Ózd
| Ózd | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Ózdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Janiczak Dávid (Ózdiakért Egyesület)[1] | ||
| Jegyző | Almási Csaba | ||
| Irányítószám | 3600 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 30 550 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 360,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 183 m | ||
| Terület | 91,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 13″48.219167°N 20.286944°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 13″48.219167°N 20.286944°E | |||
 Ózd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ózd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.[4]
Fekvése
[szerkesztés]Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombságban, a Hangony a Hódos és az Uraj-patak völgyeiben kiépült település. Nevezik a „hét völgy városának” is, mivel hét irányból is meg lehet közelíteni.
Megközelítése
[szerkesztés]Ózd legfontosabb megközelítési útvonala a 25-ös főút, amely végighúzódik az egész városon délnyugat–északkeleti irányban. Ebből ágazik ki, illetve torkollik be jó néhány alacsonyabb rendű mellékút, amelyek a központtól távolabb eső városrészeket és a környező településeket tárják fel.
- Salgótarján vonzáskörzetével (Zabarral) a 2306-os út köti össze; Bolyok és Szentsimon településrészeknek is ez a főutcája.
- A város központját Farkaslyukkal és azon keresztül Szilvásváraddal a 2508-as út köti össze. Ezen út mellett van a város buszpályaudvara.
- A 25-ös főútból ágazik ki, annak 72+650-es kilométerszelvényénél – a Táblai temető mellett – lévő ózdi körforgalomból, déli irányban a 2522-es út, Dózsa György út néven, Sáta felé; mielőtt elhagyja a várost, elhalad Ózd alsó megállóhely mellett, átszeli Sajóvárkony városrészt, majd Kistó városrész keleti szélén húzódik végig.
- Az iménti útból ágazik ki Kistó déli részén a 2524-es út, amely a Jánossza-völgyben húzódik Borsodbóta és Uppony felé; még mielőtt kilép Ózdról, elhalad Kiskapud városrész és annak egykori vasúti megállóhelye mellett (utóbbit a mára funkciótlanná vált, mindössze 50 méter hosszú, 25 308-as számú mellékút szolgálta ki).
- Határszélét délkeleten érinti a Királdon át Putnok térségéig vezető 2525-ös út is.
- A 25-ös főút 69+300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki a 25 307-es számú mellékút, amely a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Ózd vasútállomásáig tart.
- Belvárosának egyik belső útja volt a 25 122-es számú mellékút (bolyoki bekötőút), mely, úgy tűnik, 2022-es állapot szerint nem minősül önálló útnak, hanem a 25-ös főút része lett.
Közösségi közlekedés
[szerkesztés]
Története
[szerkesztés]1848 elött
[szerkesztés]A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.
Ózd az iparosodás időszakában (1848-1914)
[szerkesztés]A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. Az ötvenes évek végén felmerült, hogy újabb községeket (Hódoscsépány, Uraj, Susa, Szentsimon) csatoljanak a városhoz, ám akkor ezt hosszú időre − egészen a hetvenes évek végéig − sikerrel odázták el a helyi vezetők, a fejlesztési források szűkösségére és a lélekszám-növekedés okozta igények kielégíthetetlenségére hivatkozva.[5] A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.
A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.[6]
Az 1. világháború
[szerkesztés]A két világháború között
[szerkesztés]Ózd jelentős zsidó népességgel rendelkezett, akik főként a kisipar és a kereskedelem területén helyezkedtek el. 1941-ben Ózdon 721 fő izraelita lakost tartottak nyilván.
A 2. világháború 1939-1945
[szerkesztés]A magyar Holocaust (1944-45)
[szerkesztés]1944 májusának végén felállították az ózdi gettót Ózd számottevő részében zsidók lakta kereskedelmi részén, a Gyújtón, ahova a környékbeli zsidóságot gyűjtötték össze Ózd vonzáskörzetéből, 1034 főt. Június 5-én a helybeli zsidókat 10 marhavagonba terelték a vasútállomáson, és elindították őket az Auschwitzi haláltáborba. Emellett több száz férfit vittek el munkaszolgálatra. Ózdon is volt munkaszolgálatos tábor. A vészkorszakot nagyon kevesen élték túl.
1945 és 1990 között
[szerkesztés]A zsidóság története 1945 után
[szerkesztés]Zsidóság 1945 után: Még alig tudtak azonban felocsúdni a holokauszt rémségeiből, amikor 1946. február 23-án újabb atrocitásokat kellett elszenvedniük: a második világháború utáni feszült társadalmi helyzetben több százan a visszatért, Gyújtón élő ózdi zsidó kereskedőket és iparosokat támadták meg. A pogrom 2 napon át tartott, mely után sokan elköltöztek a városból. Az ózdi izraelita hitközség vészkorszakot túlélő, Ózdon maradt tagjai 1947. szeptember 8-án egy emlékművet állítottak a mintegy 800 meggyilkolt Ózd környéki hittestvérük számára. Az ózdi hitközség létszáma a környékbeli falvakkal együtt 1949-ben 113 fő volt, mely a Kádár-rendszer évtizedeire 15-20 családra csökkent. A század utolsó harmadára a hitközség is megszűnt, a zsinagógát lebontották, az emlékművet Miskolcra szállították.[7]
Általában
[szerkesztés]Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzemegyüttese volt. Azonban az 1980-as évektől nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez és az elvándorláshoz.
