Ázsia

Ázsia
Népességi adatok
Népesség	kb. 4,65–4,7 milliárd fő
Népsűrűség	150 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	44 579 000 km²
Országok	48 (bővebben itt)
Függő területek	4

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,5 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. Az emberi népesség mintegy 60%-a itt él.

Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Ázsia műholdas képe

Elhelyezkedése

Északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes-óceán és melléktengerei, délkeleten Ausztrália és Óceánia, délen az Indiai-óceán, délnyugaton a Vörös-tenger, a Szuezi-csatorna és a Földközi-tenger, nyugaton a Fekete-tenger, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Urál folyó, és az Urál hegység Amerikától pedig a Bering-szoros határolja.

A hatalmas kontinensnek két vitatott hovatartozású területe is van. Az egyik Európa, amelytől „mesterséges” határ (a viszonylag jelentéktelen Urál hegység és Urál folyó) választja el, és ezért sokan a két földrészt Eurázsia néven egyetlen kontinensnek tartják. A másik terület az Arab-félsziget, amely szerkezetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve inkább Afrikához tartozik.

Ázsia partvidéke nagyon tagolt. Déli részét nagy félszigetek alkotják: Kis-Ázsia, az Arab-félsziget, a Hindusztáni-félsziget és Indokína. Hátsó-India keskeny nyúlványa a Maláj-félsziget. Ázsia keleti partvidékén terül el Kamcsatka és a Koreai-félsziget. A legjelentősebb ázsiai szigetek és szigetcsoportok a következők (északnyugatról, az óramutató járása szerint): Novaja Zemlja, Szevernaja Zemlja, Új-szibériai szigetek, Vrangel-sziget, Szahalin, a Kuril-szigetek, a Szunda-szigetek.

Történelme

A kontinens népei rendkívül kevertek, mongolid (kínai, koreai, japán, vietnámi, burmai, maláj stb.), europid (indiai, iráni, kaukázusi, orosz stb.), valamint ausztralid típusú emberek élnek itt. A különféle ázsiai népek kultúrája és gazdasági-technikai fejlettsége a történelem során mindig igen különböző volt.

Eurázsia nagy kiterjedése miatt a különböző részein élő nemzetek sokáig nem sokat tudtak egymásról. Az Ázsia távoli részei közötti felfedezőutak már az i. e. 6. században elkezdődtek I. Dareiosz perzsa király parancsára, amikor is a perzsák az Indus torkolatát derítették fel. Az európaiak az ókorban csak Délnyugat-Ázsia egyes részeit ismerték (a görög és római hódítások révén).

Ázsia a nagy földrajzi felfedezések korában

Az európaiak Ázsia keleti és belső területeivel csak a 13. századtól ismerkedtek meg. Marco Polo velencei utazó kereskedő 1271-ben szárazföldi úton elindult Kínába. Kis-Ázsián, a Kaukázus déli részén, a Kaszpi-tenger déli partvidékén áthaladva Közép-Ázsiába érkezett. Innen aztán a Pamír és a Tien-san hegységek lábainál húzódó keskeny völgyeken át eljutott a mai Kína területére, és elérte annak keleti partvidékét. Jelentős szerepe volt abban, hogy az európaiak kapcsolatba kerültek azzal a fejlett civilizációval, amely például a könyvnyomtatást és a selymet feltalálta.

A további utazók Ázsiát a tenger felől közelítették meg. A kora újkortól a portugálok, spanyolok és oroszok sorra indították expedícióikat a partvidékek és a belső területek megismerésére. Vasco da Gama portugál hajós 1499-ben eljutott Indiába; előbb azonban körülhajózta Afrikát. Néhány évtizeddel később Ázsia partjaihoz délkelet felől egy további portugál expedíció érkezett. Vezetője, Ferdinand Magellan (Fernão de Magalhães) azonban nem sokkal később életét vesztette a bennszülöttekkel vívott harcban a Fülöp-szigeteken. Északon a Jeges-tenger és a Csendes-óceán közötti Bering-szoros felfedezésében – leküzdve a nehéz feltételeket – az orosz expedíciók szereztek érdemeket. A technikailag legfejlettebb (kínai és japán) civilizációk azonban a 19. század második feléig csaknem teljesen zárt területek maradtak az idegenek számára.

