Altai Rezső
| Altai Rezső | |
| Született | Altmann Ruben 1873. május 3. Kassa |
| Elhunyt | 1956. április 10. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Altay Margit (1898–1956) |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Altai Rezső, Altmann Ruben Rezső (Kassa, 1873. május 3.[1] – Budapest, 1956. április 10.)[2] polgári iskolai tanár, író, nyelvész.
Életútja
[szerkesztés]Altmann József és Pless Laura fiaként született, atyja Gyulafehérváron volt tanító. Polgári iskolai tanári képesítést nyert és a fővárosnál működött. Szépirodalmi cikkei nagy számban jelentek meg a Géniuszban, Ország-Világban, Izraelita Tanügyi Értesítőben stb. folyóiratokban és lapokban. Számos német nyelvű tankönyvet és olvasókönyvet, ezenkívül német nyelvű magyar nyelvtanokat írt és több szótár szerzője. 1898. június 26-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Gomperz Margitot.[3] 1904-ben Altmann családi nevét Altaira változtatta.[4] Halálát általános, főleg agyi érelmeszesedés és előrehaladott agylágyulás okozta. 1956. április 12-én, csütörtökön délután helyezték örök nyugalomra a rákoskeresztúri temetőben.[5]
Művei
[szerkesztés]- Pedagógiai tanulmányok (1905)
- Schenk gyakorlati módszere a német nyelvnek elsajátítására. (Budapest, 1911)
- Helyes magyarság (1918)
- Schidlof gyakorlati módszere idegen nyelvek magánúton való tanulására (az 1000 szó módszere)
- Német társalgó és nyelvgyakorló zsebkönyv (Lingua Kiadó és Könyvkereskedelmi RT.)
- Német nyelvkönyv magántanulók, valamint tanfolyamok használatára... (Lingua Kiadó, 1921)
- Német nyelvkönyv (Kezdő tanfolyam) (Lingua Kiadás)
- Magyar-német és német-Magyar kéziszótár (Lingua Kiadó, 1947)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a kassai izraelita hitközség születési akv. 27/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest XIII. ker. állami halotti akv. 473/1956. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. állami házassági akv. 576/1898. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 11942/1904. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 749. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 1. oldal 4. sor
- ↑ Magyar Nemzet, 1956. április 12.
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 32. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
- Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982
- Nyugállományú hazai pedagógusok almanachja. Szerk. és fel. kiadó Halász Imre. Budapest, 1936. Kellner Albert ny.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai nagy lexikona I. kötet (A–Arany). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