Az ózdi vaskohászat épített emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű területnek (MJT) minősülnek.[8]
Az országban elsők között, az 1980-as évek második felében elinduló leépítések megnehezítették a város lakóinak megélhetését. A gyárnál 1991. február 26-án tartott tüntetés idejére a munkaképes korú helyi lakosságnak már a 10%-a maradt munka nélkül, 1993 januárjára pedig a 20 850 fő munkaképes lakosból 12 650 (60.5%) vált munkanélkülivé.[9] Az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolása óta drasztikusan fogy a város népessége. Az ipar megszűnésével arányosan sok ember költözött nyugatra a megélhetés reményében.[10][11]
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| –1949 | nagyközség |
| 1949–1950 | megyei város |
| 1950–1954 | közvetlenül a járási tanács alá rendelt város |
| 1954–1971 | járási jogú város |
| 1971– | város |
| Hozzá tartozó települések | |
| 1940– | Bolyok, Sajóvárkony |
| 1978– | Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj |
| –1999 | Farkaslyuk |
| Területi beosztása | |
| –1923 | Borsod vármegye, Ózdi járás |
| 1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás |
| 1938–1945 | Borsod vármegye, Ózdi járás |
| 1945–1949 | Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás |
| 1949–1950 | Borsod-Gömör vármegye |
| 1950–1954 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
| 1954–2023 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994–2013 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség |
| 2013–2023 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
| 2023– | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Ózdi járás |
| Központi szerepköre | |
| 1983– | Ózdi járás székhelye |
| 1981–1990 | Ózdi városkörnyék központja |
| 1994–2014 | Ózdi kistérség központja |
| 2013– | Ózdi járás központja |
1990 után
[szerkesztés]Politikai élete
[szerkesztés]Tanácselnökei
[szerkesztés]- …–…Tóth Istvánné
- …–1990: Varga Dezső
Polgármesterei
[szerkesztés]| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1991 | Seffer Ferenc | nem ismert[12] | |
| 1991–1994 | Strohmayer László | független | |
| 1994–1998 | független[13] | ||
| 1998–2002 | független[14] | ||
| 2002–2006 | Benedek Mihály | MSZP[15] | |
| 2006–2010 | MSZP[16] | ||
| 2010–2014 | Fürjes Pál | Fidesz-KDNP[17] | |
| 2014–2019 | Janiczak Dávid | Jobbik[18] | |
| 2019–2024 | Ózdiakért és Ózdért Egyesület[19] | ||
| 2024– | Ózdiakért és Ózdért Egyesület[1] |
A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert a jelöltek egyike (Fürjes Pál, a korábbi polgármester) választási jogszabálysértések gyanújára hivatkozva megtámadta a helyi választási bizottság eredménymegállapító határozatát, és ennek helyt adva elrendelték a választás megismétlését. A döntés a Jobbik jelöltjének, Janiczak Dávidnak kedvezett: már október 12-én is ő győzött, csekély többséggel, november 9-én, a megismételt választáson viszont több mint 5000 szavazatos különbséggel választották polgármesterré.[20][21]
A városi képviselő-testület (a 2010-es választás óta) a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből (a 2014–19-es ciklusban) 5 Fidesz-KDNP-s [a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek],[22][23] 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s volt.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
[szerkesztés]- A polgármester-választás eredménye[24]
| Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Janiczak Dávid | Ózdiakért Egyesület | 6768 | 55,92% | |
| Dr. Csuzda Gábor | Fidesz – KDNP | 5017 | 41,46% | |
| Fidrus Péter | Független | 184 | 1,52% | |
| Szőcs Zoltán | Független | 133 | 1,10% | |
| Összesen | 12 102 | 100% | ||
- A képviselőtestület-választás eredménye[25]
| Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ózdiakért és Ózdért Egyesület | 8 | P | |||||||||||
| Fidesz – KDNP | 7 | ||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]Ózd város népességszámának változása 1900-tól:
A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:
 Népcsoportok[szerkesztés]A 2022-es népszámlálás során a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 5,7% református, 2,3% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 18,5% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).[27] Vallási összetétel[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]_2.jpg)
Városrészek[szerkesztés]
Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal. Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).[29] A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.
Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.
Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.