Ázsia felfedezői

Az első jelentősebb „felfedezőutat” az ókorban Nagy Sándor hadjáratai jelentették, amely során egészen az Indus torkolatáig jutott i. e. 4. században. A kereskedők révén India drágaköveivel, fűszereivel, Kína selymeivel ismerkedhettek meg a Római Birodalom népei. A középkorban egyre több hajós kereskedő jelent meg India, Malájföld, Kína partvonalainál. Az Európát Ázsiával összekötő szárazföldi kereskedelmi úton, a selyemúton nemcsak kereskedők, hanem hittérítők, papok és követek is megfordultak. Hitelt érdemlően először a velencei Marco Polo írta le a távoli ázsiai területek, birodalmak sajátosságait az 1200-as években. 1498-ban a portugál hajós Vasco da Gama Afrika megkerülésével jutott el Indiába. 1519-ben a Ferdinand Magellan vezetésével hajóflotta indult a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán közti átjáró megkeresésére a spanyol király támogatását elnyerve, az átjárót meg is találták, viszont a körbehajózás folytatását választók közül csak egyetlen hajó tért vissza 19 fővel 1522-ben (Magellán a Fülöp-szigeteken halt meg). A 17. században a hollandok eljutottak a délkelet-ázsiai szigetvilágba. A 18. században a Csendes-óceánt kutató angol James Cook felfedezései voltak a legeredményesebbek. A svéd Sven Hedin a 19. század végén átkelt az óceánokon, majd Szibérián keresztül kínai és tibeti területeket járt be.

Magyar felfedezők

Ázsia megismeréséhez magyar kutatók is hozzájárultak. A legjelentősebbek: Kőrösi Csoma Sándor 1819-ben kezdődő útjai során gyalog és karavánnal bejárt különböző ázsiai utakat. Egy tibeti kolostorban elkészítette egy 40 000 szóból álló tibeti-angol szótárat és nyelvtant. Baktay Ervin maga is végighaladt Kőrösi útján, ezzel hitelesítve munkáját. Ő India őskultúrájával, és történelmével foglalkozott. Id. Lóczy Lajos geológus, geográfus Széchenyi Béla expedíciójának tagjaként a Himalája földtani szerkezetét vizsgálta. Stein Aurél brit támogatással vezetett expedíciókat Ázsiába. További kutatók: Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő, Prinz Gyula, Germanus Gyula, Xantus János.

A felfedezések után a 19. századtól Ázsia legértékesebb területeit főként európai gyarmatosítók foglalták el. A gyarmati uralom megszűnése hosszú harc eredményeként, a 20. század végére tehető.

Földrajza

Ázsia régiói az ENSZ felosztása szerint:

  Észak-Ázsia

  Közép-Ázsia

  Délnyugat-Ázsia

  Dél-Ázsia

  Kelet-Ázsia

  Délkelet-Ázsia

A Mount Everest a Földünk legmagasabb pontja.

Ázsia részei az ENSZ meghatározása alapján:

• Észak-Ázsia,
• Közép-Ázsia (történeti fogalomként Belső-Ázsia szokott szerepelni),
• Kelet-Ázsia,
• Dél-Ázsia,
• Délnyugat-Ázsia.

Ázsia szorosan kapcsolódik Európához. A két földrészt együttesen Eurázsiának nevezzük. Határai: Európa és Ázsia határánál húzódik az Urál hegység, a Kaszpi-tenger, a Kaukázus, a Fekete- és a Földközi-tenger. Afrikától a Szuezi-csatorna választja el. Ázsia északi részén a Jeges-tenger, keleti részén a Csendes-óceán húzódik. Délen az Indiai-óceán és tengerei övezik. Szigetei: a Jeges-tenger szigetvilága, a Japán-, a Fülöp-szigetek és az Indonéz-szigetek, amelyeket a Föld legmélyebb tengerárkai szegélyeznek. Félszigetei: a Koreai-, az Indokínai-, a Maláj-, a Hindusztán-, az Arab-félsziget,a Kamcsatka-félsziget és Kis-Ázsia félszigete.

Felszíne

Ázsia tájai rendkívül változatosak. A Földközi-tenger hullámaitól a Csendes-óceán hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus, Zagrosz, Hindukus, Pamír, Himalája (Mount Everest, 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), és az indonéz szigetekben folytatódó, még emelkedőben lévő burmai lánchegységek. Ázsia északi területén alföldek és fennsíkok szabdalják a szibériai pajzs prekambriumi sziklarétegeit. Ázsia mai felszíne alapvetően a negyedkori gleccserek tevékenysége folytán alakult ki.

