André Frédéric Cournand

André Frédéric Cournand
Született	1895. szeptember 24. Párizs
Elhunyt	1988. február 19. (92 évesen) Great Barrington, Massachusetts
Állampolgársága	francia amerikai
Foglalkozása	orvos, fiziológus
Iskolái	Párizsi Egyetem Columbia Egyetem
Kitüntetései	orvostudományi Nobel-díj (1956)
A Wikimédia Commons tartalmaz André Frédéric Cournand témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

André Frédéric Cournand (Párizs, 1895. szeptember 24. – Great Barrington, Massachusetts, 1988. február 19.) francia–amerikai orvos, fiziológus. 1956-ban Werner Forßmann-nal és Dickinson W. Richardsszal megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült a szívkatéterezés technikájának kifejlesztéséért.

Pályafutása

André Cournand 1895. szeptember 24-én született Párizsban, Jules Cournand fogorvos és felesége, Marguérite Weber második gyermekeként. A Lycée Condorcet-be járt középiskolába, amit 16 évesen otthagyott, hogy egy magánlaboratóriumban természettudományos módszereket tanuljon. Ennek ellenére leérettségizett, majd apja tanácsára a Sorbonne-on kezdett orvostudományt tanulni. 1914-ben megkapta természettudományos oklevelét, majd folytatta orvosi képzését, amit azonban félbeszakított az első világháború kitörése. Cournand önkéntesnek jelentkezett a francia hadseregbe és előbb közkatonaként, majd ezredorvosként végigharcolta a háborút; három bronzcsillaggal díszített Hadikereszttel is kitüntették.

A háború után befejezte az egyetemet, és az Hôpitaux de Paris-ban kezdte meg orvosi munkáját. Cournand bejáratos volt az 1920-as évek modern művészetének párizsi köreibe, leendő feleségét, egy svájci zongoraművész lányát is itt ismerte meg. Miután elegendő gyakorlatot szerzett a belgyógyászatban, a neurológiában és különösen a mellkasi betegségek területén, 1930-ban megvédte disszertációját, és M. D. fokozatot szerzett. Ugyanebben az évben egyéves ösztöndíjjal a New York-i Bellevue Hospitalban kezdett el dolgozni. Néhány hónap után egy helyi kutatócsoport vezetője, Dickinson W. Richards felajánlotta neki, hogy csatlakozzon hosszú távú, a légzés élettanát vizsgáló projektjéhez. Cournand elfogadta az ajánlatot, és az Egyesült Államokban maradt, ahol 1941-ben az állampolgárságot is megkapta.

A szívkatéterezés kifejlesztése

Cournand és Richards a légző-, valamint a szív- és érrendszer kapcsolatát vizsgálták és rendszeresen mérték az artériás és vénás vér szén-dioxid és oxigéntartalmát. A jobb mintavétel érdekében merült fel, hogy közvetlenül a szívkamrából kellene vért venniük. Cournand tudott arról, hogy az 1920-as évek végén egy fiatal német orvos, Werner Forßmann önkísérlettel a saját szívébe bevezetett egy vékony katétert, de ezt Németországban is túl veszélyesnek és fölösleges hősködésnek tartották, Forßmannt pedig eltanácsolták a kórházból ahol dolgozott. Cournand és Richards hosszas állatkísérletekkel kidolgozták a módszer biztonságos használatát, és végül 1941-ben közölték az új szívkatéterezési technika részleteit. Ezzel lehetővé vált a vérnyomás mérése közvetlenül a szívben, a súlyos szívbetegek állapotának jobb követése és egyes gyógyszerek szívbe juttatása.

A szívkatéterezés kifejlesztéséért André Cournand, Dickinson Richards és Werner Forßmann 1956-ban orvostudományi Nobel-díjban részesültek.

Későbbi pályája

Cournand-t 1934-ben a Columbia Egyetemen óraadó tanárrá, 1951-ben pedig professzorrá nevezték ki. A második világháború alatt tanácsadóként segítette az amerikai kormányt, többek között a vegyi fegyverek témájában. Számos díjban részesült, 1946-ban megkapta a Svéd Belgyógyászati Társaság Anders Retzius Ezüstérmét, 1949-ben az orvostudományi alapkutatásért járó Albert Lasker-díjat, 1956-ban a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia és a párizsi Académie Nationale de Médecine aranyérmét, valamint a francia Becsületrendet. 1958-tól a francia kormány tudományos tanácsadójaként működött.

Családja

André Cournand Sibylle Blumert vette feleségül, Birel Rosset özvegyét, és adoptálta annak fiát, Pierre Birel Rosset-Cournand-t, aki azonban 1944-ben elesett a második világháborúban. Házasságából három lánya – Muriel, Marie-Eve és Marie Claire – született. 1959-ben Sibylle meghalt, Cournand pedig négy évvel később újra megházasodott, Ruth Fabiant vette feleségül, 1974-ben elhunyt, Cournand pedig a következő évben elvette régi ismerősét, a szintén orvos Beatrice Bishop Berle-t. Fiatalkorában jó sportoló volt, futballozott és teniszezett, de mindenekelőtt a hegymászásnak volt szerelmese, tagja volt a Club Alpin Français-nek és az American Alpine Clubnak is.

1988. február 19-én halt meg a massachusettsi Great Barringtonban, 92 éves korában.

Források

• André F. Cournand – Biographical NobelPrize.org
• André F. Cournand Notable Names Database
• Ewald R. Weibel: Andre Frederic Cournand (1895 – 1988) National Academy of Sciences