Kultúra[szerkesztés]Múzeumok[szerkesztés]Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót, amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. A hosszú évek során, a szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a gyűjtemény fokozatosan bővült a munkások életkörülményeit bemutató tárgyakkal, a város és annak körzetének kultúrtörténeti emlékeivel. 1994-től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet. 2007 július 1-től az Ózdi Művelődési Intézmények tagintézménye. Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark[30] Az egykori Kohászati Üzemek területén található a Digitális Erőmű, melyben megtekinthető az úgynevezett Digitális Kárpát-medence kiállítás is. Az erőmű gyakran helyszíne kiállításoknak, rendezvényeknek.[31] A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark otthonául szolgál a múlt- és korunk filmtörténeti kiállításához. Az épületben található a green box nevű fal, ami klip vagy filmforgatásra tökéletesen ideális választás lehet. A kiállítás legnagyobb és legkülönlegesebb eleme; egy T-34-es tank.  Az Intézmény fogad gyermek és ifjúsági csoportokat, vagy osztálykirándulások célpontjául is bevált már.[32] A szecessziós csarnoktér konzervált elemei a kortárs építészeti megoldásokkal izgalmas kontrasztot biztosítanak kiállítások, tárlatok megrendezésére. A pinceszinten megőrzésre került elektromos elosztók alkotta folyosók, valamint a csarnoktérből lejutó természetesen fénnyel bevilágított íves rámpa által behatárolt területek tökéletes helyszínéül szolgálnak képző- és iparművészeti vagy interaktív kiállításoknak. Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben[33] Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d’Excellence díjadó gálát. World Gold Winner-díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projekt – Ózd pályázata a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a Kultúrgyár Projekt – Ózd társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából.[34] Az olvasóegylet[szerkesztés] A településen 1884-ben alakult meg az Olvasó Egylet, amely hosszú évtizedeken keresztül biztosította a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési lehetőségeit. 1895-ben már működött a gyári fúvós zenekar, 1896-ban kezdte próbáit a színjátszó csoport, 1897-ben alakult meg a mai is működő dalárda. 1912-ben adták át a községben az első mozit. Az itt élőknek rendszeres és biztos kereseti lehetőséget nyújtott a gyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az Rt. a gyári tisztségviselőknek kaszinót épített, de a gyári munkásokról sem feledkezett meg. 1923-24-ben épült meg az Olvasó Egylet ma is impozáns háza, mely még ma is az akkori, megépített formájában áll. Az Olvasó Egylet Székházát – a Rimaművek költségén – ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én nyitották meg, ami igen jelentős eseménynek számított a település akkori életében. Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – 40 m széles, 63 m hosszú – és korszerű felszereltségével tűnt ki.  Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 80 méter széles, nézőtere eredetileg 840 személyes volt. Terveit a gyár műszaki igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschzalkó Béla építész, dr. Finály István főmérnök, Nahlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették.[35] A második világháború után a részvénytársaság a Vasas Szakszervezetnek adta át az épület tulajdonjogát és az ott lévő összes ingóvagyont. Az intézmény a Liszt Ferenc Művelődési Központ (LFMK) nevet kapta, s hamarosan pezsgő kulturális élet bontakozott ki az épületben. (A helyiek mind a mai napig Olvasó néven emlegetik a házat.) Tiszti Kaszinó[szerkesztés]   Az egykori táncterem – kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére, ünnepi összejövetelek lebonyolítására, s minden év tavaszán otthont ad az Ózdi Napok nyitóprogramjának, az ünnepi képviselő-testületi ülésnek. A felújított Kaszinóban talált otthonra a Zeneiskola is.[37] Az épület a helyi felsőoktatás egyik helyszíne, hiszen itt a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata előadásait vezénylik le, de korábban – ahogy följebb volt említve – itt volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar kihelyezett levelező tagozata 2007-2010 között. A vörös márvány talapzaton álló bronz szobrot Ózd város felszabadulási emlékműveként állították fel 1970. április 4-én. A talapzaton olvasható dátum a győzelem napjára, 1945. május 9-re utal. Alkotója Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész. Urban legend a szoborhoz: amikor áthelyezték a város területén a buszpályaudvart, a szobor az új állomás felé mutatott, így kitalálták, hogy a nőalak a tájékozódást segíti, utat mutat a megállóban várakozóknak. Vagy valami ilyesmi, nem egyszerű megfogalmazni értelmesen. Próbálták humorral feloldani az emlékmű eredeti jelentését, valahogy.[38] Az Október 23. teret a Gyár út, és a Munkás út veszi közbe, tehát részben forgalomtól elzárt terület, de a közeli fogászati klinika és a valamikori Ózdi Kohászati Üzemek közelsége miatt, parkolót alakítottak ki. Az 1990 es évek elején a gyár bezárása előtti időszakra jellemző volt hogy a munkások a téren tüntettek a gyári vezetés ellen, a nagyszámú leépítések miatt. Tulajdonképpen a tér északi oldala a valamikori gyár – ma már Ózdi Ipari Park – egyik bejáratával összekapcsolódik. Helyi média[szerkesztés]
Sportélete[szerkesztés]Egyesületek[szerkesztés]
Létesítmények[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]Felsőoktatás[szerkesztés]
Gimnáziumok[szerkesztés]
Szakközépiskolák, szakképzők[szerkesztés]
Ismert emberek[szerkesztés]
Kapcsolatok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