Kialakulás

Ázsia legősibb darabjai északon az Angara (Szibériai)-, keleten a Kínai-, délkeleten a Kambodzsai-masszívum, amelyek az Eurázsiai-lemez részei; míg délen az indiai Dekkán-masszívum és délnyugaton az Arab-tábla (Arábiai-lemez), az ősi Gondvána-föld maradványai. A masszívumok már az őskorban letarolódtak.

Törmelékeikből gyűrődtek fel az ókori lánchegységek, amelyek pusztulása keletkezésükkel egyidőben megindult. Tönkjeik a harmadkorban összetöredeztek, és röghegységgé alakultak. A karbonkorban gyűrődött fel a kontinens határát képező Urál-hegység és az Altaidák vonulata. A harmadkorban két újabb hatalmas hegységrendszer: az Eurázsiai-hegységrendszer és a Pacifikus-hegységrendszer alakult ki. Előbbinél a gyűrődés játszotta a főszerepet egyenetlen vulkanizmussal kísérve, utóbbi létrejötténél a vetődés volt a jellemző, erős vulkáni működéssel. A pacifikus övezetben napjainkban is gyakori a vulkáni kitörés és a földrengés.

Ázsia legfiatalabb – negyedkori – képződményei az alföldek, amelyek azt követően jöttek létre, hogy a hatalmas hegyláncok kiemelkedtek. Ekkor megnövekedett a folyók eróziós tevékenysége, és feltöltötték a sekélyebb öblöket, vízzel borított belső medencéket (például Mezopotámia, Kínai-alföld, az Indus alföldje, Hindusztáni-alföld). Ezek a feltöltések az egyes lemezeket (masszívumokat) szinte hozzáragasztották a kontinens központi tömbjeihez. Ilyen – tengeri és folyami feltöltéssel kialakult – hatalmas síkság a Nyugat-szibériai-alföld is, amely még az oligocénban is belső tenger volt. A kontinens mai alakját a negyedkorban érte el, de még jelenleg is változik, hiszen a lepusztulás-feltöltődés napjainkban is zajlik (például a Gangesz-delta).

Vízrajz

A Léna folyó

Ázsia vízrajzi hálózatát nagy mértékben befolyásolja az éghajlat és a domborzat, mondhatni ezeknek a függvénye. Szibéria vizét észak felé olyan nagy folyók, mint az Ob, a Jenyiszej és a Léna vezetik le, melyek télen a nagy hideg miatt befagynak, ezzel hatalmas árvizeket okozva a tavaszi olvadáskor. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia vidékein a lefolyástalan területek a jellemzőek. A vizekben bővelkedő hegységekben a leereszkedő kevés folyó – a Tigris és az Eufrátesz kivételével – vagy a sivatagok homokjában tűnnek el, vagy beltengerekbe ömlenek. Ázsia monszun vidékein a bőséges esők duzzasztják a folyókat, melyek nyáron jelentősen megáradnak. Fontosabb ilyen folyók: Gangesz, Mekong, Jangce és a Huangho.

Éghajlat

Monszunfelhők Kalkutta közelében

Ázsia éghajlata a terület nagysága és a változatos természeti viszonyai miatt igen változó. Ázsia északi részén poláris éghajlat uralkodik, ennek sajátossága az, hogy főként a zord telek következtében nagyok a hőmérsékleti különbségek és kevés a csapadék. Legészakabban a tundra, a tundranövényzet a jellemző, azaz sovány, mohás-zuzmós sztyepp. Délebbre a tajga övezet húzódik, illetve ahol túl kevés a csapadék a fákhoz ott füves puszták találhatók. Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia vidékein monszun-éghajlat van. A tél száraz és hűvös, a nyár meleg és esős, mert a déli passzátszél behatol az északi félgömbre. Ez a nedvességet hozó szél a nyári monszun. Az eső – különösen a magaslatokon – rendkívül bőséges. Dél felé fokozatosan az egyenlítői éghajlat válik uralkodóvá. A vidéket olyan erdő borítja, ahol mérsékelt égövi és trópusi növényzet keveredik. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia éghajlata a tengerszint feletti magasság (Arab-félsziget), illetve a tengertől távoli fekvés és a domborzati elrendezés (Tibet, Góbi sivatag) miatt száraz, helyenként hideg, máshol meleg, a csapadék kevés és rendszertelen, s a növénytakaró sem összefüggő. Csak Nyugat-Ázsia partszegélyén van igen enyhe mediterrán éghajlat.

