Budapest II. kerülete
Budapest II. kerülete a budai oldalon található. Területe 36,34 km², ebből a belterület 22,64 km²-t, a külterület pedig 13,70 km²-t tesz ki. Lakossága 2021-ben 86 700 fő volt, amivel a főváros 8. legnépesebb kerülete.[4]
Fekvése
Buda északi részén terül el, északon és északkeleten a III. kerület, keleten a Duna folyam, azáltal a XIII. kerület és az V. kerület, délen az I. kerület és a XII. kerület határolja, míg nyugaton szomszédai Budakeszi, Nagykovácsi és Remeteszőlős, északnyugaton pedig Solymár. A II. kerület hegyes-dombos területen fekszik, egyedülálló módon közel a belvároshoz, így könnyen az ország egyik legelőkelőbb lakóövezetévé nőtte ki magát. Itt található többek között a Rózsadomb, Pasarét, Törökvész, Vérhalom vagy Kurucles. A kerület két jól elkülöníthető részből áll. Az északi (II/A kerület) és a déli rész között a Hűvösvölgy képez szűk átjárót. A Budai Tájvédelmi Körzet jelentős hányadát foglalja el, ahol szigorúan védett erdők, hegyek, növények találhatóak. Számos jelentős hegycsúcs található a kerületben, mint a Nagy-Hárs-hegy (454 m), Vihar-hegy (453 m), Felső-Kecske-hegy (443 m) vagy a Látó-hegy (376 m).
A kerület ütőeréül a Szilágyi Erzsébet fasor - Hűvösvölgyi út - Hidegkúti út útvonal, a Budakeszi út, illetve a Margit körút, Bem rakpart, Árpád fejedelem útja szolgál. A forgalmasabb utcák közé tartozik a Törökvész út, Bimbó út, Kapy út, Felső Zöldmáli út, Szépvölgyi út, Fillér utca, Pasaréti út, Pusztaszeri út, Gábor Áron utca, Kuruclesi út, Máriaremetei út, Nagykovácsi út, Ördögárok út. Tömegközlekedéssel a kerület minden pontja könnyen elérhető. A legnagyobb csomópontok a Széll Kálmán tér, ahol a 2-es metró és a 4-es, valamint a 6-os villamos is elérhető, illetve a II/A kerületet kiszolgáló hűvösvölgyi busz-, és villamos-végállomás. A kerület legfontosabb közlekedési eszköze a 61-es villamos Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között.
Jelképek
A kerület hivatalos jelképe a II. kerület címere, amely zöld alapon három ezüst és aranyszínű bükkfát, valamint három görög keresztet ábrázol, szimbolizálva a terület zöldövezeti jellegét, valamint az itt található számos apró városrész sokszínűségét. A címert Péri József készítette 2000-ben. A II. kerület zászlaján szintén az arany és a zöld szín dominál, bal felső sarkában a címer helyezkedik el.[5][6]
Földrajz
Történelem
Római kor
A régészeti leletek tanulsága szerint a terület már a római korban is lakott volt. Az 1. század közepétől kezdődően a térség meghódítása során a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre. Ezek közül egész Kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Az első legionárius osztag, amely itt állomásozott, az ala I Hispanorum elnevezésű egység volt, ezt a következő évtizedekre az ala I Hispanorum Auriana váltotta le. Miután északabbra felépült Aquincum, az erődítmény elsősorban a település déli oldalának védelmét szolgálta. A 2. század elején megszűnt a katonai funkció és egy kisebb polgári település épült fel itt, amelyet végül a 4. század második felében hagytak el. A régészeti helyszín feltárásakor több mint 1030 terra sigillatát találtak.[7] Kicsivel arrébb Szemlőhegyen az aquincumi katonaváros előkelőségei építették fel villáikat a 3. század második felében. Innen egy jelentős múmia sír került elő.[8]
Középkor
A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában is lakott volt, ezt bizonyítja egy, a kuruclesi dűlőn feltárt korabeli sírt.[9] A közékorban számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el a mai második kerület területén. Ezek egyike a Nyék nevű falu volt, itt épült fel a nyéki vadászkastély, amely valószínűleg Zsigmond uralkodása idején volt először a királyi vadászatok fő helyszíne. Mária királynő, a Jagelló-házi uralkodók, majd pedig Mátyás király is rendszeresen használták a palotakomplexumot,[10] és az 1480-as években itt élt a király anyja, Szilágyi Erzsébet is.[11]
