Ugrás a tartalomhoz

Hősök tere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 29., 12:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Hősök tere)
A „Hősök tere” lehetséges további jelentéseiről lásd: Hősök tere (egyértelműsítő lap).
Hősök tere
Világörökség
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
Adatok
OrszágMagyarország
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve2002
Elhelyezkedése
Hősök tere (Budapest)
Hősök tere
Hősök tere
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 40″47.515000°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 40″47.515000°N 19.077778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök tere témájú médiaállományokat.

A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a világörökség része.

Fekvése

Az Andrássy út tengelyében, a Városliget nyugati oldalánál fekszik. Az Andrássy út a belvárossal köti össze Terézvárost átszelve.

Határai: Millenniumi emlékmű, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Dózsa György út 37. és 39.

Közvetlen a tér alatt fut az M1-es metróvonal, aminek a Hősök tere állomása a tér nyugati felében található.

Története

A Gloriette

A mai emlékmű helyén állt a Gloriette (1890-es évek)

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt. A hévizes kutat Zsigmondy Vilmos kezdte fúrni. A fúrás helyét a mai Hősök terén lévő, az Árpád fejedelem lovas szobra előtti területen jelölték ki. „A munkához szükséges fúrház, gép és kazán felállítása után, melyet az akna mélyítése és iránycső beépítése követett, a tulajdonképpeni fúrás 1868. november 15-én kezdődött."[1] Végül 1877. június 4-én talált rá a 74 fokos hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek. 1884-ben lebontották és helyette megint csak Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról lépcső vezetett fel.

A kutat ma a Hősök emlékköve mögötti fémlap rejti, rajta a felirat „E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21‑én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését.”[2] Az 1880-as évek elején jött létre a fürdő. A mai fürdő épületét 1913. június 16-án adták át és az egyszerű Artézi-fürdőről Széchenyi fürdőre nevezték át.[3] A fürdő második kútját 1936-ban fúrták Pávai-Vajna Ferenc vezetésével. Ekkor az 1240 méter mély kútból Európa legmelegebb, 77 °C hőmérsékleteű hévízforrása tört fel.[4]

Millennium

Bővebben: Millenniumi emlékmű

1895-ben megszületett a döntés, hogy a Széchenyi-hegyre felköltöztetett Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy Nemzeti pantheont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 magyar uralkodó szobra állt az emlékműben.

A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egész építményt vörös drapériával takarták le, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár ún. proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.

A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte, azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, amikor elhelyezték a téren a Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.[5]

Hősök tere

A Hősök tere 1925-ben

A teret 1932-ben nevezték el „Hősök terének”. Ekkor még virágágyások díszítették. 1937-ben kövezték le a 34. Eucharisztikus világkongresszus (1938) miatt.

A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt.

A Világifjúsági és diáktalálkozó 1949-ben

A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen a korabeli politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt.[6] Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrait cserélték le: I. Ferdinánd helyett Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki. A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra szállították. 2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, 2011-ben Gödöllőre, a kastély kertjébe szállították a Barokk év miatt. 2006-ban Ferenc József, III. Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.[7]

A Hősök tere gyakori helyszíne a tömegrendezvényeknek, tüntetéseknek és a politikai nagygyűléseknek.
1989. június 16-án itt zajlott Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. 1991. augusztus 20-án Szent II. János Pál pápa szentmisét pontifikált a téren, amelyen kb. 200 000 ember vett részt. 2008 óta itt tartják évente a Nemzeti Vágtát. 2021. szeptemberében ismét Magyarország adott otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, amelynek egyik fő helyszíne a Hősök tere volt. A szeptember 12-én tartott zárómisét Ferenc pápa celebrálta.

Látnivalók

Légi fotó a térről
A Szépművészeti Múzeum
A Műcsarnok

A téren látható szobrok:

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ban épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).

A szobrok

  • Munka és Jólét szobra
    Munka és Jólét szobra
  • Háború szobra
    Háború szobra
  • A hét vezér szobrai
    A hét vezér szobrai
  • Béke szobra
    Béke szobra
  • Tudás és Dicsőség szobra
    Tudás és Dicsőség szobra

Jegyzetek

  1. ↑ Juhász Réka: Kalandos kútfúrás a Hősök terén. epiteszforum.hu, 2016. december 29. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  2. ↑ Budapesti fürdők - a Széchenyi fürdő. bparchiv.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  3. ↑ Régi idők vizein. lechnerkozpont.hu. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  4. ↑ Épület - Budapest - A Szent István Forrás épülete. archivum.mtva.hu. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 7.)
  6. ↑ A Habsburgok visszatértek Budapestre
  7. ↑ Magyar Hősök tere

Források

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hősök_tere&oldid=25318076”