Aquitania hercegeinek listája
Megjelenés
Aquitania hercegei a történelmi Aquitania területén egy frank majd francia vazallus, de okcitán és baszk nyelvű állam uralkodói voltak.
A Meroving-időszak hercegei (555 – 778)
[szerkesztés]Neve | Uralkodott | Megjegyzés |
---|---|---|
Chramn | 555-560 | Halála után I. Chilperich frank király két hercegségre osztotta Akvitániát, hogy a hercegek összefogva verjék le a baszkokat. |
Desiderius | 583-587 | 584-ben Bladasttal nagy sereget vezetett a baszkok ellen, de vereséget szenvedett tőlük. |
Bladast | 583-587 | 587-ben Desideriusszal megpróbálta feltartóztatni a baszk ellentámadást, de ismét vereséget szenvedett. Valószínű, hogy mindkét herceg elesett. |
Astrobald | 587-589 | |
Sereus | 589-592 | |
Charibert | 629-632 | Meroving uralkodó. |
Chilperic | 632 | Meroving uralkodó. |
Boggis | 632-660 | |
Félix | 660-670 | |
I. Lupus | 670-676 | Lehet, hogy Baszkföldön egészen 710-ig hatalomban maradt. |
I. Nagy Odo | 688-735 | Lehet hogy csak 692-ben, 700-ban, vagy 715-ben lépett trónra. Eudes írásmóddal is gyakori. |
I. Hunald | 735-748 | Odó fia, visszavonult egy kolostorba. Elképzelhető hogy később visszatért (lásd lentebb). |
Waifer | 748-767 | Hunald fia. |
II. Hunald | 767-769 | A visszatérő I. Hunald (Waifer apja), vagy más Hunald (Waifer fia). Folytatta Waifer felkelését, de Nagy Károlytól végleges vereséget szenvedett. |
Közvetlen Karoling uralom (778 – 884) — Akvitánia alárendelt királyai
[szerkesztés]778 után I. Nagy Károly nem nevezett ki több herceget, hanem közvetlen uralma alá vonta a térséget. 781-ben fiát, I. Jámbor Lajost nevezte ki a régió alárendelt királyának. Lajos után több Karoling királya is volt Aquitániának.
Neve | Uralkodott | Megjegyzés |
---|---|---|
I. Nagy Károly | 778-781 | |
I. Jámbor Lajos | 781-817 | Akvitánia királya |
I. Pipin — király | 817-838 | Lajos fia |
II. Pipin — király | 838-852 | I. Pipin fia, 855-ben visszatért és szembeszállt a Kopasz Károly jelöltjeivel 864-es haláláig. |
Ranulf — herceg | 852-866 | Poitou grófja |
III. Gyermek Károly — király | 855-866 | Kopasz Károly fia. |
Hebegő Lajos — király | 866-879 | Kopasz Károly fia, francia király 877-től. |
Karlmann — király | 879-884 | Hebegő Lajos fia, Burgundia királya. |
Amikor 882-ben Karlmann lett bátyja, III. Lajos francia király után Franciaország egyedüli királya, Aquitánia a francia királyok irányítása alá került.
Francia uralom alatti hercegek (852 – 1453) — a második akvitán hercegség
[szerkesztés]A Karolingok ismét megszerezték Aquitánia hercegi címét, először 852-ben, majd újra 887-ben. Később ezt a hercegséget hívták Guyenne-nek.
Vegyesházi uralkodók (852 – 927)
[szerkesztés]Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés | |
---|---|---|---|
I. Ranulf (*820 k.) | ur.: 852, †866. szeptember 15. | Poitiers grófja is. | |
II. Ranulf (*850) | ur.: 887, †890. augusztus 5. | I. Ranulf fia. Poitiers grófja magát 888-tól Aquitánia királyának nevezte. | |
Fattyú Ebalus (*870 k.) | ur.: 890–893, ld. alább | II. Ranulf törvénytelen fia. Poitiers és Auvergne grófja is. | |
I. Jámbor Vilmos (*875. március 22.) | ur.: 893, †918. július 6. | Auvergne grófja is. | |
II. Ifjabb Vilmos | ur.: 918, †926. december 12. | I. Vilmos unokaöccse. Auvergne grófja is. | |
Acfred | ur.: 926, †927 | II. Vilmos fivére. Auvergne grófja is. |
Poitiers-házi uralkodók (927 – 1204)
[szerkesztés]Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés | |
---|---|---|---|
Fattyú Ebalus (2x) | ur.: 927, †935 | ||
III. Szőke Vilmos (*915) | ur.: 935, †963. április 3. | Ebalus fia. Poitiers és Auvergne grófja is (950-től). Egyes vélemények szerint címét a királyi kancellária nem ismerte el.[1] | |
IV. Vaskezű Vilmos (*937) | ur.: 963–993, †994. február 3. | III. Vilmos fia. Poitiers grófja is. Lemondott fia javára. | |
V. Nagy Vilmos (*969) | ur.: 993, †1030. január 31. | IV. Vilmos fia. Poitiers grófja is. | |
VI. Kövér Vilmos (*1004) | ur.: 1030, †1038. december 15. | V. Vilmos első fia. Poitiers grófja is. | |
