Ugrás a tartalomhoz

Újfalu (Dunaszerdahely)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újfalu
Közigazgatás
Ország Szlovákia
RangDunaszerdahely városrésze
Irányítószám92901
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 32″, k. h. 17° 37′ 51″47.992222°N 17.630833°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 32″, k. h. 17° 37′ 51″47.992222°N 17.630833°E
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újfalu (vagy Szerdahely-Újfalu, szlovákul: Nová Ves) Dunaszerdahely településrésze.

Története

[szerkesztés]

A település már a bronzkorban lakott. Határos volt Szerdahellyel (ezért is találkozunk a forrásokban sokszor Szerdahely-Újfalu néven a településsel), illetve Pókafölddel vagy Pókatelekkel.

Vályi András szerint "[PÓKATELEK, és] Szerdahely Újfalu. Magyar helység Pozsony Vármegyében, földes Ura Pókateleki Konde Uraság. Egész 1300-zadik esztendő ólta öszve van kaptsolva Szerdahely Városával, mellytől tsak egygy útsza választya-el. (...) Határja, ’s vagyonnyai is Szerdahely Városáéhoz hasonlítók."

Később Pókatelek birtokrész Újfaluba olvadt. Újfalunak valójában két részét ismerjük: Félszer-Újfalut, illetve Kétszer-Újfalut. A két településrészt (lényegében utcarészt) az különböztette meg egymástól, hogy egyikben az utca egyik oldalán álltak a házak, míg másikban mindkét oldalon. A településrészek könnyen azonosítható mai helyszínei a Bacsák utca (a korábbi Félszer-Újfalu), illetve a Kondé püspök utca (Kétszer-Újfalu).[1]

Korábbi vélekedés szerint a 16. században a törökök elől menekülő szlávokat telepítettek ide, s nevét ekkor Tóthújfalvára változtatták, ám ezt Novák Veronika (a vágsellyei Állami Levéltár igazgatója) kutatásai megcáfolták.[2]

Már az 1300-as évek óta szorosan Szerdahelyhez tartozott, ám egészen 1854-ig különálló településként működött. Ekkor egyesítették Szerdahelyt, Újfalut, Nemesszeget és Előtejedet - Duna-Szerdahely néven. Még ekkor is saját hadnagy (bíró) állt a településrész élén.[3]

1780-ban határában létesítették az új szerdahelyi temetőt, amelyet 1951-ben lerombolt a kommunista hatalom. Nemesi családjai, birtokosai többek között a Pókateleki Kondé, a Padányi Biró, a benefai Bacsák, illetve az erdődi Pálffy család voltak.[4]

Ma a Sport utca és a Kondé püspök utca közötti utcák találhatóak itt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nagy Attila: Adalékok a Sárga kastély korai történetéhez. In: Múzeumi Híradó, XXIII. évf. 2005–2014., Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely. 2014. 223-237. oldal
  2. Nagy Attila–Nagy Iván–Novák Veronika–Simon Attila–Vajda Barnabás: Dunaszerdahely, Csallóközi Barátok Társulása, 2012.
  3. A dunaszerdahelyi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvei 1861–1945. DKUJ-1861. Csaplár Benedek Adattár, Dunaszerdahely
  4. Nagy Attila–Nagy Iván–Novák Veronika–Simon Attila–Vajda Barnabás: Dunaszerdahely, Csallóközi Barátok Társulása, 2012.
  5. Nagy Attila: Adalékok a Sárga kastély korai történetéhez. In: Múzeumi Híradó, XXIII. évf. 2005–2014., Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely. 2014. 223-237. oldal

Források

[szerkesztés]
  • Fejér György: Codex Diplomaticus
  • Nagy Attila helytörténész