Talajtípusok

Sztyeppvidék Kínában

Egy ázsiai trópusi sziget

A Góbi sivatag

Ázsia egyik jellegzetessége, hogy a területén sokféle tájtípus fordul elő. Ezt nemcsak a nagy kiterjedése teszi lehetővé, hanem a domborzatának a nagyon eltérő tengerszint feletti magassága is.

Flóra és fauna

A fő vegetációs övezetek vagy ökoövezetek (többnyire északról délre):

Tundra

Ázsia legészakibb részén terül el a fátlan tundra. A tundra talaja az év nagy részében befagy. A rövid nyár folyamán némileg felolvad. Ekkor a tundra kizöldül, kivirágzanak a tarka virágai. Legjellegzetesebb növénye a moha és a zuzmó. A fák közül többnyire csak elkorcsosodott nyírfák és fűzfák találhatók. Az állatvilág képviselői például a rénszarvas, a sarki nyulak és rókák, amelyek a legszélsőségesebb életfeltételeket is elviselik.

Mérsékelt égövi erdők, tajga

Észak-Ázsia legnagyobb részét tűlevelű erdő, a tajga borítja. Széles övezete a Nyugat-szibériai-alföldtől a Csendes-óceán partjáig húzódik. A fenyőfák lehullott tűlevele olyan anyagokat tartalmaz, amelyek befolyásolják a tajga talajának a tulajdonságait. Ezt a talajt podzolnak nevezzük. A mi erdeinktől eltérően a tajga csak nehezen járható.

A Távol-Keleten és a Kaszpi-tenger térségében főleg lombhullató erdők vannak.

Nyáron a helybéli emberek életét kellemetlenné teszi a rengeteg rovar, főleg a szúnyogok, mert az alacsonyan fekvő helyek mocsarasak. A tajga azonban a vadászok birodalma. A rénszarvasokon, medvéken, farkasokon és rókákon kívül előfordulnak ott a becses szibériai tigrisek is.

Sztyeppek

Közép-Ázsiában a sztyeppek keskeny sávja átmenetet képez a sivatagok és félsivatagok tájai felé. Kelet-Ázsiában a Sárga-folyó (Huang-ho) menti nagy kiterjedésű löszhátakon sztyeppek vannak. A lösztalajok a szél tevékenysége révén keletkeztek.

A pusztákon természetesen élő állatfajok közé tartoznak a vadlovak, a farkasok.

Sivatagok, félsivatagok

Sivatagok és félsivatagok húzódnak Közép-Kínától és Mongóliától kezdve egész Közép-Ázsián át az Arab-félszigetig. A sivatagok talajai terméketlenek, gyakran sok sót tartalmaznak. A szegényes növényzet lehetővé teszi a kecskék és a tevék tenyésztését; a magasabb fekvésű területeken, ahol valamivel több a nedvesség, juhokat tenyésztenek.

Hegyvidéki és sivatagi éghajlat, nagy nappali hőmérséklet ingadozásokkal és sok napsütéssel. A közép-ázsiai hegyek legfontosabb ragadozója a hópárduc.

Szubtrópusok

Kis-Ázsiát, a Kaukázuson túl és Kelet-Ázsia nagyobb részét a szubtrópusi tájak közé soroljuk. Ezeken a tájakon például teacserjét, gyapotot és citrusokat termesztenek.

Trópusi szavannák

A szavannák Ázsiában főleg a Hindusztáni-félszigeten (Elő-India) terülnek el, de Délkelet-Ázsiában is. Az indiai szubkontinensen él a ma már gyér létszámú bengáli tigris.

Trópusi monszun területek, mint például a Mekong-delta vidékén: a rizstermesztés dominál, a baromfi és a sertés pedig haszonállatként, valamint a halászat.

Állatvilága nem olyan gazdag, mint az afrikai szavannáké. Termékeny fekete- és szürketalajait azonban az ember sokkal jobban kihasználja mezőgazdasági célokra.

Trópusi erdők, esőerdők

Trópusi erdők, esőerdők és monszunerdők főleg Dél- és Délkelet-Ázsia szigetein, a Maláj-félszigeten és az Indokínai-félszigeten (Hátsó-India) nőnek. Az ember a partvidék vörös és vörössárga talajait mezőgazdaságilag hasznosítja. Az erdőirtások után gyakran az olyan monokultúrák termesztése jellemző, mint az olajpálma-ültetvények.