II. Odo (*1011) | ur.: 1038, †1039. március 10. | V. Vilmos második fia. poitiers-i és baszk gróf is. | |
VII. Sólyom Vilmos (*1023) | ur.: 1039, †1058 ősze | V. Vilmos harmadik fia. Poitiers grófja is. | |
VIII. Vilmos (*1025 k.) | ur.: 1058, †1086. szeptember 25. | V. Vilmos negyedik fia. poitiers-i és baszk gróf is. | |
IX. Trubadúr Vilmos (*1071. október 22.) | ur.: 1086, †1127. február 10. | VIII. Vilmos fia. poitiers-i és baszk gróf is. | |
X. Toulouse-i Vilmos (*1099) | ur.: 1127, †1137. április 9. | IX. Vilmos fia. poitiers-i és baszk gróf is. | |
Aquitániai Eleonóra (*1122) | ur.: 1137, †1204. április 1. | X. Vilmos leánya. poitiers-i és baszk grófnő is, VII. Lajos francia király francia király majd II. Henrik angol király felesége. |
Plantegenet-házi uralkodók (1204 – 1453)
[szerkesztés]Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés | |
---|---|---|---|
IV. Capeting Lajos (*1120) | ur.: 1137–1152, †1180. szeptember 18. | francia király, Aquitánia hercege feleségével, Eleonórával, együtt. | |
I. Plantagenet Henrik (*1133. március 5.) | ur.: 1152–1172, †1189. július 6. | Angol király, aquitániai herceg feleségével együtt. | |
I. Oroszlánszívű Richárd (*1157. szeptember 8.) | ur.: 1172, †1199. április 6. | Angol király, aquitániai herceg anyjával, Eleonórával, együtt. | |
I. Földnélküli János (*1167. december 24.) | ur.: 1199, †1216. október 19. | Angol király, aquitániai herceg anyjával együtt 1204-ig. | |
II. Henrik (*1207. október 1.) | ur.: 1216–1254, †1272. november 16. | Angol király. | |
I. Hosszúlábú Eduárd (*1239. június 17.) | ur.: 1254–1306, †1307. július 7. | Angol király. | |
II. Eduárd (*1284. április 25.) | ur.: 1306–1325, †1327. szeptember 21. | Angol király. | |
III. Eduárd (*1312. november 13.) | ur.: 1325–1362, †1377. június 21. | Angol király. |
- 1377-ben VI. (Jó) Fülöp (1293-1350) visszaszerezte Aquitániát hűbérbirtokként III. Edward angol királytól, aki igényt tartott a francia trónra nagyapja, IV. (Szép) Fülöp jogán. Ez idézte elő a százéves háborút a Plantagenetek és a Valois-k ellen Aquitánia, Anjou és Normandia birtoklásáért. 1360-ban megkötötték a bretigny-i szerződést. Edward lemondott a francia trónról, Aquitániára mint független államra továbbra is igényt tartott. A szerződést 1369-ben felbontották és a háború folytatódott. 1362-ben Edward fiát, a Eduárd walesi herceget tette meg aquitániai hercegnek.
Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés | |
---|---|---|---|
Eduárd walesi herceg (*1330. június 15.) | ur.: 1362, †1376. június 8. | III. Edward első fia. Walesi herceg. | |
II. Richárd (*1367. január 6.) | ur.: 1376–1390, †1400. február 14. | IV. Edward fia. | |
II. Gaunt-i János (*1340. március 6.) | ur.: 1390, †1399. február 2. | III. Edward angol király második fia. Lancaster hercege is. | |
III. Bolingbroke Henrik (*1366. április 3.) | ur.: 1399-ben, †1413. március 20. | Apjától örökölte a hercegséget, de átadta azt a fiának amikor angol király lett. | |
IV. Henrik (*1387. szeptember 16.) | ur.: 1399, †1422. augusztus 31. | III. Henrik fia. Angol király 1413-1422. Megszerezte családjának a francia trónt a Troyes-i szerződésben és Anglia és Franciaország királyává nyilvánította magát 1422-ben, de 1453-ban elvesztette az uralmat a franciák fölött. | |
V. Henrik (*1421. december 6.) | ur.: 1422–1453, †1471. május 21. | Angol király 1422-1461, és 1470-1471. |
Valois és Bourbon ideiglenes hercegek (1345 – 2000)
[szerkesztés]Neve | Uralkodott | Megjegyzés | |
---|---|---|---|
III. Jó János | 1345-1350 | VI. Fülöp francia király fia, 1350-ben maga is francia király lett. | |
III. Károly | 1392-1401 | VI. Károly francia király fia. | |
V. Lajos | 1401-1415 | VI. Károly francia király fia. | |
Csak néha örökölte a hercegi címet a dinasztia egy másik tagja. | |||
IV. Károly, Berry hercege | 1469-1472 | VII. Károly francia király fia. | |
Xavér | 1753-1754 | Lajos Ferdinánd második fia. | |
Bourbon Gonzálen | 1972-2000 |