Ugrás a tartalomhoz

Gyöngyöspata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2024. január 3., 04:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (magyarul)
Gyöngyöspata
A Kisboldogasszony-templom
A Kisboldogasszony-templom
Gyöngyöspata címere
Gyöngyöspata címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásváros
PolgármesterHevér Lászlóné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3035
Körzethívószám37
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2253 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198[3] m
Terület60,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 47′ 22″47.813889°N 19.789444°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 47′ 22″47.813889°N 19.789444°E
Gyöngyöspata (Heves vármegye)
Gyöngyöspata
Gyöngyöspata
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöspata weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöspata témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyöngyöspata város Heves vármegye Gyöngyösi járásában. Magyarország egyik legkisebb városa.

Fekvése

Gyöngyöspata a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra, a 2402-es és a 2406-os utak találkozásánál fekszik.

Története

Az egykori gyöngyöspatai vár dombja
Gyöngyöspata - a vár légi felvételen

Ez a terület már a magyarok előtt is lakott volt. Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak itt fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. A településen a 10. században várat építettek (Pata vára).

Anonymus szerint:„…Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőiben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített.” Az ásatásokból kiderült, hogy a vár Gyöngyöspata felett emelkedett: őseink a fennsík peremén 4-5 méter széles árkot ástak, és annak belső oldalától két méterre agyagba ágyazott, kb. 400 méter kerületű kőfalat raktak. Erre szorosan egymás mellé fektetett vaskapcsokkal összefogott rönköket fektettek. A faépítményt agyaggal tiporták be, helyenként kürtőket is falaztak. A fát meggyújtották, s az vörös tömbökben kiégette a feldombolt agyagot. Így készítették el a 3-6 méteres sáncot.

Pata rokonságban állt a nagyfejedelem családjával. Új kapcsolat szövődött közöttük, amikor későbbi utóda Aba Sámuel 1010 körül feleségül vette Géza fejedelem lányát. A Sámuel idején épült a vár mellett, a Póctetőn 1010-ben a főesperességi templom, a Szent Péter-templom, ahonnan 40 település egyházi életét irányították.

1234-ben II. András király Sükkösd fia Demeter, királyi főétekfogónak ajándékozta, aki a Nekcseyek őse volt.

1299-ben Demeter unokái örökölték a birtokot, Sándor fia Demeter lett Gyöngyöspata gazdája. 1301-ben az Abák nagy része birtokát vesztette: Csák Mátéval és Aba Amadéval szövetkeztek Károly Róbert ellen, akiknek a rozgonyi csata megpecsételte a sorsát. Nekcsey Demeter megmaradt a király hűségén. Műveltsége, egyetemi tanulmányai alapján a királyi udvar körül csoportosuló fiatal nemesek, lovagok irányítójává vált. 1316-ban elnyerte a tárnokmesteri méltóságot, ő intézte a királyi pénzügyeket 1338-ig. Nevéhez kapcsolódik a firenzei mintára vert aranyforintot megteremtő pénzreform bevezetése. (A helyi általános iskola az ő nevét viseli.)

A 14. században Demeter tárnokmester unokái, Sándor és Miklós Pata kegyurai voltak, akik a birtokrészről lemondó Péter öccsüket 1300 márka arannyal, 10 vég különösen finom posztóval és 60 lóval kártalanították. A század végén Ilosvai Leusták és az Aba nembeli Kompolti István próbálta megszerezni a birtokot, de Zsigmond király Szécsényi Frank országbírónak és nejének, Kont Katalinnak adta zálogba 2000 aranyforintért.

Az 1010 körül épített, főesperességi Szent Péter-templom romjai, amely egykor negyven település egyházi központjául szolgált a vár közelében[4]
Az 1010 körül épített, főesperességi Szent Péter-templom romjai, amely egykor negyven település egyházi központjául szolgált a vár közelében[4]

1455-ben és 1460-ban Guthi Országh Mihály és Losonczy Albert kapta meg Szécsény Lászlótól 40 000 forintos zálogkölcsön fejében Gyöngyöst és környékét, így a patai birtokot is. A várat 1459-ben – más források szerint 1460-ban[5] – cseh husziták támadták, és szállták meg a cseh Giskra emberei, Zagyvafői Andriskó és Ulrik vezetésével, kb. 600 fő lovas és szekerező gyalogos sereggel. Héderváry László egri püspök a királyt hívta segítségül. Hunyadi Mátyás Rozgonyi Sebestyént küldte a husziták ellen. Hosszú alkudozás és a zsoldosok szétszéledése után maga Mátyás király vezetésével indult meg az ostrom. Végül a király serege első győztes csatáját itt vívta meg, július 18-án a csehek szabad elvonulás fejében feladták a várat. Mátyás király a sok és „súlyos kárt szenvedett” Patát mezővárosi rangra emelte, és mentesítette a kamarai adó alól. Kegyúri jogon káplánjának, Nenkei György egri kanonoknak adta a 100 aranydukátot jövedelmező patai főesperességet.

