Adam Czerniaków

Adam Czerniaków
1939 előtt
Született	1880. november 30. Varsó
Elhunyt	1942. július 23. (61 évesen) Varsó
Állampolgársága	lengyel
Nemzetisége	lengyel
Foglalkozása	mérnök
Tisztsége	Member of the Senate of the Republic of Poland (1931–)
Iskolái	Varsói Műszaki Egyetem
Halál oka	ciánmérgezés
Sírhelye	Okopowa utcai zsidó temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Adam Czerniaków témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Adam Abram Czerniaków (Varsó, 1880. – Varsó (gettó), 1942. július 23.) lengyel mérnök, szenátor; 1939–1942 között a varsói gettó zsidó vezetője. Öngyilkos lett, mert nem akart közreműködni a megszállókkal hittestvérei tömeges deportálásában.

Életútja

A varsói Műszaki Főiskolán vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd Drezdában folytatott mérnöki tanulmányokat. Számos műszaki és pedagógiai tárgyú írása jelent meg. 1922–1928 között a lengyel városok háború utáni újjáépítésére alakított bizottság egyik vezetője volt.

Foglalkozott a zsidó kisiparosok érdekvédelmével, e tárgyban számos cikket közölt a Zsidó Kisiparosok Szövetségének lapjában. A szervezet évkönyvében publikált hosszabb tanulmányában felvázolta az ipari iskolák és a szakképzés átfogó programját (1924). Sok éven át maga is tanított a varsói zsidó közösség szakiskoláiban. 1927-től 1934-ig a kisiparosok választott képviselője volt a varsói önkormányzat tanácsában (képviselőtestületben).

Fellépett az 1927. évi törvénytervezet ellen, mely a zsidók munkalehetőségének és üzleteik működésének korlátozására irányult. Aktív szerepet játszott az 1928. évi szejm- és szenátusi választásokon és részt vett a zsidó kisebbség jogaiért indított kampányban. 1931-ben helyet kapott a szenátusban, de a Pilsudski-kormány a szenátust és a szejmet még az első ülés előtt feloszlatta.

Bár a világháború előtt a kisiparosok képviselőjeként bekerült a varsói Zsidó Hitközség központi tanácsába, ekkor még nem tartozott a varsói zsidóság vezetői közé, asszimilált zsidónak számított. Miután Varsó ostroma idején a zsidó közösség vezetője elmenekült, a polgármester Czerniakówot kérte fel, hogy vegye át a helyét.

Október 4-én, néhány nappal a város megszállása után Czerniakówot a Gestapo berendelte és utasította, hogy 24 fővel alakítsa meg a Zsidó Tanácsot és legyen annak vezetője. A tanács októberben alakult meg, ám néhány tagja a megszállás első hónapjaiban elhagyta az országot. Ugyanezt Czerniaków is megtehette volna, de nem élt a lehetőséggel.

A varsói gettó vezetőjeként

A varsói gettót 1940 októberében hozták létre. Ettől kezdve a Czerniaków által vezetett Zsidó Tanács (Judenrat) irányította a több mint négyszázezer fős gettó életét, igyekezett biztosítani az élelmezés, a lakhatás, a csatornázás, a munkalehetőségek, a közbiztonság, a kultúra és oktatás, az egészségügyi szolgáltatások alapvető feltételeit. Külön erőfeszítéseket tettek a gyermekek sorsának enyhítéséért.

Czerniaków arra törekedett, hogy a német hatóságok közvetlenül ne avatkozzanak be a gettó életébe. Ezzel lehetővé tette, hogy például élelmiszert és más közszükségleti cikkeket csempésszenek be a szigorúan zárt területre. Napi kapcsolatban állt a német rendőrséggel, igyekezett némi együttérzést ébreszteni bennük és támogatásukat elnyerni. Ez a próbálkozása eredménytelen maradt.

A földalatti ellenállási mozgalom keményen elítélte, hogy együttműködik a megszállókkal, és más oldalról is érték támadások. A gettó vezető történésze, Emanuel Ringelblum is bírálta és úgy vélte, hogy Czerniaków mint asszimilálódott zsidó nem tudott teljesen azonosulni a gettóban élő különféle zsidó csoportokkal. Czerniaków valóban kinevezett fontos pozíciókba asszimilált zsidókat, pl. a rendőrség parancsnokát, de nem használta pozícióját személyes haszonszerzésre, és a megszállókkal való együttműködésben sem ment a feltétlenül szükségesnél messzebbre. Hevesen ellenezte azonban a fegyveres ellenállás gondolatát. Politikája kísérlet volt, és minden igyekezete arra irányult, hogy életeket mentsen.

Czerniaków sírja a varsói zsidó temetőben

Egész idő alatt naplót vezetett, mely történelmileg is értékes dokumentuma a lezajlott eseményeknek. Egy 1942. januári bejegyzése tanúsítja, hogy már akkor felmerült benne a varsói zsidóság tömeges deportálásának réme. 1942. július 19-én, napokkal a deportálások kezdete előtt naplójában leírta, hogy a terjedő híresztelések miatt pánik tört ki, 40 vasúti kocsi vár készenlétben, és másnap este több ezer ember deportálása várható; de még bízott abban, hogy mindez csak szóbeszéd. 22-én azonban a németek közölték vele, hogy a zsidókat deportálni fogják „Keletre”, és az első transzportot még aznap össze kellett állítani. Másnap öngyilkos lett, ciánkapszulát vett be. Egyesek szerint feleségének hagyott üzenetében így magyarázta tettét: „Azt akarják, hogy saját kezemmel öljem meg a népem fiait. Nem tehetek mást, mint hogy meghalok.”

Emanuel Ringelblum 1942 júliusában ezt jegyezte fel naplójába: „Czerniaków öngyilkossága – túl későn – gyengeségről tanúskodik. Ellenállásra kellett volna szólítania. Gyenge ember.”

Adam Czerniaków naplóját először 1968-ban adták ki Izraelben héber nyelven, majd 1979-ben angolul is. Naplója az eredeti, lengyel nyelven csak több mint negyven évvel keletkezése után, 1983-ban jelent meg.

Források

• Adam Czerniakow (angol nyelven). Deathcamps.org. (Hozzáférés: 2014. március 21.)
• Adam Czerniakow and His Diary (angol nyelven). Holocaustresearchproject.org (H.E.A.R.T). (Hozzáférés: 2014. március 22.)
• Judenrat (orosz nyelven). Anatolij Abramovics Kardas. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
• Czerniakow, Adam (angol nyelven). Jad Vasem. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
• Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában

A Wikimédia Commons tartalmaz Adam Czerniaków témájú médiaállományokat.