A parttól távolabbi belső területeken az erdők megőrizték az eredeti állapotukat és összetételüket (teak), valamint állatvilágukat (majmok – makákók, gibbonfélék, orangutánok). Az indonéz szigetvilágnak néhány szigetén Ausztráliára jellemző állatok is élnek, ilyen az erszényesek közé tartozó medvekuszkusz a Celebesz-szigeten.

A hegységekben megfigyelhető, hogy a növényzet és az állatvilág magassági övezetekbe rendeződött. A nagy népsűrűségű területeken az emberek általában kedvezőtlenül alakították át a tájat.

Élővilág

Egy bengáli tigris

Óriáspanda egy kínai pandáknak létrehozott központban

• Trópusok, szubtrópusok
  • Növényvilág
  • Állatvilág
    • majmok, félmajmok, tigris, indiai elefánt, orrszarvú
• Monszunterületek
  • Növényvilág
  • Állatvilág
    • szarvasfélék, tigris, fácánfélék
• Mediterrán területek
  • Növényvilág
  • Állatvilág
    • kétpúpú teve, antilop, vadszamár, jak
• Északi területek
  • Növényvilág
  • Állatvilág
    • medve, róka, farkas, szarvasfélék
• Tenger
  • Növényvilág
  • Állatvilág
    • bálna, fóka, jegesmedve, rozmár

→

Természetvédelem

Az erdei természeti tájak védelme (főleg az esőerdők és monszunerdők meg a mérsékelt éghajlati öv erdeinek, sztyeppjeinek a védelme) a veszélyeztetett állatfajok, például a panda, a szibériai tigris, a Przsevalszkij-ló megmentését is jelenti.

Azt, hogy az emberi tevékenység kedvezőtlenül hat a természetre, bizonyítja például Közép-Ázsiában az Aral-tó fokozatos kiszáradása. A Himalájában nehézségeket okoz az alpinisták túlzott érdeklődése a 8000 méteres hegycsúcsok leküzdése iránt, valamint az ottani növekvő számú lakosság erdőt irtó tevékenysége.

Demográfia

Népesség

Ázsia a legnépesebb kontinens. Itt él a Föld lakosságának több mint 60%-a.

2020-ban mintegy 4,7 milliárd fő él itt.

Népsűrűségi térkép

Népességének változása milliárd főben:

Népsűrűség

Ázsia a legsűrűbben lakott világrész. Lakosságának az elhelyezkedése nagyon egyenlőtlen. Túlnyomórészt a kelet-kínai, indiai, japán, koreai, bangladesi, vietnámi, jávai, fülöp-szigeteki területek sűrűn lakottak. A lakosság jelentős száma a dél- és kelet-ázsiai nagy folyamok és a tengerpart közelében él. Ezzel szemben gyéren lakott a kontinens belső része, a belső- és nyugat-ázsiai sivatagok és a hegyvidéki területek.

A Kínai-alföld egyes részein 1 km²-re több mint 1000 lakos jut. (Ez kb. tízszerese a magyarországi népsűrűségnek.)

Számos ázsiai országban különféle problémákat okoz a lakosság számának a gyors növekedése. Ezeknek az országoknak a kormányai ezt különféleképpen, főleg gazdasági intézkedésekkel igyekeznek megoldani. Például sokoldalú előnyökben részesítik azokat a családokat, amelyek kis létszámúak, művelődési programokat szerveznek stb.

Rasszok, nemzetek

Ázsia lakosságát két nagy rasszhoz (emberfajta) soroljuk. Délnyugat-, Dél- és Észak-Ázsiában az europid rassz képviselői vannak túlsúlyban, Ázsia többi részén pedig a mongoloid rassz.

A legnépesebb nemzetek: a kínai, a hindi, a bengáli, az indonéz és a japán nemzet.

Hongkong városa

Agglomerációk

Ázsiában gyorsan növekszik a városi lakosság részaránya; 2017-ben a teljes lakosság mintegy fele városlakó. Az emberek főleg a nagyvárosokba költözködnek. Japánban és Izraelben jelentős a városi lakosság túlsúlya. Sok ázsiai nagyváros, mint például Tokió, Sanghaj, Peking, Kalkutta, Mumbai, Delhi, Karacsi, Jakarta, Bangkok, Manila, a világ legnagyobb várostömörülései közé sorolható.