Hidegkúton királyi trombitások kaptak földeket, az 1212-ben alapított Gercsében pedig vagyontalan paraszt-nemesek éltek. A román stílusú gercsei templom a 12. században épült föl a településen.[12] A mai kerület dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz (másik nevén Budafelhévíz), amely a Császár és a Lukács fürdő melegvízű forrásairól kapta nevét. A település a 15. század végén mezővárosi rangot kapott, majd idővel egyre jobban egybeépült Budával. Itt tartották a város legfontosabb vásárait is, a környező dombokon pedig szőlőt termesztettek. Idővel Felhévíz két negyede, Szentpéter külváros és Szentjakabfalva önálló településsé váltak.[13] A II. kerület történelmi örökségének fontos részét képezik a Szent Lőrinc monostor romjai is, a kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek és 1381-től itt őrizték a rend névadójának, Remete Szent Pálnak csontjait is. 1526-ban egy fosztogató török csapat felgyújtotta monostort és az épülettel együtt megsemmisült annak értékes könyvtára is.[14]
A török kortól Budapest egyesítéséig
Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések (Nyék, Gercse, Hidegkút, Felhévíz) az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A török kultúrának és építészetnek számos emléke maradt fönn a II. kerületben, a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje egy harcos muszlim szerzetesnek állít emléket,[15] a Császár fürdőt és a Király fürdőt pedig Szokollu Musztafa budai pasa irányítása alatt építették meg.[16] A kerület mai területére is átnyúlt Buda egyik vegyesen balkáni, cigány, zsidó és magyar népességű külvárosa, a kettős fallal körülvett Varos.
A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén. Legészakabbra az Óbudával határos Újlak (németül:Neuftstit) jött létre az elpusztult Felhévíz helyén, itt katolikus német telepesek telepedtek le.[17] Az eleinte falusias jellegű Országút (németül: Landstrasse) városrész is ekkor alakult ki, lakói a Bécsbe vezető országútról nevezték el a településrészt és többnyire kereskedők voltak. Itt épült fel 1734-ben az ágoston rendi szerzetesek kolostora és a Budapest Országúti Szent István első vértanú templom, 1785 óta pedig ferencesek élnek itt.[18] A budai várhoz közeli Dunaparton kialakult a Víziváros, ami szintén egy soknemzetiségű településrész volt, a horvátok külön negyeddel rendelkeztek Horvátváros néven. A Vízivárosban a kapucinusok építettek kolostort és templomot 1687 és 1716 között.[19] 1761-ben készült el a ma is álló Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom.[20]
Az 1838-as dunai árvíz súlyosan érintette a városrészeket. A 19. század végén a város gyors növekedésnek indult és azzal párhuzamosan, hogy a dombokon zajló szőlőtermesztést az 1880-90-es években megsemmisítette a filoxéria járvány,[21] megkezdődött a villák kiépülése a Rózsadombon, a Dunaparti rész pedig bérházakkal épült be. 1873 november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület, mint adminisztratív egység.
Modern történelem
A második világháborúban Budapest ostroma során komoly harcok zajlottak le a kerületben. A szovjetek 1944. december 24-én nyomultak be a területre és január 30-án érték el a Margit körutat. A második kerületben zajlott le 1945. február 11-én a tragikus kimenetelű kitörés, amelynek során a német és magyar katonák Hűvösvölgyet próbálták elérni, hogy elmeneküljenek a szovjet ostromgyűrűből. Az összecsapások tömegek halálát okozták és hatalmas károkat okoztak az épületállományban.[22]
1950. január 1-én a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Pesthidegkutat,[23] és több helyen is átrajzolták a kerület határait. A Víziváros déli részét az I. kerülethez csatolták ezzel szemben északon jelentősen megnövelték a II. kerület területét, Újlak egy része, Szemlőhegy és Pálvölgy is a kerület részévé vált.