A 15. században Heves vármegye harmadik legnagyobb települése volt, Eger és Gyöngyös után.

A 16. század első felében Losonczy Albert fia, István, a temesvári hős volt a falu földesura, aki Országh Mihály fiának özvegyével az egész hatalmas birtokot megörökölte. Az ő halála után családja és az Országh örökösök pereskedtek Pata birtoklásáért, amíg 1567-ben Miksa király birtokába nem került, aki Guti Országh Borbála férjének, Török Ferenc dunántúli főkapitánynak adományozta. Ez azonban már csak névleges, hiszen 1554-ben a falu török kézre került, szultáni birtok lett, a budai pasa igazgatta. Ekkor a helyiek csekély gabonatermeléssel, állattartással és borászattal foglalkoztak. Lakossága ugyan megfogyatkozott, de a hódoltság utolsó évében (1685) is Heves fizetésképtelen falvai között a legnépesebb.

1669-ben Hamvay Ferenc alispáné lett, akinek birtoklása után gyakran cserélt gazdát az uradalom, de a várat többé nem építették fel.

Itt írták az 1886-ban megtalált Patai graduále néven ismert 16. századi kódexet, amely gregorián és magyar nyelvű énekeket tartalmaz.

Az 1965. évi feltárás során a felszín alatt megtalálták a kőből, az átégetett földből és fából épített vár keleti szakaszainak részeit, az egykori palánkvár megszenesedett gerendamaradványait, amelyeket ezután betemettek.

2013-ban a gyöngyöspatai képviselő-testület egyhangú szavazással új címert fogadott el.[forrás?]

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[6]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–2006: Molnár Károly (független)[7][8][9][10]
  • 2006–2010: Molnár József (független)[11]
  • 2010–2011: Tábi László (független)[12]
  • 2011–2014: Juhász János Oszkár (Jobbik)[13]
  • 2014–től: Hevér Lászlóné (Fidesz-KDNP)[1][14]

Gyöngyöspata 2006-ban megválasztott polgármestere, Molnár József 2010 tavaszán, az önkormányzati választás előtti időszakban hunyt el. Posztjának betöltésére – mivel halála április 1. és a rendes önkormányzati választás időpontja közötti időszakra esett – nem lehetett időközi polgármester-választást kitűzni, feladatait az önkormányzati ciklus hátralévő részére Paziczki László alpolgármester vette át.[15]

A településen 2011. július 17-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző év őszén megválasztott addigi polgármester, Tábi László áprilisban, a községben kialakult etnikai feszültségekre és egészségi állapotára hivatkozva lemondott posztjáról.[16][17] A nagy országos sajtóérdeklődés közepette lezajlott időközi választást – meglehetősen nagy számú, összesen hét jelölt közül – Juhász János Oszkár, a Jobbik jelöltje nyerte.[13]

A 2014-es önkormányzati választáson a hivatalban lévő településvezető mellett három kihívója is elindult, közülük a kormánypártok színeiben (Fidesz-KDNP jelöltként) induló Hevér Lászlóné 55,36 %-os eredményt ért el. (Juhász János Oszkár (Jobbik) 36,22 %-os, Dudás József (független) 5,72 %-os, Molnár László (független) pedig 2,7 %-os eredménnyel zárta a választást.

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2584
2533
2476
2377
2308
2321
2253
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87,8%-a magyar, 11,7%-a cigány, 0,4% német és 0,1% román nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 12,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,9%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,8% (15,9% nem nyilatkozott).[19]

Etnikai feszültségek a településen

2011 tavaszán a település országos hírnévre tett szert a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a helyi roma lakosság közt létrejött feszültségek miatt. A polgárőrök az egyre gyakoribbá váló bűncselekmények miatt kezdtek el járőrözni március 1-jén Gyöngyöspatán, azok elkövetésével a helyi cigàny lakosságot vádolva.[20] A két oldal közötti feszültség legalább 1-2 hónapig eltartott, ezalatt több verekedés is előfordult a két csoport között, valamint a magyar radikális jobboldal számos kisebb-nagyobb szervezete felbukkant a településen, beleértve a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjait is.

