Andrássy Dénes

Andrássy Dénes
Született	1835. november 19. Krasznahorkaváralja
Elhunyt	1913. február 23. (77 évesen) Palermo
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Hablawetz Franciska
Szülei	Königsegg-Aulendorfi Franciska Andrássy György
Foglalkozása	festőművész grafikusművész politikus
Tisztsége	a magyar főrendiház tagja (1884 – 1913. február 23.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Dénes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felesége Hablawetz Franciska

Gróf krasznahorkai és csíkszentkirályi Andrássy Dénes (Krasznahorkahosszúrét, 1835. november 19. – Palermo, 1913. február 23.) főrendiházi tag, műpártoló, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, az MTA tagja.

Élete

Andrássy Dénes gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő második gyermekeként született. Gyermekkorát és ifjúsága korai éveit a várhosszúréti kastélyban töltötte, ahol magánúton végzett tanulmányokat és Sárréten is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a család gyakran költözött. Már ifjú korában lázadozott konzervatív szellemű famíliája nevelési elvei ellen. Szívesen töltötte idejét a cselédek társaságában, a falubeli fiúkkal játszott, emellett rajzolt és festett is. Bonnban jogi, majd magánúton végzett tanulmányai után, 1856-tól rövid időre a bécsi kancelláriához került fogalmazóként.

Az 1860-as években Bécsben folytatott tanulmányokat, itt szeretett bele a polgári származású Hablawetz Franciska nevű leányba. 1866. április 6-án Pisában házasodtak össze, ezért Andrássy apja kitagadta fiát a családi örökségből. A házaspár ekkor eldöntötte, hogy nem tér vissza Magyarországra. Andrássy visszavonult a közélettől, Grazban és Döblingben élt feleségével. Ismert műpártoló volt, 1896-ban a kiváló tehetségű fiatal festők számára ösztöndíj-alapítványt hozott létre.

Magyarországon elsőként hozott létre 1898-ban olyan 256 000 koronás alapítványt, amely a saját uradalmi tisztikarának nyugdíjalapítványaként szolgált. Felesége halála után (1902. október 26.) Münchenből hazaszállított képeiből Hosszúréten megalapította a Franciska-ereklyemúzeumot. Jótékonysági és kulturális intézményeket támogatott. Az MTA igazgató tanácsa tagjává (1906), a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnökévé választotta. 1908–1809-ben önálló, szecessziós stílusú, felső világítással és vízgőzfűtéssel felszerelt épületet emeltetett Krasznahorkaváralján a kép- és szoborgyűjteménye számára. Ebben a gyűjteményben Böcklin, Albert Keller, Fritz von Uhde és Franz Stuck művei is megtalálhatóak voltak.

A képtár anyagát végrendeletében a budapesti Szépművészeti Múzeumra hagyta. 1913. március 8-án 9 órakor neje mellé temették a krasznahorkai Andrássy-mauzóleumba.

Források

• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 12. o. ISBN 963-05-2500-3  
• Kádár Márta: Egy jeles műpártoló – Andrássy Dénes Criticai Lapok Online
• Andrássy Dénes – a műkedvelő és műgyűjtő arisztokrata. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása 2006. április 28 – 2006. augusztus 21.
• Gróf Andrássy Dénes. Egy műpártoló és műkedvelő arisztokrata, 1835–1913. Budapesti Történeti Múzeum, Slovenské národné múzeum – Múzeum Betliar, 2006. május 12–augusztus 21.; tan. Basics Beatrix et al.; BTM–Slovenské národné múzeum, Bp.–Bratislava, 2006
• Basics Beatrix–Tököly Gábor–Barczi Gyula: Vita fumus / Az élet füst; Méry Ratio, Šamorín, 2006

További információk

• Hegedűs István: „Ami köztudott az igaz is?” Gróf Andrássy Dénes birtokainak statisztikai vizsgálata gazdacímtárak segítségével. Discussiones Neogradienses 13, 219-241. o.
• Hegedűs István: „bár csak a többiek által is alá lenne írva!" – Jogi vita az Andrássyak krasznahorkai családi sírboltja körül (1872–1942)
• Andrássy-család
• Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, Turócszentmárton, 2002–
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8–). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Matica slovenská, Turócszentmárton, 1982
• Magyar tudományos akadémiai almanach az ... évre. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1861–1918, 1921, 1924–1943. 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1975
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-
• Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Méry Ratio, Somorja, 1999
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest