Tölgy
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Magányos kocsányos tölgy
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
|
fajok | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy témájú médiaállományokat és Tölgy témájú kategóriát. |
A tölgyesfa vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik.
Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgypopulációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.
A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:
- Cyclobalanopsis;
- Lepidobalanus;
- Erythrobalanus.
A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:
- Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
- kocsányos tölgy,
- szürke tölgy,
- kocsánytalan tölgy,
- dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
- erdélyi kocsánytalan tölgy,
- molyhos tölgy,
- olasz tölgy,
- magyaltölgy.
- Cerris (csertölgyek), mint például:
Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:
- Rubrae (vöröstölgyek):
- vörös tölgy,
- amerikai mocsártölgy.
Elterjedése, élőhelye
Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el:
- Ázsiában 148 faj,
- Amerikában 142 faj,
- Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.
Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él.
Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái – változatos erdőtársulásokban:
- gyöngyvirágos tölgyes;
- ártéri keményfa-ligeterdő;
- sziki tölgyes;
- melegkedvelő tölgyes;
- cseres–tölgyes;
- mészkerülő tölgyes;
- mészkedvelő tölgyes;
- gyertyános–tölgyes;
- pusztai tölgyes.
Megjelenése, tulajdonságai
Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett.
A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan.
Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.
Életmódja
Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre.
Felhasználása
Fája értékes keményfa, jól megmunkálható, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.
A tölgy a kultúrában
A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum, ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, amelynek eredete a kocsányos tölgy öt levelű, csillagot formázó csemetéje.
Magyarországon élő fajai, alfajai
- kocsányos tölgy (Quercus robur, Quercus pedunculata),
- szlavón tölgy (Quercus robur slavonica),
- erdélyi kocsánytalan tölgy (Quercus polycarpa)
- kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Quercus sessiliflora, Quercus sessilis) – muzsdalytölgy, valódi kocsánytalan tölgy,
- molyhos tölgy (Quercus pubescens, Quercus lanuginosa) – pelyhes tölgy, szöszös tölgy,
- magyar tölgy (Quercus frainetto, Quercus farnetto, Quercus conferta, Quercus hungarica),
- cserfa vagy csertölgy (Quercus cerris)
- Turner-tölgy (Quercus * turneri)
Jelentősen eltérő tulajdonságai miatt az erdészek a csertölgyet a „nemes” tölgyektől teljesen elkülönítve szokták kimutatni.
Egyéb, ismertebb fajok
- (Quercus acrodonta)
- (Quercus acuta)
- Hegyeslevelű tölgy (Quercus acutissima)
- (Quercus agrifolia)
- Fehér tölgy (Quercus alba)
- (Quercus aliena)
- Égerlevelű tölgy (Quercus alnifolia)
- (Quercus arizonica)
- (Quercus aucheri)
- (Quercus audleyensis)
- (Quercus ballota)
- (Quercus baloot)
- (Quercus bebbiana)
- (Quercus berberidifolia)
- (Quercus bicolor)
- (Quercus brantii)
- (Quercus calliprinus)
- Kanári-tölgy (Quercus canariensis)
- Gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia)
- (Quercus chenii)
- (Quercus chrysolepsis)
- Karmazsintölgy (Quercus coccifera)
- Bíbor tölgy (Quercus coccinea)
- (Quercus comptoniae)
- (Quercus corrugata)
- Dárdás karéjú kocsánytalan tölgy (Quercus dalechampii)
- Császártölgy (Quercus dentata)
- (Quercus dilatata)
- (Quercus douglasii)
- (Quercus dumosa)
- Szúróslevelű tölgy (Quercus ellipsoidalis)
- (Quercus emoryi)
- (Quercus engelmannii)
- (Quercus fabri)
- Ibériai tölgy (Quercus faginea)
- Sallangoslevelű tölgy (Quercus falcata)
- (Quercus fangshanensis)
- (Quercus floribunda)
- (Quercus fruticosa)
- (Quercus fusiformis)
- (Quercus gambelii)
- (Quercus garryana)
- (Quercus gilva)
- (Quercus glauca)
- (Quercus hartwissiana)
- (Quercus havardii)
- (Quercus heterophylla)
- (Quercus hickelii)
- (Quercus hinckleyi)
- Para-csertölgy (Quercus hispanica)
- (Quercus humboldtii)