Vallás

Ázsia régi civilizációk őshazája, ezért számos világvallás innen származik. Némelyik, például a kereszténység és a judaizmus, elterjedt Európában és fokozatosan további világrészekben is. A buddhizmus, a hinduizmus, a sintoizmus és a taoizmus Ázsia egyes részein a legjelentősebb vallások.

A világrész déli részén főleg az iszlám terjedt el. Délnyugat-Ázsia csaknem valamennyi országának a lakója ennek a hitnek a híve. Jelentős ez a vallás Dél-Ázsiában (Pakisztán, Banglades) és Délkelet-Ázsiában is (Malajzia, Indonézia). Sok muzulmán él Indiában is.

Térségei és országai

Ázsia régiói az ENSZ statisztikai hivatala alapján

  Észak-Ázsia

  Közép-Ázsia

  Nyugat-Ázsia (Közel-Kelet)

  Dél-Ázsia

  Kelet-Ázsia (Távol-Kelet)

  Délkelet-Ázsia

A természeti környezet jellege és a gazdasági viszonyok alapján az ázsiai világrészt négy nagy térségre osztjuk. Ezek: 1) a délnyugati, 2) a déli és a délkeleti, 3) a keleti és középső, 4) az északi. Az északi térségben Oroszország ázsiai része terül el. Tekintettel arra, hogy Oroszország gazdasági súlypontja Európában van, az ázsiai részét is az Oroszországi Föderáció földrajzi jellemzésébe soroljuk Európa keretében.

Délnyugat-Ázsia

Két óceán, az Atlanti- és az Indiai-óceán perem- és beltengerei mossák a legtöbb délnyugat-ázsiai ország partjait.

Idesoroljuk a térség két legfejlettebb országát: Törökországot és Izraelt, továbbá az Arab-félszigetet és a Perzsa-öböl országait (Szíria, Libanon, Jordánia, Szaúd-Arábia, Irán, Irak stb.), valamint Ciprust. Külön csoportba tagoljuk a Kaukázuson túli országokat, Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt.

Dél- és Délkelet-Ázsia

Dél- és Délkelet-Ázsia az összes ázsiai térség közül a legnépesebb. Ez a legtermékenyebb térség, bár a felszíne túlnyomórészt hegyvidéki jellegű, és a partvidéki alföldeken kívül ott csak a Hindusztáni-alföld terül el. A lakosság gyakran a hegyoldalakon teraszokat alakít ki, hogy ezeken mezőgazdasági terményeket termeszthessen.

A kiterjedése és a lakosság száma alapján Dél-Ázsia legnagyobb állama India, a délkelet-ázsiai térségé Indonézia.

Kelet-Ázsia és Belső-Ázsia

Kína, Japán, a Koreai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kelet-Ázsiában terül el. Belső-Ázsiában fekszik Kína egy része, Mongólia (melyet gyakran Kelet-Ázsiához is sorolnak), valamint Afganisztán és az egykori Szovjetunió köztársaságai közül Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán. Az utóbbiakat összefoglaló néven Közép-Ázsiának is nevezik. A Belső-Ázsia kifejezést ugyanakkor gyakran csak Mongóliára és Kína nyugati felére használják.

A térség eltérő természeti feltételei befolyásolják a lakosság elhelyezkedését. A hegyvidéki jellegű, illetve sztyeppés Közép-Ázsiában a száraz éghajlat, valamint a nyár és a tél közötti nagy hőmérsékleti különbségek nem kínálnak kedvező életfeltételeket az emberek nagyobb csoportjai számára. A Csendes-óceán peremtengerei közelében elterülő térségek sűrűn lakott területek, sőt a Kínai-alföld egyes részein már a túlnépesedés figyelhető meg (Kína, Japán).

Ázsia országai

Ázsia országai az emberi fejlettségi index alapján
(2015., - a sötétzöld a legmagasabb, piros a legalacsonyabb)

Független államok

Afganisztán Azerbajdzsán Bahrein Banglades Bhután Brunei Ciprus Dél-Korea Egyesült Arab Emírségek Egyiptom Észak-Korea Fülöp-szigetek Grúzia India Indonézia Irak Irán Izrael Japán Jemen Jordánia Kambodzsa Katar Kazahsztán Kelet-Timor

Kína Kirgizisztán Kuvait Laosz Libanon Malajzia Maldív-szigetek Mianmar Mongólia   Nepál Omán Oroszország Örményország Pakisztán Srí Lanka Szaúd-Arábia Szingapúr Szíria Tádzsikisztán Thaiföld Törökország Türkmenisztán Üzbegisztán Vietnám

