Éber László
| Éber László | |
 | |
| Született | Ellenberger László 1871. június 11.[1] Pest |
| Elhunyt | 1935. március 29. (63 évesen)[2] Budakeszi |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1894) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Éber László témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Éber László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Éber László, születési és 1886-ig használt nevén Ellenberger László (Pest, 1871. június 11.[3] – Budakeszi, 1935. március 29.) művészettörténész, műfordító, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus és Éber Ernő (1874–1968) agrárpolitikus, gazdaságtörténész bátyja.
Életútja
[szerkesztés]Ellenberger Károly kereskedő és Sonnenberg Ilona fia. 1894-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen, 1895–1896-ban Lipcsében, 1896–1897-ben Franciaországban és Olaszországban képezte tovább magát. 1897-től a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárába került segédőri beosztásban. 1904-től a Műemlékek Országos Bizottságánál dolgozott előbb mint megbízott, 1906-tól pedig mint kinevezett előadó. Ezzel párhuzamosan 1900-tól 1919-ig az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában oktatott művészettörténetet, 1905-től 1912-ig pedig a Budapesti Tudományegyetemen az ókeresztény és középkori művészettörténet magántanára volt.
A Tanácsköztársaság alatt, 1919 áprilisa és augusztusa között a Magyar Királyi József Műegyetem nyilvános rendes tanári címmel elvállalta a művészettörténeti tanszék vezetését. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919 őszén minden hivatalától és tisztségétől megfosztották, majd nyugdíjazták. 1920 és 1935 között a budapesti Stadler Vaskereskedés Rt. igazgatójaként tevékenykedett. A budakeszi tüdőbeteg-szanatóriumban hunyt el.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Munkássága
[szerkesztés]Főleg a középkori európai és magyarországi művészeti emlékekkel foglalkozott. Jelentősek a középkori falfestményekről, valamint az Árpád-kori művészetről írt tanulmányai.
Társasági tagságai és elismerései
[szerkesztés]1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1919-es szerepvállalása miatt 1920-ban kizárták a testületből, és levelező tagságát csak posztumusz, 1989-ben állították vissza.
Főbb művei
[szerkesztés]- A festői ábrázolás az olasz és németalföldi festészetben. Budapest. 1894.
- Az iparművészet könyve I–III. Budapest. 1902–1912. (Társszerzőként)
- Donatello (1903)
- Giergl Kálmán gyűjteménye. (in: Magyar Iparművészet. Budapest 1907. 57-95. old.)
- Művészettörténeti olvasmányok. Budapest. 1909.
- Újonnan fölfedezett falfestmények Almakeréken. Akadémiai Értesítő 1914.
- A művészetek története. Budapest. 1926. (Barát Bélával és Felvinczi Takács Zoltánnal)
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Budapest. 1926.
- Klasszikus képtár. Budapest. 1928. (Társszerzőként)
Műfordításai
- Romain Rolland: Michelangelo
- Vincent van Gogh levelei
- Művészettörténeti olvasmányok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FV24?i=376&cat=292437, Éber László birth record, 2019. december 6.
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03615.htm, Éber László, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 752/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 406. o.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 288–289. o. ISBN 963-547-414-8
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
[szerkesztés]- Elek Artúr. „Éber László”. Nyugat (1935/5).