Az 1956-os forradalom során több fontos esemény is lejátszódott a kerületben, a Bem térről indult a lengyelek melletti szolidaritási tüntetésként kezdődő október 23-i tiltakozási hullám és később a szovjet invázió során itt zajlottak le a Széna téri harcok is.[24]
A 21. század elején lezajlott a belvárosban található barnamezős ipari területek átalakítása, a Ganz Villamossági Művek telepei új funkciót kaptak, a Vízivárosban az Öntödei Múzeum,[25] a Millenárison pedig egy park jött létre a rozsdaövezet helyén.[26][27]
-
A középkori nyéki vadászkastély romjainak képe a levegőből
-
Budapest térképe 1908-ban. Látszik, hogy a II.kerület területe ekkor még jóval keskenyebb volt
-
A forradalmárok vagonokból épített barikádja az 1956-os Széna téri harcok során
-
A rekultivált Millenáris Park
Politika és közigazgatás
Polgármesterei
Polgármester | Megjegyzés | ||
---|---|---|---|
1990–1994 | Póta Gyula | SZDSZ[28] | |
1994–1998 | SZDSZ-MSZP[29] | ||
1998–2002 | Bencze B. György | Fidesz-MDF[30] | |
2002–2006 | Horváth Csaba | MSZP-SZDSZ[31] | |
2006–2010 | Láng Zsolt | Fidesz-KDNP[32] | |
2010–2014 | Fidesz-KDNP[33] | ||
2014–2019 | Fidesz-KDNP[34] | ||
2019-től | Örsi Gergely | Momentum–DK–MSZP–PM–LMP[2] |
Képviselő-testület
A képviselő-testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után:
Párt | Mandátumok | Jelenlegi képviselő-testület | Források | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Momentum–DK–MSZP–PM–LMP–MMM
(Szövetség a II. Kerületért – Kerületünk az Otthonunk)[35] |
12 | P | [36] | ||||||||||||
Fidesz–KDNP | 8 | ||||||||||||||
MKKP | 1 |
Népesség
Lakosságszám | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 21 693 | — |
1880 | 24 471 | 1,20% |
1890 | 30 527 | 2,21% |
1900 | 40 738 | 2,89% |
1910 | 41 530 | 0,19% |
1920 | 49 698 | 1,80% |
1930 | 57 472 | 1,45% |
1941 | 72 659 | 2,13% |
1949 | 79 474 | 1,12% |
1960 | 94 722 | 1,60% |
1970 | 102 985 | 0,84% |
1980 | 107 292 | 0,41% |
1990 | 102 665 | −0,44% |
2001 | 92 520 | −0,95% |
2011 | 87 744 | −0,53% |
2022 | 87 029 | −0,07% |
A 2011-es népszámlálás alapján a kerületnek 87 744 lakosa volt. A lakosságszám az 1980-as népszámláláson érte el a csúcsot, 107 292 főt, azóta folyamatosan csökken. 2011-ben a népsűrűség 2 415 fő/km² volt.
A 65 év felettiek aránya különösen magas, ők alkotják a kerület a lakosságának 24,3%-át (az országos átlag 16,9%). A kerületben a várható élettartam az egyik legmagasabb érték az országban. 2012-ben a II. kerületi férfiak várható élettartam 79 év (az országos átlag 71 év), a nőké 83 év (az országos átlag 78 év) volt.[39]
A lakosság 6,1%-a külföldi állampolgár.
Népcsoportok
Jelentős nemzetiségi csoportok[40] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2011) |
Németország | 2 307 |
Oroszország | 477 |
Románia | 254 |
Szerbia | 179 |
Lengyelország | 179 |
2001-ben a kerület lakossága 92 520 fő volt, 84 194 fő (96,09%) magyar, 1 934 fő (2,21%) német, 151 fő (0,17%) cigány, 141 fő (0,16%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[41]
2011-ben a kerület lakossága 87 744 fő volt, 71 648 fő (88,85%) magyar, 2 307 fő (2,86%) német, 477 fő (0,60%) orosz, 259 fő (0,32%) cigány, 254 fő (0,31%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[42]
Gazdaság
II. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[43]
Rangsor | Vállalat | Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021 |
Alkalmazottak | Főtevékenység |
---|---|---|---|---|
1 | CIB Bank Zrt. | 106,3 | - | Egyéb monetáris közvetítés |
2 | New Land Media Kft. | 80,3 | 60 |
Médiareklám |
3 | TDE ITS Kft. | 78,1 | 133 |
Kőolaj -feldolgozás |
4 | DUNASTYR Zrt. | 65,1 | 111 |
Műanyag-alapanyag gyártása |
5 | Raw Development Kft. | 59,8 | 62 |
Épületépítési projekt szervezése |
6 | Lakocsa Koncessziós Kft. | 54,3 | - | Földgázkitermelés |
7 | Versalis International SA Magyarországi Fióktelepe | 51 | 22 |
Vegyi áru nagykereskedelem |
8 | ESSITY HUNGARY Kft. | 46 | 44 |
Egyéb háztartási cikk nagykereskedelem |
9 | AKA Zrt. | 41,8 | 13 |
Út, autópálya építése |
10 | B.Braun Medical Kft. | 38,6 | 1 861 |
Egyéb műanyag termék gyártása |
11 | Salzgitter Mannesmann Acélkereskedelmi Kft. | 35 | 34 |
Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelem |
