I Chose Caviar (Victor Gollancz, 1957)
  • The Brave Coward (Harper, 1957)
  • More Caviar (Victor Gollancz, 1958)
  • A Gift from the Boys (Harper, 1958)
  • Don't Forget to Write (World Pub. Co., 1960)
  • Come with Me Home: Complete Novel Also by Gladys Hasty Carroll and Jerrard Tickell (Doubleday, 1960)
  • How Much is that in Dollars? (World Pub. Co., 1961)
  • Is it Safe to Drink the Water? (PBK Crest Books, 1963)
  • I Chose Capitol Punishment (World Pub. Co., 1963)
  • ... and Then I Told the President: The Secret Papers of Art Buchwald (Weidenfeld & Nicolson, 1965)
  • Son of the Great Society (Putnam, 1966)
  • Have I Ever Lied to You? (Putnam, 1968)
  • The Establishment is Alive and Well in Washington (Putnam, 1969)
  • Counting Sheep; The Log and the Complete Play: Sheep on the Runway. (Putnam, 1970)
  • Oh, to be a Swinger (Vintage, 1970)
  • Getting High in Government Circles (Putnam, 1971)
  • I Never Danced at the White House (Putnam, 1973)
  • "I Am Not a Crook" (Putnam, 1974)
  • The Bollo Caper: A Fable for Children of All Ages (Doubleday, 1974)
  • Irving's Delight: At Last! a Cat Story for the Whole Family! (McKay, 1975)
  • Washington Is Leaking (Putnam, 1976)
  • Down the Seine and Up the Potomac (Putnam, 1977)
  • Best cartoons of the world Miller Collection (Brown University)(Atlas World Press Review, 1978)
  • Art Buchwald by Leonard Probst Transcript of an interview conducted by Leonard Probst, March 31, and April 1, 1978.(American Jewish Committee, Oral History Library, 1978)
  • The Buchwald Stops Here (Putnam, 1979)
  • Seems Like Yesterday Ann Buchwald interrupted by Art Buchwald (Putnam, 1980)
  • Laid Back in Washington (Putnam, 1981)
  • While Reagan Slept (Putnam, 1983)
  • You Ask, Buchwald Answers (Listen & Learn U.S.A.!, 1983)
  • The Official Bank-Haters' Handbook also by Joel D. Joseph (Natl Pr Books, 1984)
  • "You Can Fool All of the People All the Time" (Putnam, 1985)
  • I Think I Don’t Remember (Putnam, 1987)
  • Whose Rose Garden Is It Anyway? (Putnam, 1989)
  • Lighten Up, George (Putnam, 1991)
  • Leaving Home: A Memoir (Putnam, 1994)
  • I'll Always Have Paris: A Memoir (Putnam, 1995)
  • Stella in Heaven: Almost a Novel (Putnam, 2000)
  • We'll Laugh Again (Putnam, 2002)
  • Beating Around the Bush (Seven Stories, 2005)

Önéletrajz

[szerkesztés]

Magyar nyelven

[szerkesztés]

Írásaiból magyar nyelven egy válogatás jelent meg 1969-ben:

  • Zemululuban minden csendes; vál., ford. Vajda Gábor, ill. Komádi István; Kossuth Kiadó, Budapest, 1969, 288 oldal

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ http://www.nytimes.com/2007/01/18/washington/17cnd-buchwald.html
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 27.)
  9. ↑ https://horatioalger.org/members/member-detail/art-buchwald/
  10. ↑ https://news.usc.edu/18615/in-memoriam-art-buchwald/
  11. ↑ NAPLÓ. Irodalmi Szemle, L. évf. 2. sz. (2007) 96. o.
  12. ↑ Richard Severo: Art Buchwald, 81, Columnist and Humorist Who Delighted in the Absurd. The New York Times (2007. január 18.) (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  13. ↑ In Memoriam: Art Buchwald. University of South California News (2007. május 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.) arch
  14. ↑ Joan Cusack: Art Buchwald Biography. The Biography.com website (2014. április 2.) (Hozzáférés: 2018. október 10.) arch
  15. ↑ a b Elhunyt „az ember, aki nem hal meg”. Népszabadság, LXV. évf. 16. sz. (2007. január 19.) 7. o.
  16. ↑ Avar János: 7-en a 7-ről. Népszava, CXL. évf. 80. sz. (2013. április 6.) 16. o.
  17. ↑ Matthew M. Aid, William Burr: Prominent Critics of Vietnam War Targeted by NSA: Martin Luther King, Muhammad Ali, Art Buchwald, Frank Church, et al. GlobalResearch (2013. szeptember 25.) (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  18. ↑ Pulitzer-díjak. Magyar Nemzet, XXXVIII. évf. 86. sz. (1982. április 14.) 5. o.
  19. ↑ Első eset: díj a humoristának. Amerikai Magyar Népszava, LXXXIII. évf. 18. sz. (1982. április 30.) 24. o.
  20. ↑ Bujdosó Bori: A királyi hímvessző tiszta, felség. Origo.hu (2014. augusztus 3.) (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  21. ↑ Washington Home and Hospice Archiválva 2006. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Art_Buchwald&oldid=26747271”