Ugrás a tartalomhoz

Aosta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aosta
Aosta címere
Aosta címere		 Aosta zászlaja
Aosta zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióValle d’Aosta
MegyeAosta megye (AO)
PolgármesterGianni Nuti
VédőszentGratus of Aosta
Irányítószám11100
Körzethívószám0165
Forgalmi rendszámAO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség33 093 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1637 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság583 m
Terület21,37 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 14″, k. h. 7° 19′ 14″45.737222°N 7.320556°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 14″, k. h. 7° 19′ 14″45.737222°N 7.320556°E
Elhelyezkedése Aosta megye térképén
Elhelyezkedése Aosta megye térképén
Aosta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aosta (franciául Aoste; Oûta, Aoûta vagy Veulla valle d'aostai patois dialektusban; walser nyelven Augschtal; latinul Augusta Prætoria Salassorum; piemonti dialektusban Aousta) Valle d’Aosta olaszországi autonóm régió székhelye. Lakosainak száma 35 000 fő körül mozog.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Aosta város -Valle d’Aosta régió térképén

Aosta városa Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében, amelynek egyik mellékfolyója, a Buthier átfolyik rajta.

Története

[szerkesztés]

Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már i. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak i. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán praetorianusoknak adjon otthont.[2] Akkori neve Augusta Praetoria Salassorum volt. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel és diadalívvel.

A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Ezután a Savoyai-család kezére jutott.

A 10. században nemesi családok telepedtek le a városban, emléküket terméskőből emelt tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.

1896-ban megérkezett Aostaba a vasút, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés volt tapasztalható, hiszen ekkor született meg Aosta megye, amely számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.

Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.

Klíma

[szerkesztés]

Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.

Látnivalók

[szerkesztés]
A városháza
  • Az aostai katedrális

Az aostai katedrális a 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket 2000-ben restauráltak a szentév alkalmából.

  • Augustus diadalíve: Aosta jelképe, i. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
  • A római híd: A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült az i. e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a folyó már nem halad át alatta.
  • Porta Praetoria: A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.
  • A római színház: 22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház az i. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.
  • Városháza: A városháza klasszicista stílusban 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorát és a Buthiert szimbolizálja.
  • Croce di città: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött lutheránusokra emlékeztet.

Közlekedés

[szerkesztés]

Közutak

[szerkesztés]

Aosta várost kelet–nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta (SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martintől a Kis Szent Bernát-dombig.

Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo (SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát-alagúton.

Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, amely Torinót és Courmayeurt köti össze.

Vasút

[szerkesztés]
Aosta vasútállomása

A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.

Repülőtér

[szerkesztés]

Aosta repülőtere a Corrado Gex regionális repülőtér Saint-Christophe községben fekszik.

Aostához köthető személyiségek

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aosta&oldid=26392789”