Portál:Kolozsvár
 Isten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés  Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota. Új cikkekszerkesztés
2023. november 1. óta: Orbán László (egyetemi lelkész), Veress Elemér, Ottrok Ferenc, Kolozsvári metró, Kolozsvári református tanári lakások, Polcz Albert, Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club, Transylvania Open, Sász Hevra zsinagóga (Kolozsvár), Melka Vince, Múlt és Jelen, Székely Örs, Dózsa Miksáné, Jazz in the Park, Hajós János, Kovács István Sándor, Szenkovics Dezső, Georg Winkler, Makkai János (képzőművész), Sütő Nagy László, Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1991–), Béldi Ákos, Egri László (iparművész), Halmos Katalin, Mester József, Demjén Ágoston, Aranyműves-ház (Kolozsvár), Németek pallója, Gilovics-ház A hónap cikkeszerkesztés
A Kolozsvári Izraelita Koedukációs Gimnázium 1940 és 1944 között Kolozsváron működő zsidó felekezeti iskola volt. Zsidó iskola Kolozsváron a két világháború között csak 1920 és 1927 között működött, eleinte magyar nyelven, majd részben magyar, részben román nyelven, 1923-tól pedig csak román nyelven. 1927-ben az „irredentizmus” vádjával megszüntették. A második bécsi döntés után a magyarul való tanulást, amelyhez az erdélyi zsidóság nagy reményeket fűzött, megnehezítették az Észak-Erdélyre is kiterjesztett zsidótörvények. Antal Márk gyors és hathatós közbelépésére Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte a Kolozsvári Zsidó Fiúgimnázium és a Kolozsvári Zsidó Leánygimnázium megnyitását. A két iskola 1940. november 1-jén kezdte meg működését nyolc-nyolc osztállyal. A két gimnázium 1942-ben egyesült Kolozsvári Izraelita Koedukációs Gimnázium néven. Látnivalókszerkesztés
 A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély legkorábbi csarnoktemploma és második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll. A 14–15. században gótikus stílusban épült római katolikus templomot 1545 és 1556 között a lutheránusok, 1556 és 1566 között a reformátusok, 1566-tól 1716-ig közel kétévnyi megszakítással az unitáriusok használták; 1716-ban Habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a katolikus hívek. Ma a 2011-ben 14 940 főt számláló, a város lakosságának 4,6%-át kitevő római katolikus közösség plébániatemploma, amelyet a kolozsvári magyarság felekezeti hovatartozástól függetlenül magáénak érez, de a román nyelvű sajtó is a város szimbólumaként hivatkozik rá. A Guide Michelin szerint turisztikai szempontból a város legjelentősebb épületei közé tartozik; míg magát a várost csak egy csillaggal értékelték, a Szent Mihály-templom két csillagot kapott. Kelemen Lajos szerint „Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség”. Művészetében az észak-magyarországi stílus hatása ismerhető fel, de sok részletében az erdélyi helyi jegyek mutatkoznak, hatása kimutatható az erdélyi templomépítészetben. A háromhajós, hármas szentélyű templom építészeti-művészettörténeti különlegességei közé tartozik a nyugati homlokzat 15. századi gótikus, kettős főkapuja, a sekrestyeajtó 16. századi reneszánsz, díszesen faragott kőkerete és a kétorsós csigalépcső, úgynevezett királylépcső, amelyen ketten közlekedhetnek egyszerre úgy, hogy nem találkoznak egymással. Az 1858-ban felépült, neogótikus, 76 méteres (a kereszttel együtt 80 méteres) tornya a legmagasabb templomtorony a történelmi Erdély területén. A hónap képeszerkesztés
Híres kolozsváriakszerkesztés
 Melka Vince, cseh nyelven Čeněk Melka, hivatalos nevén Vincenc Melka (Nové Benátky, 1834. január 10. – Kolozsvár, 1911. szeptember 25.) cseh származású erdélyi magyar festő. 1863-tól élt Erdélyben, 1870 után végleg Kolozsváron telepedett le, ahol rajztanár is volt, és élete végéig ott is maradt. Korai munkáiban történelmi témákat dolgozott fel, Erdélybe érkezése után a néprajzi témáknak szentelte magát. Helyi típusokat – cigányokat, medvevadászokat, helyi piacokat stb. – festett az erdélyi Kárpátokban. Ezenkívül portrékat is festett. 2019 decemberében Kolozsváron Melka Vincének a helyi Szépművészeti Múzeumban őrzött festményeiből és rajzaiból nyílt kiállítás, amelyet egyéb forrásokból, elsősorban a nagyszebeni Alexandru Bârsan magángyűjteményéből származó kölcsönök egészítettek ki. Ezeket a festményeket több mint 100 éve nem állították ki, hatot restauráltak a kiállításra. Melka élete során csupán néhány csoportos kiállításon vett részt (1883, 1902, 1903). Egyetlen egyéni kiállítása, amelyen 160 festményt állítottak ki, három évvel halála után, 1914-ben került megrendezésre az Erdélyi Múzeum-Egyesület által. Miben segíthetsz:szerkesztés
További portálokszerkesztés
|
_-_img_01.jpg)