A cremonai hegedűs
| A cremonai hegedűs | |
| Eredeti nyelv | |
| Zene | Hubay Jenő |
| Szövegkönyv |
|
| Felvonások száma | 2 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1884. november 10. |
A cremonai hegedűs Hubay Jenő kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét ifj. Ábrányi Emil fordította magyar nyelvre François Coppée és Henri Beauclair francia nyelvű librettója alapján. Ősbemutatójára 1894. november 10-én került sor a budapesti Magyar Királyi Operaházban.
Szereplők
[szerkesztés]| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Ferrari mester | basszus |
| Giannina, a lánya | szoprán |
| Sandro, segéd Ferrari műhelyében | tenor |
| Philippo, Ferrari mester másik segédje | bariton |
| A podeszta | basszus |
Cselekménye
[szerkesztés]- Helyszín: Cremona, Olaszország
- Idő: 1750
Első felvonás
[szerkesztés]A hegedűiről híres Cremona város elöljárósága pályázatot hirdet mesterhegedű készítésére. A nyertes jutalma egy aranylánc, illetve a céh elnöke, Ferrari mester leánya, Giannina keze. A leány azonban Sandrót, apjának segédjét szereti. A fiú, hogy megszerezze magának a leányt, jelentkezik a pályázatra egy szépen szóló hegedűvel, de a púpos Philippo, Ferrari mester másik tanítványa is benevez. A pletykák szerint Philippo olyan hangszert készített, aminek nincs párja a világon. Egy alkalommal Philippót a városi suhancok gúnyolni kezdik púpja miatt. Giannina a segítségére siet. Ez boldoggá teszi Philippót, aki elárulja a leánynak, hogy ő is pályázik majd a kezére. A leány időközben tudomást szerzett a csodahegedűről és unszolja Philippót, hogy játsszon el neki egy dalt. Gianninát meghatja a hegedű hangja, és őszinte pillanatában bevallja Philippónak, hogy ő Sandrót szereti. A jólelkű Philippo ekkor titokban kicseréli a két hangszert, hogy így segítse riválisa győzelmét. Ám Sandrónak is eszébe jut, hogy lopva kicserélhetné a hegedűket, s ez segíthetné a verseny és Giannina kezének elnyerésében. Így akaratlanul is visszacseréli a hangszereket.
Második felvonás
[szerkesztés]Cremona főterén kerül sor a nagy versenyre, amelyet a sajnálatos cserének köszönhetően végül mégis Philippo nyer meg. A podeszta a nyakába akasztja az aranyláncot, Ferrari mester pedig elébe vezeti leányát. A becsületes hegedűs azonban lemond a kezéről. Gianninát átadja Sandrónak, ő maga pedig elindul vándorútra, hírnevet szerezni magának hegedűjével. A boldog fiatalok a város lakóival együtt ünneplik Philippo nagylelkűségét és művészetét.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Lazarus, John: Opera kézikönyv, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1993