12 | Nemzeti Mobilfizetési Zrt. | 31,4 | 60 |
Elektronikus és mobilfizetési rendszerek kiépítése |
13 | L'OREAL Magyarország Kft. | 24,1 | 131 |
Kozmetikai és szépségápolás nagykereskedelem |
14 | Lounge Event Kft. | 23,5 | 43 |
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
15 | O&GD Central Kft. | 21,2 | - | Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás |
16 | MITRA Informatikai Zrt. | 20,9 | - | Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás |
17 | LAKÓGÉP Kft. | 20,1 | 34 |
Lakó- és nem lakó épület építése |
18 | VTG Rail Logistics Hungaria Kft. | 19,3 | 18 |
Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás |
19 | LOUNGE DESIGN Kft. | 19,3 | 74 |
Nyomdai előkészítő tevékenység |
20 | BUDACONSUM Kft. | 17 | 434 |
Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem |
Közlekedés
Metró- és HÉV-állomások a kerületben
Vonal | Állomás neve | Megnyitás időpontja | Átszállási kapcsolatok |
---|---|---|---|
Széll Kálmán tér | 1972. december 22. | 4, 6, 17, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61 5, 16, 16A, 21, 21A, 22, 22A, 39, 91, 102, 116, 128, 129, 139, 140, 140A, 149, 155, 156, 221, 222 916, 922, 922B, 956, 960, 990 781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795 | |
Margit híd, budai hídfő | (Jelenlegi:) 1972. december 23. |
4, 6, 17, 19 9, 26, 91, 191, 226 923, 931, 934, 960 | |
Szépvölgyi út | 1971 | 9, 29, 65, 65A, 111, 165 923, 934, 960 |
Kultúra
Kulturális intézmények
A II. kerületben található Budapest egyik legnagyobb nyilvános könyvtára, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, amely 1897 óta nyilvános intézményként működik, és 2012 óta minden magyar állampolgár számára lehetővé teszi a kölcsönzést gyűjteményéből.
Oktatás
A kerületben 11 általános iskola, 2 zeneiskola, 10 óvoda és 6 gimnázium [44] működik állami finanszírozással. A speciális lakossági igények miatt jellemzően magasabb a magán és nemzetközi iskolák aránya. Korábban itt működött az International Business School (IBS) is.
- Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola
- Újlaki Általános Iskola
- Móricz Zsigmond Gimnázium Archiválva 2019. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Törökvész úti Általános Iskola
- Pitypang utcai Általános Iskola
- Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
- II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Archiválva 2019. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon
- Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
- Járdányi Pál Zeneiskola
- Áldás Utcai Általános Iskola
- Fillér Utcai Általános Iskola
- Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Kerületi média
- Kerületi újság: Budai Polgár
- Kerületi blog: EgyPár – Második kerületi blog
Lakók és ingatlanpiac
A II. kerület közterületei büszkélkedhetnek a legmagasabb értékövezeti átlaggal [45] Magyarországon (~9). A terület jóformán teljesen beépített, így az üres telkek igen magas árat ütnek meg.[forrás?]. A II/A kerületben viszont az egy fokkal alacsonyabb beépítettség miatt még találhatók alacsonyabb tartományban. A Rózsadomb villái mára közhelyszerűek, de a magas presztízsű rezidenciákon kívül nagy számú zöldövezeti, kertes társasházi lakás található a kerületben. A Hűvösvölgy utáni része (II/A) sokkal inkább amerikai-típusú, újonnan beépült előkelő kertvárosi övezet. Ide tartoznak Adyliget, Máriaremete, Remetekertváros, Budaliget és Pesthidegkút.
A II. kerületet főleg az 1990–2000-es években idetelepült felső- és felső-középosztálybeliek lakják, illetve az idősödő helybeli népesség. Jelentős külföldi népesség él a kerületben, és hasonlóan a XII. kerülethez, számos nagykövetség és konzulátus található a régi villákban.
Egészségügy
A kerületben nincs nagy kórház, lakói jellemzően a XII. kerület közeli intézményeit látogatják. Ide tartozott a 2007-ben bezárt lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet is. A kerületben működik a Pesthidegkúti Rendelőintézet, a Ferenc Kórház, a Budagyöngye Kórház, a Budai Gyermekkórház, az ORFI Klinika és számos magánklinika; kiemelkedőek a szájsebészeti és plasztikai sebészeti magánintézmények. 2010. március 26-a óta működik Pesthidegkúton az Országos Mentőszolgálat mentőállomása.