- Magyaltölgy (Quercus ilex) – kövi tölgy,
- (Quercus ilicifolia)
- Zsindelyes tölgy (Quercus imbricaria)
- Kurdisztáni tölgy (Quercus infectoria)
- (Quercus insignis)
- (Quercus ithaburensis)
- (Quercus kelloggii)
- (Quercus kerrii)
- (Quercus kewensis)
- (Quercus laevis)
- (Quercus lamellosa)
- (Quercus lanata)
- Babérlevelű tölgy (Quercus laurifolia)
- (Quercus leucotrichophora)
- (Quercus libanerris)
- Libanoni tölgy (Quercus libani)
- (Quercus lineata)
- (Quercus lobata)
- (Quercus longinux)
- (Quercus lusitanica)
- (Quercus lyrata)
- Kaukázusi tölgy (Quercus macranthera)
- Nagylevelű tölgy (Quercus macrocarpa)
- Lantlevelű tölgy (Quercus marilandica)
- (Quercus michauxii)
- (Quercus minima)
- (Quercus miyagii)
- (Quercus mongolica)
- (Quercus montana)
- (Quercus muehlenbergii)
- (Quercus myrtifolia)
- (Quercus myrsinifolia)
- Fekete tölgy (Quercus nigra)
- (Quercus oblongifolia)
- (Quercus oxyodon)
- (Quercus pachyloma)
- (Quercus pagoda)
- (Quercus pauciloba)
- Amerikai mocsártölgy ~ sártölgy, (Quercus palustris)
- (Quercus pendulina)
- Szürke tölgy ~ hamvas tölgy, (Quercus pedunculiflora),
- Fűzlevelű tölgy (Quercus phellos)
- Babérhárslevelű tölgy (Quercus phillyraeoides)
- Pontuszi tölgy (Quercus pontica)
- (Quercus prinoides)
- (Quercus prinus)
- (Quercus pumila)
- (Quercus pungens)
- Pireneusi tölgy (Quercus pyrenaica)
- (Quercus rex)
- Kereklevelű magyaltölgy (Quercus rotundifolia)
- Vörös tölgy (Quercus rubra) ~ (Quercus borealis)
- (Quercus salicina)
- (Quercus schochiana)
- (Quercus semecarpifolia)
- (Quercus serrata)
- (Quercus sessilifolia)
- (Quercus shumardii)
- (Quercus sinuata)
- (Quercus skinneri)
- (Quercus spinosa)
- Keresztkaréjú tölgy (Quercus stellata)
- (Quercus strombocarpa)
- Paratölgy (Quercus suber)
- (Quercus texana)
- (Quercus trojana)
- (Quercus tuberculata)
- (Quercus turbinella)
- Turner-tölgy (Quercus turneri)
- (Quercus undulata)
- (Quercus vacciniifolia)
- Paráskérgű tölgy (Quercus variabilis)
- Festő tölgy (Quercus velutina)
- Olasz tölgy (Quercus virgiliana) ~ (Quercus pubescens ssp. virgiliana)
- (Quercus wislizeni)
- (Quercus wutaishanica)
- Paracser (Quercus x hispanica).
Képgaléria
-
Quercus acuta -
Quercus acutissima -
Quercus agrifolia -
Quercus alba -
Quercus aliena -
Quercus alnifolia -
Quercus arizonica -
Quercus berberidifolia -
Quercus bicolor -
Quercus calliprinos -
Quercus canariensis -
Quercus castaneifolia -
Quercus cerris -
Quercus chapmanii -
Quercus chrysolepis -
Quercus coccinea -
Quercus coccifera -
Quercus costaricensis -
Quercus dentata -
Quercus douglasii -
Quercus ellipsoidalis -
Quercus emoryi -
Quercus engelmannii -
Quercus falcata -
Quercus faginea -
Quercus fusiformis -
Quercus frainetto -
Quercus gambelii -
Quercus garryana -
Quercus geminata -
Quercus georgiana -
Quercus miyagii -
Quercus myrsinifolia -
Quercus glauca -
Quercus grisea -
Quercus gussonei -
Quercus hartwissiana -
Quercus havardii -
Quercus imbricaria -
Quercus infectoria -
Quercus ilicifolia -
Quercus ilex -
Quercus ithaburensis -
Quercus ithaburensis makkja -
Quercus john-tuckeri -
Quercus kelloggii -
Quercus laevis -
Quercus libani -
Quercus lusitanica -
Quercus lobata -
Quercus lyrata -
Quercus macranthera -
Quercus macrocarpa -
Quercus michauxii -
Quercus minima -
Quercus montana -
Quercus muehlenbergii -
Quercus mongolica -
Quercus nigra -
Quercus pacifica -
Quercus pagoda -
Quercus palustris -
Quercus petraea -
Quercus phellos -
Quercus phillyraeoides -
Quercus pontica -
Quercus pubescens -
Quercus pumila -
Quercus pyrenaica -
Quercus robur -
Quercus rotundifolia -
Quercus rubra -
Quercus salicina -
Quercus saltillensis -
Quercus semecarpifolia -
Quercus serrata -
Quercus stellata -
Quercus suber -
Quercus tomentella -
Quercus trojana -
Quercus turbinella -
Quercus vaccinifolia -
Quercus variabilis -
Quercus vaseyana -
Quercus velutina -
Quercus virginiana -
Quercus wislizeni
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_plant.jpg)
További információk
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 633–634. o. ISBN 963-9257-17-6
- Kremer et al.: A kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus robur & petraea) változatossága
- Bartha Dénes: Dendrológia