Függő területek

Akrotíri és Dekélia Kókusz-szigetek Karácsony-sziget

Nem elismert, de facto államok

Abházia Dél-Oszétia Észak-Ciprus Hegyi-Karabah Tajvan Tamil Ílam

Bizonytalan státuszú területek

Palesztina (Ciszjordánia és Gázai-övezet)

Ázsián kívüli állam ázsiai területe

• Sínai-félsziget (Egyiptom)

Az országok régiónként

Ország	Főváros	Terület (km²)	Népesség (2016)
Észak-Ázsia
Oroszország* (az európai rész nélkül)	Moszkva	13.122.850 (csak az ázsiai rész)	kb. 38 millió (csak az ázsiai rész)
Kelet-Ázsia
Kína	Peking	9.572.419	1.380.000.000
Tajvan	Tajpej	35.980	23.500.000
Japán	Tokió	377.835	126.900.000
Mongólia	Ulánbátor	1.565.500	3.000.000
Észak-Korea	Phenjan	122.762	25.000.000
Dél-Korea	Szöul	99.392	50.700.000
Dél-Ázsia
Afganisztán	Kabul	647.500	32.200.000
Banglades	Dakka	144.000	160.400.000
Bhután	Thimphu	47.000	800.000
India	Új-Delhi	3.287.590	1.314.100.000
Maldív-szigetek	Malé	298	300.000
Nepál	Kathmandu	147.181	28.000.000
Pakisztán	Iszlámábád	803.940	199.000.000
Srí Lanka	Szrí Dzsajavardhanapura Kótté	65.610	20.900.000
Délkelet-Ázsia
Brunei	Bandar Seri Begawan	5.770	400.000
Indonézia	Jakarta	1.912.988	255.700.000
Kambodzsa	Phnom Penh	181.040	15.400.000
Laosz	Vientián	236.800	6.900.000
Malajzia	Kuala Lumpur	329.750	30.800.000
Mianmar	Nepjida	676.600	52.100.000
Fülöp-szigetek	Manila	300.000	103.000.000
Szingapúr	Szingapúr	682	5.500.000
Thaiföld	Bangkok	513.115	65.100.000
Kelet-Timor	Dili	15.007	1.200.000
Vietnám	Hanoi	331.690	91.700.000
Délnyugat-Ázsia
Egyiptom (csak a Sínai-fsz.)	Kairó	60.000 (csak a Sinai-fsz.)	≈1.300.000 (csak a Sinai-fsz.)
Örményország	Jereván	29.800	3.000.000
Azerbajdzsán	Baku	86.600	9.700.000
Bahrein	Manama	711	1.400.000
Grúzia	Tbiliszi	69.700	3.800.000
Irak	Bagdad	437.072	37.100.000
Irán	Teherán	1.648.195	78.500.000
Izrael	Jeruzsálem	22.380	8.400.000
Jemen	Sanaa	527.970	26.700.000
Jordánia	Amman	89.342	8.100.000
Katar	Doha	11.437	2.400.000
Kuvait	Kuvaitváros	17.820	3.800.000
Libanon	Bejrút	10.452	6.200.000
Omán	Maszkat	309.500	4.200.000
Palesztina**	Rámalláh	6.220	4.500.000
Szaúd-Arábia	Rijád	2.240.000	31.600.000
Szíria	Damaszkusz	185.180	17.100.000
Törökország (az európiai Trákia nélkül)	Ankara	779.452	67.000.000
Egyesült Arab Emírségek	Abu-Dzabi	83.600	9.600.000
Ciprus*	Nicosia	9.251	775.927
Közép-Ázsia
Kazahsztán (az európai rész nélkül)	Nur-Szultan	2.717.300	17.500.000
Kirgizisztán	Biskek	198.500	6.000.000
Tádzsikisztán	Dusanbe	143.100	8.500.000
Türkmenisztán	Aşgabat	488.100	5.400.000
Üzbegisztán	Taskent	447.400	31.300.000

Ajánlott irodalom

Általános munkák

• Detre Józsefné (szerk.): A Kultúra Világa. A Világ Népei – Ázsia [Budapest, 1965.]
• Kiszely István: A Föld népei 2. – Ázsia népei [Budapest, 1984.]
• Stefány Judit et al.: Ázsiai kultúrák [Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, 1994.]
• Winfried Scharlau: Ázsia, Ausztrália [ADAC, Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993.]
• Boros János: A Kaukázus – a népek hegye [Budapest, 1980.]
• Oláh László: Kelet [Pátria, Budapest, 1990.]
• Patkó Imre: Tibet [Budapest, 1957.]
• Baktay Ervin: India Bölcsessége [Budapest, 1943.]
• Mayer, Adrian: India [Biográf, Budapest, 1996.]
• Waterstone, Richard: India [Magyar Könyvklub – Helikon, Budapest, 1996.]
• Wojtilla Gyula: A Mesés India [Gondolat, Budapest, 1988.]

