Ugrás a tartalomhoz

Aranypataka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranypataka (Zlaté)
Aranypataka zászlaja
Aranypataka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
PolgármesterMária Ontkaninová
Irányítószám086 01 (pošta Rokytov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség764 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület14,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 38″, k. h. 21° 12′ 05″49.343889°N 21.201389°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 38″, k. h. 21° 12′ 05″49.343889°N 21.201389°E
Aranypataka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypataka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Aranypataka (szlovákul: Zlaté) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 9 km-re északnyugatra, a Tapoly és a lengyel határ között található.

Története

[szerkesztés]

1355-ben említik először „Aranpotak” néven, amikor is Miklós várnagy engedélyt kapott a királytól, hogy nemesfémeket bányásszon a környéken. 1414-ben „Aranaspathaka” a neve. 1427-ben 17 portája volt. 1474-ben Bártfa jobbágyfaluja lett. 1787-ben 51 háza és 409 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARANY PATAKA. Zlato. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Gaboltóhoz kőzel, mellynek filiája, Zborovtól egy mértföldnyire, ambár réttye, legelője, és erdeje is van; de mivel határja valamivel soványabb mint kellene, piatzozása ugyan nem meszsze, harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 83 házát 665-en lakták, akik mezőgazdaságból, juhtenyésztésből és fafeldolgozásból éltek. Fűrészüzeme a 19. század közepe óta működik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Aranypataka, (Zlató), Sáros vgyében, Bártfához éjszakra 1 mfd. 112 kath., 488 evang., 20 zsidó lak. Földe sovány, erdeje, rétje, legelője elég. F. u. Bártfa városa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 558, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 735 lakosából 726 szlovák volt.

2011-ben 763 lakosából 733 szlovák.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]