Kántor Andor
Kántor Andor | |
Született | 1901. december 7.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1990. március 31. (88 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gálffy Lola (1937–1980) |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (20/2-1-14)[3][4] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kántor Andor (Budapest, 1901. december 7. – Budapest, 1990. március 31.) magyar festőművész, pedagógus.
Életpályája
1922–1926 között Rudnay Gyula tanítványa a művészképzőben. 1926-tól volt kiállító művész. 1927–1930 között Rudnay Gyula tanársegéde volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1928-ban diplomázott, mint rajztanár. 1929-től dolgozott a szentendrei művésztelepen. 1930-tól a Nagybányán dolgozott. 1932-től oktatott. 1937-ben a Szentendrei Festők Társasága tagja lett. 1946-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium tanáraként, 1958–1963 között az iskola igazgatójaként tevékenykedett.
Tagja volt a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Társasága és a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek. Nyaranta Gyöngyösön, Mátrafüreden, Sümegen, Hódmezővásárhelyen és Mártélyon dolgozott.
Magánélete
1937-ben házasságot kötött Gálffy Lola festőművésszel (1902-1980).
Művei
- Tájkép (1932)
- Háztetők fényben (1934)
Kiállításai
Egyéni
- 1958, 1965, 1972-1973, 1981, 1984 Budapest
- 1961 Pécs
- 1970, 1982 Szentendre
- 1973 Szeged
- 1976 Miskolc, Szekszárd
- 1986 Szolnok
Válogatott, csoportos
- 1928, 1930, 1935, 1939, 1950-1951, 1953, 1955, 1957, 1960, 1965 Budapest
- 1956, 1972 Szentendre
- 1969 Székesfehérvár
Díjai
- Munka érdemrend (1955, 1966, 1976)
- Fővárosi nívódíj (1958)
- Kiváló tanár (1960)
- Csók István-emlékérem (1961)
- Munkácsy Mihály-díj (1967)
- Érdemes művész (1979)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07344.htm, Kántor Andor, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hung-Art.hu
- Artportal.hu
További információk
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő (Budapest, 1940)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
- XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből). Szerkesztette: Mazányi Judit. Szentendre, 2003.
- Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerkesztete: B. Varga Sándor. Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György (Szeged, 1988)
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó, 1990.
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8