A Kisboldogasszony-templom közelebbről

A kialakult helyzetre és betegségére hivatkozva Tábi László, Gyöngyöspata polgármestere áprilisban lemondott tisztségéről.[16] Az időközi önkormányzati választásokat 2011. július 17-re tűzték ki. Nyolc jelöltet jegyeztek be a határidő lejártáig, de közülük csak egy volt pártjelölt, Juhász Oszkár a Jobbik színeiben. A tisztségért egy másik radikális személyiség Eszes Tamás, a Véderő vezetője is versenybe szállt. Július 16-án ifj. Farkas János, a cigány vajda fia váratlanul visszalépett Matalik Ferencné javára, akit kívülről a kormánypártok is támogattak,[21] így csak 7 emberre lehetett szavazni. A választást a Jobbik jelöltje, Juhász Oszkár nyerte 433 szavazattal, az összes leadott érvényes voks 33,8%-át szerezve meg.[22] Matalik Ferencné 333 szavazatot (26%) gyűjtve a második lett.[23]

Neves személyek

  • Itt hunyt el 1943-ban Teschler Béla plébános.
  • Itt született Patai József (héberül: יוסף פטאי, születési nevén Klein József, írói álneve: Secundus 1882-ben zsidó származású magyar író, költő, műfordító, folklorista.

Nevezetességei

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. ↑ a b Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gyöngyöspata, Hungary (angol nyelven) (html). Global Gazetteer. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  4. ↑ Gyöngyöspata, esperesi templom. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Gyöngyöspata honlapja
  6. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám 64033. oldal, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  7. ↑ Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. ↑ Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. ↑ Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  13. ↑ a b Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  14. ↑ Gyöngyöspata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  15. ↑ J. M.: Elhunyt a polgármester, de nincs időközi választás. Heol.hu, 2010. május 3. [2020. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  16. ↑ a b Index: Lemondott Gyöngyöspata polgármestere (magyar nyelven) (html), 2011. április 19. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  17. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  18. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven) (html). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2011. július 18.)[halott link]
  19. ↑ Gyöngyöspata Helységnévtár
  20. ↑ [origo]: Járőröznek a Jobbik által szervezett helyiek Gyöngyöspatán (magyar nyelven) (html), 2011. március 4. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  21. ↑ [origo]: Visszalépett a cigány kisebbségi jelölt Gyöngyöspatán (magyar nyelven) (html), 2011. július 17. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  22. ↑ Népszabadság Online: Gyöngyöspata választott: Hiába volt a fideszes nyomás? (magyar nyelven) (html), 2011. július 18. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  23. ↑ Választási eredmények (magyar nyelven) (html). Gyöngyöspata Önkormányzata, 2011. július 17. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  24. ↑ Gyöngyöspata, esperesi templomrom. turautak.com. (Hozzáférés: 2020. február 4.)

Források

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns) (Egyetemi nyomda, Budapest, 1938)
  • Haraszti Gábor (szerk.): Gyöngyöspata: Plébániatemplom (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 156, 2008) 7. kiadás. ISBN 963-555-236-X

További információk

  • Gyöngyöspata honlapja
  • Gyöngyöspata a Falvak.hu-n
  • Gyöngyöspata az utazom.com honlapján
  • Gyöngyöspata földrajzi nevei; Hevesmegyei Ny., Eger, 1966
  • Fülöp Lajos: A születés, házasság és halál szokásai Gyöngyöspatán; Mátra Múzeum, Gyöngyös, 1969
  • Bodnár László: Három falu, egy tsz a Mátraalján; Mezőgazdasági, Bp., 1985
  • Patai József: A középső kapu. Egy kis gyermek és egy nagy könyv élete; jegyz. Jólesz László; Múlt és Jövő, New York–Bp.–Jeruzsálem, 1997
  • Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából. A Gyöngyöspatán 1999. november 9-én megtartott tájkonferencia anyaga; szerk. Cs. Schwalm Edit; Heves Megyei Honismereti Egyesület, Eger, 1999 (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében)
  • Horváth László: Gyöngyöspata; szerk. Bán Péter; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Gyöngyöspatai népmesék; gyűjt., szerk., előszó, jegyz. Fülöp Lajos; Pallas, Gyöngyös, 2003
  • Jankovics Marcell: "Jessze szent gyökere lett erős fává". Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél; Napkút, Bp., 2009 (Káva téka)
  • Gyöngyöspata 2011. A magyarországi szélsőjobboldal laboratóriuma. A politikai mozgósítás és az interetnikus konfliktus elemzése és tanulságai; Ökopolisz Alapítvány, Bp., 2012
  • A Gyöngyöspatai Havas kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBN20050) Natura 2000 fenntartási terve. Végleges változat; szerk. Gallai Zsófia; Körtáj Tervező Iroda Kft., Pilisszentlászló, 2016
Szurdokpüspöki Mátraverebély Galyatető
Szűcsi

Észak
Nyugat  Gyöngyöspata  Kelet
Dél

Gyöngyöstarján
Ecséd Hort Nagyréde
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyöspata&oldid=26749490”