Kultúra

• Alleg, Henri: Vörös Csillag és Zöld Félhold [Budapest, 1988.]
• Bacski György (szerk.): Szovjetunió [Panoráma útikönyvek, Budapest, 1979.]
• Balázs, Etienne: Gazdaság és társadalom a régi Kínában [Budapest, 1976.]
• Balogh András: Társadalom és politika a gyarmati Indiában [Budapest, 1977.]
• Béládi László – Miszlivecz Ferenc (szerk.): Történelmi átmenetek, átmeneti társadalmak [Fejlődéstörténeti Tanulmányok II., Budapest, ELTE JTK1983.]
• Bitterli, Urs: „Vadak” és „Civilizáltak” [Budapest, 1882.]
• Bodrogi Tibor – Boglár Lajos (szerk.): Törzsi művészet II. kötet: Amerika, Ázsia [Budapest, 1981.]
• Boulnois, Luce: A Selyemút [Budapest, 1972.]
• Brentjes, Burchard: Kánok, szultánok, emírek [Budapest, 1985.]
• Ecsedy Ildikó: Hétköznapok és ünnepek a régi Kínában [Budapest, 1990.]
• Ecsedy Ildikó: Nomádok és kereskedők Kína határán [Budapest, 1972.]
• Erdélyi István: Ázsiai lovas nomádok [Budapest, 1982.]
• Fitzgerald, Patrick: Az ősi Kína [Budapest, 1978.]
• Gáthy Vera: Államigazgatás a gyarmati és független Indiában [Budapest, 1985.]
• Gáthy Vera: Kasztok és falvak a változó Indiában [Fejlődéstörténeti Tanulmányok. Regionális., Budapest, ELTE JTK1985.]
• Halász György: Afganisztán gyújtópontban [Budapest, 1980.]
• Kidder, Edward: Az ősi Japán [Budapest, 1987.]
• Maspero, Henri: Az ókori Kína [Budapest, 1978.]
• Maszanori, Jamadzsi: Japán, történelem és hagyományok [Budapest, 1976.]
• Pilbeam, Mayis: Nagy civilizációk [Budapest, 1990.]
• Terebess Gábor: Ezerízű Kína [Budapest, 1986.]
• Tőkei Ferenc: Őstársadalmak és ázsiai termelési mód [Budapest, 1982.]

Útleírások

• Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor [Budapest, 1962.]
• Bakonyi Péter: Kalandok Keleten [Interart, Budapest, 1990.]
• Bodrogi Tibor (szerk.): Messzi népek magyar kutatói [Budapest, 1978.]
• Brunton, Paul: India titkai [Sorger, Budapest, 1991.]
• David-Neel, Alexander: Mágusok között Tibetben [Sorger, Budapest, 1991.]
• Györffy György (közr.): Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései [Budapest, 1965.]
• Hedin, Sven: A rejtelmes India felé I-II. [Budapest, én.]
• Hedin, Sven: Első utam Ázsiába [Budapest, én.]
• Jankó János: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai [Budapest, 1897.]
• Landor, Henry S.: Utazás a rejtelmes Tibetbe [Tolnai, Budapest, 1930.]
• Ligeti Lajos: Sárga Istenek, Sárga Emberek [Kentaur, Budapest, 1988.]
• Molisch, Hans: A felkelő nap országában [Budapest, 1930.]
• Takács Zoltán: Buddha Útján…1-2. [Akadémia, Budapest, 1938.]
• Vajda Imre (ford.): Marco Polo utazásai [Budapest, 1963.]

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsia témájú médiaállományokat.

Wikinews

Wikihírek egyik portáljához itt egy link:

Ázsia

• Ázsia.lap.hu
• Ázsia térképek
• Ázsia Expat

Kapcsolódó témák

• Ázsia országai
• Eurázsia
• Ázsia kultúrája
• Észak-Ázsia művészete
• Közép-Ázsia művészete
• Délkelet-Ázsia művészete
• Ázsia vasúti közlekedése