Vásárlási és szórakozási lehetőségek
A kerületben számos bevásárló és szórakoztató központ található (Budagyöngye, Rózsakert, Rózsadomb Center, Stop Shop, Széphalom). Közülük is kiemelkedik a Széll Kálmán tér közelében lévő Mammut1–Mammut2-komplexum, amely Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja.
A Rózsadomb lábánál, a Széll Kálmán térhez közel található a Millenáris Park, amely Budapesten egyedülálló kulturális-kiállító-szórakoztató központ számos csarnokkal és egy hatalmas parkkal.
Kerületi nevezetességek
- Országúti ferences templom
- Gül Baba türbéje
- Öntödei Múzeum
- Millenáris Park
- Császár-Komjádi Béla Sportuszoda
- Szent Lukács gyógyfürdő
- Mechwart liget
- Szemlő-hegyi-barlang
- Pál-völgyi-barlangrendszer
- Mihályfi Ernő kertje
- Ferenc-hegy
- Balogh Ádám szikla
- Pasaréti tér templom, rendház és buszvégállomás épületegyüttese
- Napraforgó utcai kislakásos mintatelep
- Apáthy-szikla
- Hármashatár-hegy
- Budai Tájvédelmi Körzet
- Külker park
- Hármashatárhegyi repülőtér
- Máriaremetei kegytemplom
- Magyar Űrkutatási Iroda
- Ördög-árok
- Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep
Testvérvárosai
- Mosbach, Németország[46]
- Varsó Żoliborz kerülete, Lengyelország[46]
- Finike, Törökország[46]
- Besiktas, Törökország[46]
Képgaléria
-
Zsinagóga
-
Máriaremetei templom
-
Ferences rendház, Pasaréti tér
-
Az önkormányzat légifotója
Jegyzetek
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149. számú határozat
- ↑ a b Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Budapest lakossága kerületenként 2022: Hány főből áll Budapest lakossága? (magyar nyelven). Pénzcentrum. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
- ↑ Kerületünkről (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (IV. 29.) rendelete - 1.oldal - Önkormányzati rendelettár (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
- ↑ Gabler Dénes: Terra sigillaták Aquincum legkorábbi táborából és annak helyén emelt későbbi római épületekből. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
- ↑ Póczy Klára: A pannóniai késő császárkori múmiatemetkezések néhány tanulsága. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
- ↑ Dr. Némethy Károly: Tanulmányok Budapest Múltjából 4 pp. 33. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
- ↑ Vadászház a buda-nyéki lankákon. budaipolgar.hu, 2018. augusztus 27. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? - Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
- ↑ Gercse, a körbezárt falu. www.budaipolgar.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Szent Lőrinc monostor, Budaszentlőrinc ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (magyar nyelven). A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Papp Adrienn: A Gül baba-türbe a régész szemével. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ A parttól a hegycsúcsig. www.budaipolgar.hu, 2021. június 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Templom | Országúti Ferencesek. orszagutiferencesek.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Budavar » Víziváros (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Felsővízivárosi Szent Anna plébánia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Csaba, Katona: A budapesti szőlőtermelés rövid története (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2016. október 29. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Budapest ostromának kezdete és vége. www.budaipolgar.hu, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Pesthidegkútról évszámokban | Hidegkúti Históriák. www.hidegkutihistoria.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Eörsi László: SZÉNA TÉR, 1956. (Hozzáférés: 2023. március 12.)
- ↑ A legkisebb múzeumok nyomában – az Öntödei Múzeum (magyar nyelven). welovebudapest.com. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ A Millenáris története – Millenáris (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Helytörténet (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Budapest II. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Őrsi Gergely polgármester (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 5. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ BUDAPEST II.ker. települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01
- ↑ http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/3/load01_7_0-2.html
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf
- ↑ Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [1]
- ↑ https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
- ↑ Közoktatási Információs Iroda Közoktatási Információs Iroda]
- ↑ Budapest Portál. [2005. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
- ↑ a b c d Testvérvárosaink | Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
Források
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- A II. kerület irányítószámai
- EgyPár - Második kerületi blog
- Budai Polgár
- Királyi villák a II. kerületben - cikk
- A Vízivárosban 1861. augusztus 19-én pusztított hatalmas tűzvész nyomában 1864 áprilisában alapított tűzoltó egylet 2010-ben alakult újjá Rózsadomb Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület néven, illetve 2008-ban Készenléti Szolgálatok Pesthidegkúti Egyesülete néven.