Ugrás a tartalomhoz

Alfred Kastler

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred Kastler
1966-ban
1966-ban
Életrajzi adatok
Született1902. május 3.
Guebwiller
Elhunyt1984. január 7. (81 évesen)
Bandol
SírhelyBures-sur-Yvette
Ismeretes mint
Nemzetiségelzászi
Állampolgárságfrancia
Gyermekek
  • Claude Kastler
  • Daniel Kastler
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
École normale supérieure, Párizs
Pályafutása
Szakterületfizika
Kutatási területrádiófrekvenciás spektroszkópia
Tudományos fokozatdoktorátus (Franciaország) (Science Faculty of Paris, 1935, fizika)
Munkahelyek
Bordeaux-i Egyetemfizikaprofesszor
(19381941)
École normale supérieurefizikaprofesszor
(1941–1968)
Jelentős munkáioptikai pumpálás első alkalmazása (1950),
optikai és rádiófrekvenciás kettősrezonancia-módszer (19491952)
Szakmai kitüntetések
Fizikai Nobel-díj (1966)
Akadémiai tagságMTA (tiszteleti tagság, 1973)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Kastler témájú médiaállományokat.

Alfred Kastler (Guebwiller, 1902. május 3.Bandol, 1984. január 7.) Nobel-díjas francia (elzászi nemzetiségű) fizikus.

Életrajza

[szerkesztés]

1921 után a párizsi École normale supérieure-ön tanult. Diplomája megszerzése után gimnáziumi tanár, majd 1938-tól 1941-ig a bordeaux-i egyetem, 1941-től 1968-ig az École normale supérieure fizikaprofesszora. 1968 és 1972 között a Centre national de la recherche scientifique igazgatója.

Szakterülete a rádiófrekvenciás spektroszkópia volt. 1949 és 1952 között Jean Brossellel együtt felfedezte és kidolgozta az optikai és a rádiófrekvenciás rezonanciát összekapcsoló kettősrezonancia-módszert. 1950-ben ő alkalmazta először az optikai pumpálás eljárását, ami fontos mérföldkőnek számított a mézer és a lézer megalkotásában, ezért 1966-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Az optikai pumpálás lényege, hogy optikai gerjesztéssel atomok csoportját magasabb energiaállapotba juttatják, s ezek sugárzást követően egy közbenső energiaszintet népesítenek be, így az energiaszint-eloszlás végül eltér a normál termikus egyensúlytól. Részt vett a békemozgalmakban.

1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Magyarul megjelent műve: Az a különös anyag (1980).

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Az a különös anyag; ford. Fényes Imréné; Gondolat, Bp., 1980

Források

[szerkesztés]