Ugrás a tartalomhoz

Adolf von Schwarzenberg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf von Schwarzenberg
Született

Gimborn[2]
Meghalt1600. július 29. (48-49 évesen)[1]
Pápa
SírhelyBécs
Állampolgárságanémet
Rendfokozatatábornok
GyermekeiAdam von Schwarzenberg
SzüleiWilhelm III, Baron of Schwarzenberg
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf von Schwarzenberg témájú médiaállományokat.

Adolf von Schwarzenberg (Gimborn (ma Marienheide része), 1547. – Pápa, 1600. július 29.) német-római császári hadvezér.

Élete

[szerkesztés]

Frank eredetű hercegi család sarja. Előbb II. Fülöp spanyol király és a francia Katolikus Liga seregében harcolt. 1594-ben egy francia vallon zsoldoscsapattal Magyarországra jött a török ellen harcolni.

1595. augusztus 14-én Karl von Mansfeld fővezér oldalán részt vett német csapatával és Pálffy magyar seregével Esztergom ostromában. 1596 júliusában Miksa főherceg, mint a szövetséges csapatok fővezére, maga mellé vette helyettesnek. Pálffy Miklós csapataival együtt visszavette a töröktől Vácot, s együtt osztoztak a vesztes mezőkeresztesi csata keserű piruláján.

1598 elején az uralkodó kinevezte a török elleni csapatok fővezérévé. 5000 fős vallon, német, spanyol, francia és magyar gyalogos és lovas haddal készült a török elleni magyarországi háborúra. 1598. március 28-án virradóra foglalta el csapataival a Győr alatti hadállását. Csapatából Vecourt főhadnagy a hajnali szürkület leple alatt helyezte el a fehérvári kapu rácsozatára a kisebb petárdát, Cavitas építőmester pedig magára a kapura a nagyobb petárdát. La Marche őrmester végezte a robbantást, melynek következtében a kapu egyik szárnya a piactérig repült. A felszabadított kapun keresztül csapatai benyomultak a várba, s utcáról utcára véres rohamban elfoglalták a bástyákat, s az ott lévő ágyúkat a törökök ellen fordították. Az álmából felriasztott török őrség hamarosan magához tért, s már-már úgy látszott, hogy visszaveri a támadást, ám Pálffy Miklós magyar huszárjai gyalogrohammal eldöntötték a csata sorsát. Győr visszavétele fényes haditett volt, amiért Rudolf császár és király hercegi rangra emelte, és nagy birtokokkal ajándékozta meg. 1599-ben díszkardot ajándékozott Pálffy Miklós barátjának és fegyvertársának a győri siker emlékére.

Győr felszabadítása, 1598 (O-Schwarzenberg csapata)
A fehérvári (győri) kapu berobbantása, 1598
Budavár ostroma, 1598

A győri vár visszafoglalása után vezérletével a szövetséges csapatok bevették Tatát, Gesztest, Veszprémet, Palotát, Vázsonyt, Tihanyt és Csesznek várát. A hadak októberben Székesfehérvárt, majd Budát akarták rajtaütéssel visszafoglalni, de a rossz időjárás miatt a csapatoknak vissza kellett fordulniuk.

1600 júliusában, midőn Pápa várának vallon őrsége fellázadt, és a várat török kézre akarta átjátszani, ő ment a lázadók megfékezésére. Egy roham alkalmával golyó által megsebesült, sérülésébe belehalt. Mindössze 53 éves volt, s három hónappal élte túl hajdani vezértársát, Pálffy Miklós grófot, akivel együtt osztozott Győr visszavételének nagy hadi sikerében. Holttestét Bécsben az Ágoston-rendiek templomában helyezték örök nyugalomra.

A tábornok győri hőstettét a XVII. század óta minden évben megünnepelte a káptalan szervezésében Győr városa a visszafoglalás napján. Ilyenkor a székesegyházi mise után körmenetben vonultak a Fehérvári-kapuhoz, ahol a magukkal vitt és feldíszített Schwarzenberg portrénál német prédikációt tartottak. Erre a célra használták a Schaller István által festett egész alakos másolatot is, amely a Xántus János Múzeumban maradt ránk.

Emléke

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adolf_von_Schwarzenberg&oldid=24320467”