Alsóvesztény

	Alsóvesztény (Dolné Vestenice)
	A templom
	; Alsóvesztény zászlaja
	; Alsóvesztény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Polgármester	Kvetoslava Šimorová
Irányítószám	972 23
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	2495 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	189 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	228 m
Terület	13,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 42′ 14″, k. h. 18° 23′ 46″48.704000°N 18.396100°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 14″, k. h. 18° 23′ 46″48.704000°N 18.396100°E
	Alsóvesztény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvesztény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóvesztény (szlovákul Dolné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 20 km-re délnyugatra, a Nyitrica-patak partján fekszik.

Története

A települést a 11. században alapították. 1349-ben „Wezthenicz Inferior” alakban említik először. A szkacsányi uradalom része volt. 1553-ban 14 adózó portája létezett. A 16-18. században lakói sáfrány- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1629-től részben a püspöki uradalom része. 1663-1664-ben a töröknek adózott. 1715-ben 42 háztartás adózott a településen. 1777-től a nyitrai káptalan birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek.”^[2]

1815-ben 63 jobbágy, 10 zsellér és 5 napszámos családja, összesen 524 lakosa volt. 1828-ban 92 házában 638 lakos élt, akik a 19. században állattartásból, gyümölcstermesztésből éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, ezelőtt Trencsén vármegyében, szélén, a bajmóczi országutban: 336 kath., 2 evang. lak.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Vesztenicz, tót falu, mely a veszteniczi völgyben, a Chotoma és Dielcze nevü hegyek közt fekszik 633 lakosa r. kath. vallásu. Kis templomát a község könyöradományokból emelte 1894-ben. A falut 1876-ban nagy tűzvész pusztította el, mely alkalommal a régi templom is porrá égett. A faluban botgyár is van. A lakosok nagyban űzik a gyümölcsfatenyésztést és a gyümölcscsel való kereskedést. E község 1349-ben a zobori konvent birtoka volt. Későbbi földesurai az Eszterházyak voltak. Jelenleg a nyitrai káptalannak van itt nagyobb erdőterülete.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott, ezután az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták.

Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi üzemben dolgoztak. A második világháború idején részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 szeptemberében partizáncsoportot alakítottak.

Népessége

1880-ban 514 lakosából 1 magyar, 12 német és 486 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 633 lakosából 6 magyar, 13 német és 614 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 805-en lakták, ebből 10 magyar, 34 német és 750 szlovák anyanyelvű; ebből 772 római katolikus, 24 izraelita és 9 evangélikus vallású volt.

1910-ben 792-en lakták: 69 magyar, 9 német és 713 szlovák anyanyelvű; továbbá ebből 772 római katolikus, 15 izraelita és 5 evangélikus vallású volt.

1921-ben 811 lakosából 1 magyar, 3 német, 10 zsidó, 785 csehszlovák és 12 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 797 római katolikus, 11 izraelita, 2 evangélikus és 1 egyéb vallású.

1930-ban 830 lakosából 4 német, 825 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 825 római katolikus, 1 izraelita és 4 egyéb vallású.

1970-ben 1154 lakosából 2 magyar és 1129 szlovák volt.

1980-ban 1611-en lakták, ebből 4 magyar és 1569 szlovák.

1991-ben 2523-an lakták: 4 magyar és 2465 szlovák.

2001-ben 2699 lakosából 2654 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 2611-en lakták, ebből 2484 szlovák, 31 cseh, 3 magyar, 2 morva és 86 ismeretlen nemzetiségű.

2021-ben 2495-en lakták: 2409 (+6) szlovák, 1 magyar, 29 (+2) egyéb, (+1) cigány és 56 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

2017	2 580
2021	2 495

Nevezetességei

Klasszicista temploma a 19. század elején épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
↑ ma7.sk

Források

Oravcová - Borčin 1994: Dolné Vestenice

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvesztény témájú médiaállományokat.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 24.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]